Isten testet öltött Jézusban?

"ez még nem zárja ki, hogy inkarnálódjon (ha akar) és úgy tetszett neki, hogy egyszerre teljesen ember és teljesen Isten képében tanítson."

Ha inkárnálódna isten, akkor ki az aki közben fenntartja a világot? Ki a mozgató? Nem logikus!

"akkor ki az aki közben fenntartja a világot? Ki a mozgató?"

-igen, ez logikus ellenvetés. Mert az inkarnálódott nem ér rá az arisztotelészi "mozdulatlan mozgatónak" lenni.

Ezért is alaptanítás:

teljesen ember -teljesen Isten (nem félig ez-az)

Hasonlat: a tengerből kiválik, majd elenyészik egy hullám - ami teljesen tenger és a tengert mégsem érinti.

De, hát mi is így vagyunk:

"Isten országa tibennetek van"- mondja Jézus.

Erre egy példa: amikor olvasunk, állandóan "föllépünk " a szó értelméhez, a Logoszhoz.

A rózsa nyílik a kertben.

HA olvassuk, (a formát) aközben állandóan a Logoszhoz (a szó fölöttihez, a tengerhez) lépünk -különben NEM ÉRTENÉNK: látnánk a "r" kanyarját az "ó" kerekségét, a "z" szögletét, "s" tekergőzését - a formát, a hullámot- de ha nem kacsoljuk össze a LOGOSSZAL , tengerrel nem értjük meg. A Logosz és az inkarnálódott szó (vagyis a formát öltött) e g y ü t t van jelen

Szent János evangéliuma, melynek prológusa színtiszta metafizika, ezzel kezdődik (Jn1,14)

az Ige testté lett, és közöttünk élt.

Καὶ ὁ λόγος σὰρξ ἐγένετο

Ha csak ennyi maradt volna meg -a legkedvesebb tanítványnak ez a pár szava- akkor is saját tapasztalatból tudnánk és értenénk: az Ige, a Szó a Logosz testté lett. Ebben élünk, mi emberek.

*kapcsoljuk

két Hérakleitosz töredék még mindehhez:

De bár a logosz közös, úgy él a sok ember, mintha külön gondolkodása volna. [B 3.]

A léleknek logosza van, önmagát növelő. [B 116.]