Hogy lehet az, hogy a határon túli magyarok (Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, . ) jóval nagyobb arányban vallásosak, vagy kötődnek a vallásukhoz, mint a magyarországiak?

A válaszra valószinűleg nem sokan tudnak felelni, több ok lehet ennek a hátterében, amit az magyarázhat leginkább, hogy a határon túli magyarok és az anyaországban elő magyarság kultúrája teljes mértékben megváltozott a szakadás után. Az én észrevételem az, hogy a határon túl elő honfitársaink megőrizték a kultúrájukat, fenntmaradt a szakadás idejében lévő kultúra, ami akkor valószinűleg vallásosabb volt, mint a mai. Ugyanez a jelenség fentmaradt a beszédben is. Főleg a kiejtésben vehető észre a különbség.

16/f

Okkult démon országa...

Kint jobban őrzik a hagyományt.

Szlovakiaban a katolikusok osszekotik a vallast a nemzetiseggel, vagyis a politikaval - ami,hadd fuzzem hozza, nekem egyaltalan nem szimpatikus. Hangsulyozzak a magyar nyelven valo imatkozas jogat, a magyar nyelvu szentmiseket - hasonlo dolgokert harcolnak, mikozben elfelejtik hogy nem ez a lenyeg...

Hanem az, hogy mi van a szivedben, mikor imatkozol,es nem az, hogy milyen nyelven mormolod az imat. Ahit egyetemes, a vallas sajnos szetvalaszt.

Ez megtortent :

Betelefonalt Felvideken valaki a plebaniara:

"Tessek mondani, milyen mise lesz ma este, szlovak, vagy magyar ?"

Mire a pap igy felelt: "Hogy milyen mise lesz? SZENTmise !

Kulonben Szlovakia is Marianak szentelt orszag. Szept.15., a Hetfajdalmas Szuzanya napja allami unnep, vagyis munkaszuneti nap Szlovakiaban.

Erdélyi vagyok, s sajnos itt is ódivatú a templomba járás, főleg a fiatalabbik korosztály számára. Viszont, szerintem itt még van annyi hovatartozás-tudat a magyarokban, hogy ha nem is hívők, nem járnak templomba stb., ha megkérdik milyen vallásúak (tegyük fel népszámláláskor) akkor nem azt mondják, hogy ateisták, hanem azt aminek keresztelve voltak (katolikus, református, stb.). Egyrészt azért, mert ateista lehet többségi román és kisebbségi magyar, szász, cigány stb. is, református pl. viszont csak magyar lehet (mármint lehet akárki, de nincs elterjedve a románok közt, max ha valamelyik felmenője az volt). Tehát a vallás az részben a nemzetiségi hovatartozással együtt jár, s ha erre valaki büszke, akkor az ősei és az ő felekezeti hovatartozására is büszke (én is az vagyok, még csak az kéne, hogy ortodox románnak nevezzen el valaki, mert hát... agyonütném, ha nem lenne bűn :D).

S hogy a kérdésre is próbáljak válaszolni: a határontúli magyarok mindig is jobban tisztelték és megőrizték a hagyományokat, így tudták megtartani jellegzetes kultúrájukat, életmódjukat, hitüket stb. a más nemzetiségű többség rengetegben, illetve viharos politikai időkben. Másrészt, az Istenben és embertársakban való hit, remény és a szeretet voltak azok, amik életüket fenntartották a háborús időszakokban, illetve azután, a nehéz politikai időkben, meg amik az embereket egymás közt összetartották. Képzeld el, ha az elszakadás után, mikor ezekre a területekre bejöttek az illető ország emberei, ha az ember nem őrzi meg a hitet Istenében és őseiben, testvéreiben, akkor pillanatok alatt elvész. Van amire büszkék legyünk, van amiről utódainknak mesélni, kár hagyni kipusztulni a magyarságot ezeken a vidékeken. Az anyaországiak meg csak sírnak ide-oda, hogy milyen pórul jártak, de összetartani nem tudnak. Hát nem is csodálom, az önzőség az igaz hívőkre nem jellemző.(személyes vélemény, tisztelet persze a kivételnek)

64%-os, egyáltalán nem mindegy, hogy úgy imádkozol, ahogy azt anyádtól tanultad, vagy úgy ahogy egy klérofasiszta hagyományú északról hozzátok helyezett pap szeretné.

mertz amiolyen nyelven álmodsz, imádkozol és számolsz - az vagy. Hiába mondja ezt máskép a MOST párt és Lebo Béla vagy az nemzettagadó újzsidó jehovisták.

Egyébbként amiről a kérdés szól az inkább Erdélyre és Vajdaságra jellemző, ott az ortodox államban a katolikus vagy kálvinista magyart jelent (többnyire).