Isten hogyan "bírálja" azokat, akik kötelességből ölnek?

Ők a katolikus egyház nevében olyan munkát végeznek, amit csak óhajtanak, de Jézus nevében, már más kérdés.

A "kifutás"-t annak a fényében értsd, amit feljebb írtam a példában, vagyis ha szervezett keretek között, engem a saját egyházam tagjai megtámadnának az egyház áldásával(!), csak azért, mert más a nemzetiségem, akkor bizony, ha őszinte keresztény akarok lenni, nem tehetem ugyanazt! Sőt, el kellene gondolkoznom (ezen már túl vagyok), hogy jó helyen vagyok-e?

Én írtam 'a keresztények nem pacifisták' szöveget is. Ott összefoglaltam a lényeget.

Nem akart egyetlen mártír sem mártír lenni, sem az ókorban, sem ma. De sajnos nem mindoig lehetett ezt elkerülni.

Ha a saját, vagy a társaim jóléte veszélyben forog, mindig nagyon fontos ésszerű döntéseket hozni, amennyire lehet. Nem érdemes hősködni, mert sokan erre fizettek rá, de ha lehetőség van a támadás elhárítására, meg lehet próbálni.

Ellenben egy keresztény nem keresi a bajt, elkerüli az olyan helyeket, ahol fokozottan ki lehet téve a támadásoknak. Nagyon sokan pont azért kerülnek bajba, mert nem kerülik el ezeket.

Ez viszont nem egyenlő azzal, amit a felfokozott nacionalizmus, a túlfűtött hazaszeretet oltárán, szervezett (esetleg kereszténynek csúfolt) hadseregek katonájaként követ el az ember!

"Akkor jól értem, hogy amit a Kat. Egyház vall, más ebben a témában, mint ami követendő lenne?"

Hát ha a "követendő" számodra az, hogy ha támad valaki, akkor kötelesség mártírrá válni, akkor igen. Akik ezen az állásponton vannak, azoknak találták ki a polgári szolgálatot :) Meg ők nem menjenek mesterlövésznek.

1. az egyház meg Isten, ez két teljesen különböző fogalom.

2. Az én általam követett tanítás szerint ölni nem szabad, hacsak nem az, aki veled szemben van készen áll az ölésre. tehát ma úgy mondanánk:jogos önvédelem.

"Hát ha a "követendő" számodra az, hogy ha támad valaki, akkor kötelesség mártírrá válni, akkor igen. Akik ezen az állásponton vannak, azoknak találták ki a polgári szolgálatot :)"

Nem kötelező mártírrá válni, ha támadás ér. De a keresztény a nem keresztényi ideológiák miatt nem háborúzhatna. Tehát akik a polgári szolgálatot választották (most már ezt sem kell, persze jelenleg), attól még nem kellett, hogy minden személyes esetben mártírrá váljon, nem ezt tanítja a Biblia.

Az igaz keresztények békeszeretők. Teljesen semlegesek maradnak a világ katonai, politikai és etnikai konfliktusaiban. Szó szoros értelemben véve azonban nem pacifisták. Miért? Mert örömmel várják Isten háborúját, amely végül érvényre juttatja akaratát a földön — ez a háború rendezni fogja az egyetemes szuverenitás nagy vitakérdését, és egyszer s mindenkorra megszabadítja a földet a béke összes ellenségétől (Jeremiás 25:31–33; Dániel 2:44; Máté 6:9, 10).

ha letezik isten o tudja ,h mit miert tesz az ember...

am a legtobb verengzes mind isten"nevebe" tortent,es tortenik.