A kereszténység mivel magyarázza az érzelmeket és a gondolatokat?

A Biblia szeirnt van lélek (nefes, psziché) nevű része is az embernek, ez a helye a gondolatoknak, érzelmeknek.

Az ördög bácsi persze belepiszkálhat, adhat romboló gondolatokat, önmarcangoló és egyéb cuki gondolatokat, és érzelmeket is, dühöt és hasonlókat. És ha betöltekezünk Szentlélekkel, az meg helyreállíthatja a gondolatainkat, érzelmeinket, a Lélek/Szellem gyümölcsei részben az érzelmek helyreállításán is alapulnak. Pl. az öröm, békesség Istentől való érzelem (ill.nem csak érzelem), míg a harag, neheztelés, depresszió, békétlenség sátánka elvtárstól van, aki elmehet a pokolba.

Helytelen, nem biblikus nevelés ill. bánásmód is válthat ki nem Istentől való érzelmeket és gondolatokat, végső soron itt is a bűnre vezethetők vissza a negatív ill. nem egészséges érzelmek.

Az önuralom is a Szellem/Lélek gyümölcseinek egyike, tehát ha jól betöltekezel Szentlélekkel, valószínű fogsz tudni uralkodni magadon. Ha meg a bűnöket hajkurászod, bűnös helyekre jársz, elzüllesz, az érzelmeidben is kevesebb lesz a pozitív, önuralmad is kevesebb lesz.

A személyiség kérdése keményebb dió. A megváltott ember krisztusi, megváltott volta is az identitás része, hogy értékes, véren megváltott emberek vagyunk, királyi nemzetség, a királynak a fia, hiszen fiává fogadott.

Az egyéniséghez tartozik még az egyéni elhívás, ill. a tálentumok, amikből mindenki mást kapott.

Ezt biztos nem volt teljes, de ez jutott most eszembe.

Isten áldása. A megfoghatatlan ajándék, ami műszerekkel sem mutatható ki, semmivel. Így legalább tudjuk, hogy ő mit érez felénk. Mármint szeretetet.

A gondolatok pedig egy módja annak, hogy kommunikáljunk Istennel. Imádom ezt a formát, mikor a csendben hallom, amit mond.