Volt már nektek olyan, hogy tanultok kellett volna vagy bármi mást de helyette el kellett menni misére vagy összejövetelre vagy Istentiszteletre?

Nem volt. Gyerekkoromtól az időm mindig úgy volt beosztva, hogy szabad legyek akkor, amikor mise van.

Olyan volt később, hogy az ápám reggel 8-kor azzal keltett, hogy "aki éjjel legény, az nappal ne legyen lepény! fölkelni!" Ugyanis 9-kor volt mise :-) Ja, és persze ez általában olyankor volt, mikor hajnali 3-4-kor mentem haza egy egy szombat esti sörözésből, vagy koncert után :-)

Szóval, van egy mondás, hogy csak arra nincs időd, amire nem akarsz. Ez ugyan kissé hülyeség, de valóban tőled függ, hogy mit hova helyezel az értékrendedben.

De pl mikor vasárnap reggel 8 kor értem haza 12 óra melóból, és délután 4- kor megint indulhattam újra 12 órára, akkor mindenki békén hagyott, hagytak aludni.

Tudás vs Hit

A tudás hatalom.

Kifogást mindig talál az ember ha nem akar valamit csinálni.

A tanulás mindig akkor jut az ember eszébe, ha olyasvalmit kell csinálnia amihez nincs kedve. Ekkor ez ez elős ami az eszébe jut...

Tudjátok, nem mindenki jár nappali tagozatra, nagyon sokan dolgoznak teljes állásban és/vagy nevelnek gyereket a suli mellett. Oké, lehet mondani, hogy tanuljon év közben, vagyis miután hazaesett a munkából, ellátta és lefektette a gyerekeit, fektetés után elvégezte a rá eső házimunkát, főzött és szendvicsset csomagolt másnapra, éjfélkor üljön neki tanulni, de talán érthető, ha nem fog. Hétvégén könnyebben megoldható a nyugi, és Isten nem haragszik érte.

Persze lehet erre is mondani, hogy kifogás, de jelentkezzen, aki ebben a helyzetben úgy tud szervezni, hogy még Istentiszteletre járni is van ideje.

Anyum rám parancsol, hogy menjek misére! Már többször elmondtam neki, hogy ha Dagonhoz imádkoznék, vagy a húsvéti nyúlhoz, akkor se járnék jobban.

Sőt már párszor ki is fejtettem neki, hogy ez egy zsidó mese, ami minden alapvető racionalitást áthág, de akkor meg veszekszik velem, hogy ha már ezt a vallást kaptam, akkor örüljek, hogy ez az enyém meg bla bla bla...

Így kénytelen vagyok minden vasárnap elmenni misére, de amúgy viszek magammal telefont leülök a kórusra vezető lépcsőn és azt babrálom. A misét meg ki nem sz×rja le.