Miként imádkoznak a zsidók?

Nem tesszük össze a kezünket, általában véve nincs semmilyen elõírás. Két kivétel:

1) A 'Smá Yiszroél ...' ima elsõ versének ( Haljad Izrael, 5Móz. 6:4 ) mondásakor eltakarjuk a szemünket. ( Annak emlékére, hogy amikor Rabbi Akivát ( isz. 50 - 137 ) a rómaiak, miután elfogták, v+alogatott kínzásokkal halálra kínozták, ezekkel a szavakal hunyta le szemét örökre. )

2) Néhány imát állva mondunk.

Ezen kívül állunk, amikor elõveszik és körülviszzik a Tórát addig, amíg az aszalra nem teszik.

A kézzel rendszerint az imakönyvet lapozzuk. A szombati zsidó istentisztelet jóval hosszabb, mint egy keresztény mise. Kezdõdik a reggeli imával ( kb 1 óra ), Tóraolvasás ( kb fél óra, néha több ), délelõtti ima ( kb 1 óra ). Utána kiddus ( a Szombat megszentelése ). Az ünnepi imák hosszabbak, Yom Kippurkor pl reggeltõl a csillagok feljöveteléig imádkozunk, közben du kb 2 óra szünet.

Az imák egy része bibliai részlet, így zsoltárok, de más részek is, más része az áldozatok leírása, amiket annak idején a Szentélyben mutattak be. Az ünnepi imák tartalmazzák Izrael teljes történelmét is. Vannak dicsõítõ imák, hálaimák.

Mindezeken kívül a Kaddis ima, ami az istentisztelet során többször hangzik el voltaképp egy hosszabb áldás az Örökkévalóra.

Hogy ki mennyire - többen többször elmondtuk m+ar, hogy a zsidó emberek pont olyanok, mint m+as emberek. Egy részük vallásos, mások nem. Akik vallásosak, azok egy része mélyn, mások lazábban. Azonban a lazaság azért a legfonosabbakra m+eg a leglazábbakn+al sem vonatkozik, inkább csak olyasmi, hogy esetleg Szombaton is jármûre szál, ha messzebre megy ( amit nem szabadna, ha nagyon messze, akkor inkább ne menjen ), vagy esetleg, aki dohányos egy két cigit elszív Szombaton, pedig nem szabadna, de az ilyesminél azért figyel arra, hogy ne mutassa a rossz példát.