A Biblia szerint mi a szekta vagy szakadás?

Mi szekta, és mi nem?

A "szekta" szó eredeti teológiai értelme szerint a keresztény egyház(ak)ból valamilyen okból kivált, és tőlük tanításában, lelkiségében és szervezetileg eltávolodott kisegyházakra utalt. Ezek mind az igazi kereszténységnek tartják magukat, és úgy vélik, hogy aki üdvözülni akar, annak közéjük kell tartozni. Ma Magyarországon kb. 40 keresztény kisegyház működik, de 15-20 keresztény hátterű szekta is. A szó mai hétköznapi értelme elsősorban egyfajta viselkedést jelöl: túlbuzgó elvakultságot, szűklátókörűséget, türelmetlenséget. Ezt azonban már a legkülönbözőbb hátterű vallási közösségre és világnézeti vagy akár politikai mozgalomra is használják. Ezekből igen kevés van, talán csak minden tizedik az összes vallási közösségből és szervezetből. Ugyanakkor bigott, fanatikus viselkedéssel bármely vallási közösségben, mozgalomban vagy szervezetben találkozhatunk, kis- és nagyegyházban egyaránt. A fogalom jelentését erősen befolyásolja a média is: a tévében általában a gyilkosságra vagy öngyilkosságra fanatizált vallási közösségeket szokták "leszektázni". Ilyenek nálunk egyelőre nincsenek. Néha elhangzik a destruktív (romboló hatású) jelző is olyan esetekben, amikor például családok szakadnak szét. Ez utóbbi vádat azonban igen nehéz bizonyítani, mert mindig túl sok tényező játszhat közre a családi kapcsolatok szétszakadásában (lásd alább.

Mindenesetre nem csoda, hogy a "szekta" szó hétköznapi értelemben vett használata bántó, és senki sem örülne annak, ha beszélgetés közben, a munkahelyén vagy a nyilvánosság előtt "leszektásoznák". Fontos megállapítani, hogy csak azért, mert valaki erősen hisz valamiben, vagy mert az átlagnál elkötelezettebben éli meg azt, amit hisz, nem feltétlenül "szektás" és közössége sem feltétlenül "szekta". A korszellem ugyan hajlamos minden átlagon felüli elkötelezettséget szélsőségnek vagy fanatizmusnak minősíteni, mégis az emberiség pozitív hatású nagyjai – akár közismertté lettek, akár nem – mind túltettek valamiben az "átlagemberen", és szinte mindnyájukat érte igaztalan kritika.

Természetesen más kérdés azt eldönteni, hogy valaki tiszteletre méltó, mert képes áldozatot hozni egy valóban nemes ügyért, vagy sajnálatra méltó, mert egy képmutató és megtévesztő vezető vagy szervezet áldozatává vált, amely a saját céljaira használja ki az elkötelezettségét. Érték- és irányvesztett korunkban sajnos egyre nehezebb a kettőt megkülönböztetni egymástól, ezért nem árt az óvatosság az ítéletalkotásban!

Apcs. 24:14 "Erről pedig vallást teszek néked, hogy én a szerint az út szerint, melyet felekezetnek mondanak, úgy szolgálok az én atyáim Istenének, mint a ki hiszek mindazokban, a mik a törvényben és a prófétákban meg vannak írva."

Ahol a "felekezet" szó áll, azt szokás szektának is fordítani, a görögben hairesis szó áll ott. Ugyanez a szó más környezetben:

Apcs. 5:17 De felkelvén a főpap és mind a kik vele valának, azaz a sadduczeusok felekezete, betelének irigységgel

Tehát a jelentése: felekezet, párt, szekta, szakadás, eretnekség

Ilyen értelemben használatos a Bibliában, egyrészt mint egy irányzat, mint egy felekezet, mint a farizeusok pártja/felekezet, vagy más értelembne valamitől való elszakadást, kirekesztést jelent, ilyen értelemben a zsidók egy "szektának" tartották Krisztus követőit, nevük is volt, mint názáretiek (nazarénusok) felekezet, szektája, pártja. Pálról meg úgy vélték, hogy feje annak:

Apcs. 24,5 Mi ugyanis úgy találtuk, hogy ez veszedelmes ember, és hasonlást támaszt a föld kerekségén levő valamennyi zsidó közt, és a nazarénusok felekezetének feje,