Ha egy hivo anya ezt mondja: orokbe fogadott gyereket nem tudna ugy szeretni mint sajatjat, mire vall ez?

ez nem az önzetlen szereteten múlik, attól hogy valaki hívő, még lehet saját véleménye, és nem kell szentnek lennie

Ez természetes, hogy minden szülő így gondolja. Szeretné az örökbefogadott gyermeket is, de a saját, azért az mégis más, minden esetben, és emiatt nem kell elítélni valakit.

1. Szerintem különbözőek vagyunk,és bár mi feleségemmel épp az örökbefogadási procedúra közepén tartunk (mi is hívő emberek vagyunk), nem tudom elítélni azokat, akik azt mondják, hogy nem szeretnének nem vér szerinti gyermeket. Ez nem személyválogatás. Az embernek az a gyermeke, akit felvállalt (akár nemzés/szülés, akár örökbefogadás révén). Személyválogató akkor lenne, ha igent mondana az örökbefogadott gyermekére, és utána jobban szeretné a vér szerinti gyermekét, mint az örökbefogadottat.

2. Első válaszolónak: az örökbefogadott gyermek is saját, csak nem vér szerinti. Egy olyan szülőnek, akinek nem születhet vér szerinti gyermeke, vagy egy gyermeknek, akit nem a szülőanyja nevel fel, hatalmas bántás az örökbefogadott gyermeket nem saját gyermeknek mondani... :(

Arra vall, hogy nem tudná úgy szeretni.

Te szültél már? Van róla fogalmad milyen erős egy kapocs anya és gyereke között? Ha nem, akkor minek provokálsz?

Szervusz

Egy gyermek fölnevelése nem "hívő" kérdés. Az a fajta szeretet, amely szülő és gyermek között van, az más szeretet, mint a felebaráti.

Minden tisztelet, annak, aki úgy nevel föl szeretettel gyereket, hogy nem ő a "létrehozója".

Sajnos egyre több ilyen gyermek van, aki erre rászorulna és egy re több szülő akinek csak ez a lehetőség marad.

Több olyan szülőt ismerek, aki örökbefogadott gyereket nevelt föl igazi szülői szeretettel.

Ezért mondtam, hogy minden tisztelet kijár nekik.

Üdv. Zita