A "háromsághívők" hogyan magyarázzák az IKor 15;25-28-at?

Egy másik kérdésnél üzente nekem valaki: "Miért nem válaszolsz az 1Kor 15-re?" - hát, csak mert nem vagyok "háromsághívő". :o(

Az idézet pedig nagyon emlékeztet erre:

[link]

A válasz egyszerű és yuda is megadta. Az Ige testé lett és itt élt közöttünk.

Ennek pedig így kell maradnia, testben kell élnie, amíg gonosz van a földön. Majd ismét egy lesz a három és végre ismét tökéletes az, ami annak is készült. Bár a sokadik olyan kérdésed, ami támadja a nem jehova tanúi tanításokat, így semmi esélyt nem látok arra, hogy az én hozzászólásomat sem hagyod békén és bicskanyitogató stílusodban nem igyekszel majd alázni. Attól mert te nem érted a Háromságot, attól mert neked elég egy átírt Biblia, attól szerencsére nem mindenki ragad meg ezen a szinten. Viszont ha a stílusod tükrözi a valódi jellemed, akkor nagyon jó helyed lesz náluk. Isten veled.

unitárius vagyol? nem bicskanyitogató, de kistílű "háromságnak" nevezni a Szentháromságot, és pontozni lefele, aki mást gondol,az meg görénység. Nem kell elhinni, érteni lehetne, de nem szükséges, attól még lehetsz jó ember.

na akkor azt mondd meg nekem, hogy ha van egy gondolatod- és azt kimondod szavakkal -akkor a gondolatod kevesebb lesz ettől? elvesz belőle? a szó belőle születik -

Jézus Krisztus az Isten szava, neve.

Szia!

Tudod Isten éppen azért Isten, mert nem bonyolódik rangvitákba. Az Isten világában ugyanis aki Úr, az mindeneknek szolgája. Ahogyan Jézus Krisztus is példát mutatott erre azzal, hogy megmosta a tanítványok lábait.

Az az "egy-ség" vagy "három-ság" egy vicc. A Szentírás ugyanis számos helyen illeti Jézus Krisztust ugyanazokkal a jelzőkkel, mint az Atyát. Ő is Örökkévaló, Mindenható, és minden olyan tulajdonsággal rendelkezik ami Istenné teszi. Ráadásul ahol a Szentírás Isten "egy-ség"-ét hangsúlyozza (V.Móz. 6:4), NEM a "jachid" héber kifejezést használja, amellyel a magában álló „egy” fogalmát fedte volna le, a választott héber kifejezés az "echad", amely az összetett „egy” fogalmát vagy a csoport egyik tagját jelöli, a magában álló illetve hangsúlyosan érthető „egy”-gyel szemben. Ugyanaz az echad szó szerepel Mózes első könyve 2:24-ben a férj és a feleség egységének kifejezésére, akik „egyek” lesznek, de úgy, hogy ezen egységen belül megőrzik egyéniségüket. Itt tehát az egy nem számszerű értelemben vett egyet jelent, hanem az az "egyedülálló, egyedi" jelentésen van a hangsúly.

Isten a Teremtéskor többes számú kijelentéssel utalt önmagára: „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.”A többes szám az isteni személyekre utal. Hasonló többes számú formulával más helyeken is találkozunk: "Mondta az Úr Isten: Íme az ember olyanná lett, mint miközülünk egy, jót és gonoszt tudván" (1Móz 3,22). "Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét" (1Móz 11,7). "Hallottam az Úrnak szavát, aki ezt mondta: Kit küldjek el és ki megy el nékünk?" (Ésa 6,8). Az Ószövetségben is van példa arra, hogy egymás mellett néven neveztetik a három személy: "Minden szenvedésüket Ő is szenvedte, és orcájának Angyala megszabadította őket, szerelmében és kegyelmében váltotta Ő meg őket, fölvette és hordozta őket a régi idők minden napjaiban. Ők pedig engedetlenek voltak és megszomorították szentségének Lelkét, és ő ellenségükké lett, hadakozott ellenük." (Ésa 63,9. 10)

A három isteni személyre vonatkozóan a legfontosabb kijelentés Jézus misszióparancsa: "Elmenvén azért, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében." (Mát 28,19) Jézus itt néven nevezi a három isteni személyt. Mindhárom személynek "neve" van, ami a Biblia fogalomvilágában egyértelműen azt jelenti, hogy különálló, valóságos személyekről, személyiségekről van szó. Miről van szó ebben az igében? Kereszteljétek meg az embereket, merítsétek be, kössetek szövetséget az Atyával a Fiúval és a Szentlélekkel. Hogyan lehetne szövetséget kötni az Atyán kívül a Fiúval, ha nem Isten, és a Szentlélekkel, ha az vagy nem személy vagy nem Isten? Azért fogalmazott így Jézus, mert a három személy a teljesség.

