Katolikusok, volt hasonló cipőben valaki? Egy kis véleményre volnék kíváncsi:

Egy kicsi közösség a mienk, volt nálunk egy atya, akivel egész jóban voltam, amióta hozzánk került, sokat segített, sok mindent meg tudtam beszélni vele, nagyon jó fej volt mindig. Most 10 év után áthelyezték sajnos (csak városon belül). Bizonyos (közösségi) okokból egy ideje azonban nem voltam jelen itt a templomban, és jellemző emberi hiba, most sajnálom csak igazán. A dilemmám az, hogy szívem szerint el-el járnék abba a templomba, ahol most van, hiszen mégiscsak egy évtizede ismerjük egymást, mégis van bennem egy félelem, hogy nem tolakodó magatartás-e (pláne hogy az utóbbi időben kicsit "eltűntem"), ha továbbra is őhozzá ragaszkodnék, mint lelki atya, s hát nyilván emberileg is megszerettem. Ti hogyan látjátok?

Előre is köszönöm.