Valaki el tudná magyarázni (Mózes első könyve)?
Ez a két dolog nem világos(mindkettő Noéhoz kapcsolódik):
Első, mikor az Úr Noénak mondja, hogy milyen állatokat vigyen a bárkába:
"Minden tiszta baromból hetet-hetet vígy
be, hímet és nőstényét; azokból a
barmokból pedig, amelyek nem tiszták,
kettőt-kettőt, hímet és nőstényét."
Itt mit jelent a tiszta és nem tiszta kifejezés? Miben nyilvánul meg?
Második, az özönvíz után:
"Noé pedig földmívelő kezde lenni, és
szőlőt ültete.
És ivék a borból, s megrészegedék, és
meztelenen vala sátra közepén.
Khám pedig, Kanaánnak atyja, meglátá az
ő atyjának mezítelenségét, és hírül adá
künnlevő két testvérének.
Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván, azt
mindketten vállokra veték, és háttal
menve takarák be atyjok mezítelenségét;
s arccal hátra meg sem láták atyjok
mezítelenségét.
Hogy felserkene Noé mámorából, és
megtudá amit vele az ő kisebbik fia
cselekedett vala:
Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája
legyen atyjafiai közt.
Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek
Istene, néki légyen szolgája Kanaán!
Terjessze ki Isten Jáfetet, lakozzék
Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a
Kanaán!"
Itt most Noé miért Kanaánra mérges, mikor az apja volt az aki meglátta?
Tiszta és tisztátalan.
3.Móz.11. részletesen leírja ezeket az állatokat. Az egész fejezet ezzel foglalkozik.
Kánaán problémájára születtek elég kiváló gondolatok, de ezek többsége gondolkodáson és következtetéseken alapulnak.
A lényeg, hogy sok olyan dologggal fogsz még találkozni a bibliában, -főleg, ha mélyre akarsz ásni, amikor első olvasatra nem egyértelmű valami.
Ennek többféle oka lehet. Egy a sok közül, hogy nincs leírva részleteiben, hogy mi történt ott, de pl. jelen esetben gyanakodj, hogy Kánaán is tett valamit, mert Noé nem kicsit átkozta meg.
— Mi alapján különböztették meg a tiszta és a tisztátalan állatokat? A különbségtétel alapja nyilvánvalóan az imádatban használt áldozatokkal függött össze, és nem azzal, hogy mit szabad elfogyasztani, és mit nem. Az Özönvíz előtt az emberek nem ettek húst. Csak a Mózesi Törvény határozta meg, hogy mely ételek számítanak tisztának, és melyek tisztátalanoknak. Ezek a korlátozások a Törvény eltörlésekor megszűntek (Cselekedetek 10:9–16; Efézus 2:15). Noé minden jel szerint tudta, mit helyes felajánlania áldozatként Jehova imádatában. Mihelyt kijött a bárkából, „oltárt épített Jehovának, és vett néhányat minden tiszta állatból és minden tiszta repdeső teremtményből, s égő felajánlást mutatott be az oltáron” (1Mózes 8:20).
Miért Kánaánt átkozta meg Noé, amikor Kám volt a bűnös?
Igen valószínű, hogy Kánaán valamilyen perverz visszaélést követett el nagyapja, Noé személyével kapcsolatban s ennek Kám szemtanúja volt, de nem akadályozta meg. Sőt, úgy tűnik, hogy Kám még el is terjesztette a történetet, míg Sém és Jáfet inkább igyekezett betakarni atyját. Ők tehát áldásban részesültek, a valószínű vétkest Noé megátkozta, a történet elterjesztője, Kám pedig a leszármazottjára hozott szégyen miatt szenvedett. Bár az Írások nem tárnak fel minden részletet, a lényeg az, hogy Jehova elmondatott Noéval egy próféciát, és az be is teljesedett, amikor a kánaániták, akiket az izraeliták nem pusztítottak el, Sém leszármazottainak szolgáivá lettek (Józsué 9:23; 1Királyok 9:21).
