Ha Jézus valóban egyenlő Istennel, akkor miért kellett, hogy Mária megszülje őt?

Jézus, Isten Fia, soha nem állította, hogy egyenlő vagy egylényegű lenne az Atyjával. Sőt, így fogalmazott: „elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam” (János 14:28). Ezt is mondta az egyik követőjének: „Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez” (János 20:17).

Továbbá a szentlélek, vagyis a szent szellem nem egy személy. A korai keresztények „beteltek szent szellemmel”, és Jehova ezt mondta: „kitöltök az én szellememből mindenfajta testre” (Cselekedetek 2:1–4, 17). A szent szellem nem egy háromszemélyű istenség része, hanem Isten tevékeny ereje.

MIÉRT FONTOS EZT TUDNI? Karl Rahner és Herbert Vorgrimler katolikus tudósok a következőképpen vélekednek a háromságról: „kinyilatkoztatás nélkül nem lehet megérteni, de még a kinyilatkoztatás után sem teljesen.” Lehet-e szeretni egy olyan személyt, akit lehetetlen megismerni? A háromság dogmája tehát gátolja, hogy valaki megismerje és megszeresse Istent.

Marcónak is, akit az első cikkben már idéztünk, akadályt jelentett a háromság tanítása. „Azt hittem, hogy Isten eltitkolja a személyiségét előlünk – mondja. – Így még távolabbinak, rejtélyesebbnek és megközelíthetetlenebbnek tűnt.” Isten azonban „nem a zűrzavar Istene” (1Korintusz 14:33). Ő nem rejti el a személyiségét előlünk. Épp ellenkezőleg, azt akarja, hogy megismerjük őt. Jézus ezt mondta: „mi azt imádjuk, amit ismerünk” (János 4:22).

Marco így folytatja: „Amikor megtudtam, hogy Isten nem egy Háromság része, végre képes voltam személyes kapcsolatot kialakítani vele.” Igen, ha Jehovára nem egy rejtélyes idegenként tekintünk, hanem olyan személyként, akit meg lehet ismerni, sokkal könnyebb szeretnünk őt. „Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent, mert az Isten szeretet” – írja a Biblia (1János 4:8