Meg vagy keresztelve? Ha igen, milyen egyházban?

"22:20 Bocsi, de 18 éves korodig igenis a szüleid döntenek a dolgaidról, akármennyire nem is tetszik ez neked. Örülnél inkább, hogy keresztény családban születtél... hidd el, ritka manapság."

Nem nekem írtad, és bocsi, hogy válaszolok rá.

Szerintem 18 éves korára egy fiatal igencsak döntőképes tud lenni világnézeti kérdésekben, sőt jóval 18 éves koruk előtt is alkalmasak sokan erre.

Nem véletlen, hogy a Bibliai időkben, a Biblia tanúsága szerint is felnőtt, döntőképes korban fojt a keresztelés, mivel az egy feltétel volt, hogy valaki befogadhassa, és megérthesse, valamint alkalmazza is a hallottakat!

Egyáltalán nem természetes és helyes senkit sem "megbélyegezni" csecsemőkorban egy bizonyos vallás részére, csak mert a szülők olyan vallásúak.

Igen, 18 éves korig szinte mindenért a szülő a felelős, de ez a kor már általában túl van azon az időn, amikor a gyerkőc állást tud foglalni bizonyos világnézeti kérdésekben. És nagyon szomorúnak tartom, hogy ha ebben a választásban nincs szabad keze a gyereknek még akkor, amikor ébredő tiniként eszmél a világ dolgaira.

A gyermek nem robot, akit csak be kell programozni arra, amit mi akarunk, mert akkor sohasem lesz őszinte, igaz hívő belőle. Olyan hívő, aki szabad választásból hisz abban, amiben hisz.

Ennek a lehetőségnek a jogát nem lehetne elvenni tőle!

Nem véletlen, hogy annyi gépies vallásoskodó ember éli az vallásos életét, akinek egyáltalán nincs a szívében a hite! Viszont éppen ezért, könnyen befolyásolható sok rossz dolog megtételére!

Ez persze nem csak az ún. vallásos "istenhívő" emberekre vonatkozik, hanem a materialista oldalra is!

Nem vagyok, hála Istennek! :)

A templomot alapból kerülöm, a papokat utálom, a füstölő szagától hányingerem van, az a hülye vizük meg olyan, mintha sav lennne, és égeti a bőröm. Még csak az kellene, hogy abban fürödjek! :D

igen, római katolikusként, és semmi bajom sincs vele :)

Egyébként azokkal sincs bajom, aki nincs.

Római katolikus vagyok/L30.

Az lehet sok esetben a baj, hogy a gyereket ugyan megkeresztelik valami miatt, és aztán nem mutatnak példát, hogy ez mire is volt jó, hogyan kell a vallását NORMÁLISAN megélnie, így aztán nem csodálkozom, ha néhányan úgy érzitek, hogy meg vagytok bélyegezve, bele vagytok kényszerítve akaratotok ellenére egy vallásba. Ám úgy gondolom, többségeteknek nem is igen fontos, mert ha az lenne valamelyik másik vallás, hát csatlakozna ahhoz gond nélkül. De frászt kell nektek Istenhit, jobb kötelezettségek nélkül élni, hát éljetek. Én meg élek a saját közösségemben vallásos, szép, teljes életet. Sziasztok!