Ha valaki azt mondja hogy ez nem az Úrtól/Szentlélektől van, akkor az már a Szentlélek káromlása?

Szia

Ezzel kapcsolatban meg kell vizsgálnunk, hogy mit ír erről a Biblia.

A Szentírás legtöbbször a józansággal, éberséggel, önuralommal kapcsolja kapcsolja egybe a Szentlelket, de a részegséggel, extázissal, önkívülettel szinte soha.

A szélsőségesen karizmatikus gyülekezetekben gyakran hivatkoznak az első pünkösdre, amikor a jelenlévő tanítványokat részegnek nevezte a csúfolódó sokaság.

Ezt azonban az érthető nyelveken szólásra mondták, mivel nem tudták hová tenni azt a jelenéget, hogy mindenki a saját nyelvén hallja az igét.

Hasonló példa a Bibliából például, mikor Anna a templomban imádkozott, hogy Isten vegye el a meddőségét, Éli, viszont azt gondolta, hogy részeg, mivel látta a száját mozogni, de a hangját nem hallotta.

A karizmatikus tanítók gyakran használják még példának a következő igét:

Ézsaiás 29:9-14:

Ámuljatok és bámuljatok, vakoskodjatok és vakuljatok meg! Legyetek részegek, de ne bortól, tántorogjatok, de ne az italtól! Mert rátok árasztotta az Úr a kábultság lelkét. Bezárta szemeiteket: a prófétákat, befödte fejeiteket: a látnokokat. Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat, azért én úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének, az értelmesek értelme homályos marad.

Itt azonban Isten negatív ítéletéről ír az ige.

További félreértelmezett igehely amikor Pal szembe állítja a részegséget a Szentlélekkel való beteljesedéssel.

Efézus 5:18

Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel.

Ezt a verset úgy ferdítik, hogy "Ne bortól részegedjetek meg, hanem Isten Szellemétől."

De olyan stílusban mondják, mintha szó szerint a Bibliát idéznék.

A Galata 5:22-23 a Lélek gyümölcséhez veszi az önuralmat. Hogyan adhatna ilyen viselkedést egy olyan Lélek, akinek a gyümölcse a önuralom?

Az 1 Korintus 14 az érthetetlen nyelveken szólásról ír.

Itt Pál határozottan kitiltja ezt az ajándékot a gyülekezetből, mivel ha többen használnák ezt, akkor zűrzavar keletkezne, illetve ez botránkoztató hatású.

A levél többször is kitér arra, hogy Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene.

Gyakorlati példából kiindulva: ezt a mozgalmat és viselkedést rengeteg kritika és bírálat éri, keresztény köröből is.

Bár Pál az 1 Korintus 12-ben írja, hogy "senki sem mondhatja: "Jézus Úr", csakis a Szentlélek által"

Ezek a kritikusok vallják, hogy Jézus az úr, a pásztorok, és a hívek is, noha ha a Szentlelket káromolták volna, erre képtelenek lennének, a Bibliai példa szerint is, illetve a mai világban is ha valaki a Szentlélek ellen szól, az többé nem tudja ezt megvallani, és egyszerűen képtelen a megtérésre. Sok ilyen történetet hallani.

A Biblia a fegyelmet, rendet mindig egy pozitív, követendő példaként említi.

Jó lenne, ha így is tekintenének ezekre a dolgokra "a szentek minden gyülekezetében"

Én azt mondom: vajon muszáj mindenáron megítélni egy jelenséget, milyen szellemtől van?

Jobb egyáltalán nem ítélni, ha nem vagyunk valamiben teljesen biztosak, mint elhamarkodottan ítélni.

Figyelmeztetés1:

"Ján 7:24 Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!"

Figyelmeztetés2:

"1Kor 4:4 (...)aki ugyanis engem megítél, az Úr az.

1Kor 4:5 Azért idő előtt semmit se ítéljetek, míg el nem jő az Úr, aki egyrészt világra hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dicsérete."

Másrészt: vajon csak őbennük lehet a hiba?

"1Kor 2:14 Érzéki [=lelki, pszichikai] ember pedig nem foghatja meg [=felfog, megért, helyesel] az Isten Lelkének [=Szellemének] dolgait: mert bolondságok neki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen [=szellemi módon] ítéltetnek meg."

A farizeusok koruk legelismertebb, legtörvénytisztelőbb vallási vezetői voltak, akik elvileg (és saját legszentebb meggyőződésük szerint) nagyon jól ismerték Istent és az Ő dolgait - és akik képesek voltak azt mondani Isten Fiának, hogy sátáni erőkkel űzi ki a démonokat az emberekből! Ez önmagában elég kellene legyen, hogy óvatosságra intse az embereket a különféle, nehezen érthető/természetfeletti jelenségek megítélésében.

Én nem állítottam, hogy ez nem az Úrtól van, nem ítélem meg.

Csak kifejtettem, hog mit ír erről a Biblia, és néhány tévtanítást ezzel kapcsolatban.