Jézus misszióparancsához hasonlóan egymás mellett említik a három isteni személyt az alábbi igék is: "Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, az Istennek szeretete, és a Szentléleknek közössége mindnyájatokkal." (2Kor 13,13) V.ö.:1Kor 13,14. A "Szentlélek közössége" kifejezés szerepel. A "közösség" szó mindenképpen interperszonális (személyközi), azaz személyek közötti kapcsolatra utal. Nem lenne alkalmazható, ha a Szentlélek csupán csak személytelen befolyás, kisugárzás vagy erő lenne. "János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, aki volt és aki eljövendő, és a hét lélektől, amely az ő királyiszéke előtt van, és a Jézus Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Annak, aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által," (Jel 1,4-5)

"És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijött a vízből, és íme az egek megnyilatkoztak néki, és ő látta az Istennek Lelkét alájönni mintegy galambot, és őreá szállani. És íme egy égi hang ezt mondta: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm." (Mát 3,16-17)

Következetesen felsorolásra kerül, néven neveztetik, megjelenik a három személy. Nem lenne értelme ennek, ha a Szentlélek csak az Atya és a Fiú Lelke, vagy éppen csak erő, befolyás lenne. Mindezek az igék kifejezik a tökéletes harmóniát, az azonos szándékot és együttes cselekvést is a három isteni személy között.

Az Atya és a Fiú egységéről Jézus így nyilatkozott: „Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? ... Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van” (Jn. 14:10/a, 11/a)

Az általad felhozott korinthusi versek az eszkhatológikus események sorrendjét mondják el. E sorrend a 23-verssel kezdődik Krisztus feltámadásával (ez már megtörtént), aztán azok feltámadása, akik az Övéi, végül pedig a telos (a vég) megérkezése, amikor a mindent legyőző Feltámadott Krisztus lábai alatt hódolnak ellenfelei (Zsolt 8:7). Ezek közt az egyik a halál, mint a végső ellenség. Amikor Krisztus mindenen uralkodni fog, akkor – önmagával együtt – a meghódított kozmoszt Istennek veti alá (szép görögséggel: a neki mindent alávető Istennek), és így Isten lesz minden mindenekben. Pál ebben a végkifejletben vetíti elénk Krisztus győzelmét. Ennek semmi köze ahhoz ki kicsoda felett áll...

Üdv. Péter

"de azt látom, hogy nem tudjátok, hogy miben hisztek, mert nem tudjátok megmagyarázni."

Ahhoz, hogy higgyek valamiben, nem kell tudnom megmagyarázni. Nem hiszem, hogy bármely ateista meg tudja a világ keletkezését, az evolúciót és még sorolhatnám magyarázni. Akkor hamis dolgokban hisznek? Te meg tudod magyarázni azt, amiben "hiszel"?

már megint egy jehovista provokátor, éás ezerszer átrágott csontot dob ide...

majd a pokolban, amiben úgy sem hiszel, megtudod, hallgatni kellett volna Isten igéjére, és nem a csűrő-csavaró tévtanítókra, eretnek vallásokra.

Ennek a 4 igeversnek így önmagában nem sok értelme van. Meg kéne nézni a szövegkörnyezetet, mi van előtte, mi van utána. Most ezt nem tenném meg, ha nem haragszol. De így tényleg nem értem, mit kéne ezen értelmezni, vagy miért problémás.

A "háromsághívő" pedig fura elnevezés. a Szentháromság szót a katolikus egyház találta ki, a Bibliában nincs Szentháromság, csak az derül ki, hogy az Atya is Isten, a Fiú is, és a Szentlélek is, de ezeket nem nevezi egyben szentháromságnak. Így a "háromsághívő" inkább csak a katolikusokra vonatkozik, de mindenképpen zavaros kifejezés.

#18 szó sincs róla. A háromsághívőzők miért nem figyelnek ? Péter megmondta, honnan ered ez a dogma. Mt28,19 de ilyenkor a háromsághívőzőknek elhomályosul a látása.

" A három isteni személyre vonatkozóan a legfontosabb kijelentés Jézus misszióparancsa:

"Elmenvén azért, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében." (Mt28,19)

Jézus itt néven nevezi a három isteni személyt. Mindhárom személynek "neve" van, ami a Biblia fogalomvilágában egyértelműen azt jelenti, hogy különálló, valóságos személyekről, személyiségekről van szó "

Kedves 5. író!

Nem jól idéztél!

1Kor 15:28 Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.

Az Isten lesz mindenben MINDEN.

Vagyis az élő,a romolhatatlan,a tökéletes,a szent,az örökkévaló Egyetlen Isten lesz mindenben.

Mert most hiábavalóságban,bűnben vesztegel a "világ".

Az "Isten" szó azt jelenti,hogy Ő az első és az utolsó.Ő minden.Őbenne VAN az Ige,Ő maga a Szellem,Őmagából jött ki a lényege:a Fiú és a Szellem....de nem lehet "feldarabolni",mert Ő egy és oszthatatlan.

Kezdetben nem vala más,mint az Egyetlen Isten.MINDEN Őbelőle származott ki,Őáltala lett.

Amikor Isten "kiszólta" az Igét,Magát megalázva kiadta magát a teremtményeinek:láthatóvá,tapinthatóvá,szemlélhetővé vált,de a Teljességét soha senki sem tapasztalhatta meg,Istent soha senki sem látta.De az Istent "rész szerint" Jézus a Felkent tette láthatóvá,tapinthatóvá,szemlélhetővé.

S miután visszatért a "rész" a Teljességbe",ismét kibocsátotta az Isten az Ő Szellemét minden emberre,hogy visszafordulhassanak a mindenek Atyjához,aki az Isten emberek felé való viszonyában atya,de más teremtményeknek Úr,a Hatalmas,a Legfensőbb...