Tényleg 439 ellentmondás van a Biblia című könyvben?

Gyakran hozzátok fel azt a vádat, hogy a Biblia ellentmond önmagának. Azok az emberek, akik ezt állítják, rendszerint maguk nem olvasták a Bibliát; csupán azt ismétlik, amit másoktól hallottak. Néhányan azonban találtak ellentmondónak tűnő, és szerintük zavaros részt.

HA a Biblia valóban Isten Szava, akkor egységesnek kell lennie, nem pedig ellentmondásosnak. Miért tűnik hát úgy, hogy néhány rész ellentmond a másiknak? Ha válaszolni akarunk erre a kérdésre, emlékeznünk kell arra, hogy bár a Biblia Isten Szava, számos ember írta le néhány évszázad alatt. Ezek az írók különböző származásúak, más-más stílusúak és adottságúak voltak. Mindezek a különbözőségek visszatükröződnek az írásokban.

Ezenfelül, ha két vagy több író írja le ugyanazt az eseményt, az egyik megemlíthet olyan részleteket, amelyeket a másik kihagy. Továbbá, a különböző írók különböző módon mutatják be az adott témát. Az egyik időrendben írhatja le, míg a másik egészen másfajta elrendezést követhet (pl. a kétféle teremtési beszámoló).

Független tanúk

Néhány „ellentmondás” akkor merül fel, amikor két vagy több beszámolónk van ugyanarról az eseményről. Például a Máté 8:5-ben azt olvassuk, hogy amikor Jézus Kapernaumban volt, „egy katonatiszt jött hozzá és arra kérte őt, hogy gyógyítsa meg a szolgáját”. De a Lukács 7:3 szerint „a katonatiszt a zsidók vénjeit küldte hozzá, hogy arra kérjék [Jézust], jöjjön és gyógyítsa meg a rabszolgáját”. Nos hát a katonatiszt maga beszélt Jézussal, vagy a véneket küldte hozzá?

A válasz nyilvánvalóan az, hogy a férfi a zsidók véneit küldte. Miért mondja akkor Máté, hogy a férfi maga könyörgött Jézusnak? Mert valójában a férfi kérte Jézust a zsidó véneken keresztül. A vének csak az ő szószólói voltak.

Szemléltetésül szolgáljon az, amit a 2Krónika 3:1-ben olvasunk: „Végül Salamon elkezdte építeni Jehova házát Jeruzsálemben.” Később ezt olvassuk: „Salamon tehát befejezte Jehova házát” (2Krónika 7:11). Személyesen Salamon építette a templomot elejétől a végéig? Természetesen nem. A tényleges építőmunkát a mesteremberek és munkások tömege végezte el. De Salamon volt a munka szervezője, ő volt a felelős érte. Ezért mondja a Biblia azt, hogy ő építette a házát. Ugyanilyen módon mondja el a Máté evangéliuma azt, hogy a katonatiszt Jézushoz jött. De Lukács további részletet közöl azzal, hogy a zsidó véneken keresztül közelítette meg őt.

Nézzünk egy hasonló példát. A Máté 20:20, 21-ben ez áll: „A Zebedeus fiainak anyja közeledett [Jézushoz] fiaival, hogy hódoljon neki és kérjen tőle valamit.” Amit kért, az pedig az volt, hogy fiai a legkiváltságosabb helyzetben legyenek, amikor Jézus bemegy a Királyságába. Márk beszámolójában ugyanerről az eseményről ezt olvassuk: „Jakab és János, Zebedeus két fia, lépett oda [Jézushoz], és ezt mondták neki: ’Tanító, azt akarjuk, hogy bármit kérünk tőled, megtedd nekünk’ ” (Márk 10:35–37). Ki intézte tehát a kérést Jézushoz: Zebedeus két fia vagy az anyjuk?

Nyilvánvalóan, amint Márk állítja, Zebedeus két fia volt az, aki ezt kérte. De az anyjukon keresztül kérték. Ő volt a szószólójuk. Ezt támasztja alá Máté feljegyzése is, miszerint a többi apostol, amikor hallotta, amit Zebedeus fiainak anyja tett, nem az anyán, hanem „a két testvéren” háborodott fel (Máté 20:24).