Katy Weaver
Szia!
Az özönvíz előtt Isten úgy rendelkezett, hogy a „tisztának” mondott, áldozat és később fogyasztás céljára használható állatokból 7-7 db-ot vigyen Noé a bárkába, míg a tisztátalanokból 1-1 párt a faj fenntartása céljából. Noha csak 3Móz 11. fejezetében olvashatjuk a két csoport tételes leírását, nyilvánvaló, hogy már Noé számára is ismert kategóriák voltak.
A második kérdésedhez: Noé három fia között megmutatkozott az a nagy különbség, ami az özönvíz előtti világban látható volt. Az emberiség ősatyáiban - Sémben, Khámban és Jáfetben - már felismerhető volt utódaik jelleme. Noé Istentől ihletve megjövendölte az emberiség a három atyjától származó három nagy faj történelmét. Khám leszármazottait inkább a fiún, mint az atyán keresztül követve nyomon kijelentette: "Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt" (1Móz 9:25). Khám erkölcstelen dolgot művelt, ami azt tanúsította, hogy a gyermeki tisztelet már rég kihalt lelkéből és leleplezte kegyetlen és becstelen jellemét. Ezek a bűnös jellemvonások átöröklődtek Kánaánba és utódaiba, akik folytonos vétkezésükkel magukra vonták Isten ítéletét.
Másrészről Sém és Jáfet atyjuk iránt és így Isten törvényei iránti tisztelete is a boldogabb jövő ígéretét hordozta magában. E fiúkról így szólt Noé: "Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kánaán! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a Kánaán!" (1Móz 9:26-27). Sém családjából származott a választott nép, amellyel Isten szövetségre lépett, és tőle származott a megígért Megváltó. Sém Istene Jahve volt. Sémtől ivadékai között volt Ábrahám és Izrael népe. Rajtuk keresztül jött el Krisztus. "Boldog nép az, amelynek az Úr az ő Istene" (Zsolt 144:15). Jáfet pedig "lakozék Sémnek sátraiban" (1Móz 9:27). Az evangélium áldásaiban Jáfet utódai különösképpen részesültek. Kánaán ivadékai a legromlottabb pogányságba süllyedtek. Bár a prófétikus átok rabszolgaságra ítélte őket, századokig nem sújtott le rájuk a végzet. Isten eltűrte istentelenségüket és romlottságukat, mígnem átlépték türelmének határát. Akkor elvesztették önállóságukat, így Sém és Jáfet leszármazottainak rabszolgáivá lettek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy Noé prófétálása nem volt a harag vagy a kedvező ígéret önkényes meghirdetése. Nem is határozta meg fiai jellemét és sorsát, de megmutatta, mi lesz a következménye annak az életútnak, amit külön-külön választottak, és a jellemnek, amit kialakítottak. Isten az ő nézetét róluk és utódaikról saját jellemük és életvitelük alapján fejezte ki. A gyermekek általában öröklik szüleik természetét és hajlamait, és követik példájukat. Tehát a szülők bűneibe nemzedékről nemzedékre a gyermekek is beleesnek. Így Khám gonoszsága és tiszteletlensége megismétlődött utódaiban, sok nemzedéken át átkot hozva rájuk. "Egy bűnös sok jót veszt el" (Préd 9:20).
Üdv. Péter
Szia!
Noé azért átkozta meg Hám utódját és nem magát, mert arra korábban Isten áldást mondott.
Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet. 1Móz 9,1
Ezért nem mondhatott rá No átkot, mert Isten áldásában volt a fia! Hasonlóan Saulhoz akit az Úr elvetett már de mivel felkent volt Dávid nem ölte meg pedig több lehetősége is volt rá neki.
Egyébkánt az Ószövetség többféle átokról tanít. Itt pl.a bűn jogos ítéletét követő átokról van szó és nem a megsemmisítő átokról.
Teológus
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!