Miben kulonbozik a kereszteny es a protestans vallas?

A protestánsok is keresztények!

Lényeges különbség nincs közöttük. Ugyanazt a Bibliát használják, csak a szertartásaik térnek el egymástól.

A katolikusok tisztelik Szűz Máriát, a szenteket, a templomaik díszesek, a protestánsok nem.

A keresztényen belül található a katolikus, az ortodox, az anglikán, a protestáns és az ősi egyházak pl. koptok.

A protestánsok több részre oszlanak, pl. reformátusok, evangélikusok, baptisták, adventisták stb. és van köztük egy csomó szekta is. Fontos, hogy ezeket megkülönböztessük.

A katolikusok, anglikánok, ortodoxok és ősi egyházak között kevés a teológiai eltérés, inkább a szertartásbeli különbségek erősek.

A protestánsok között nagy eltérések vannak egymáshoz képest is. Leírom a különbséget a reformátusok és a katolikusok között:

1. ref.-eknél nincs keresztvetés, a szentek létét nem tagadják, de a szentté avatást helytelennek tartják.

2. ref.-ek szerint Máriát nem szabad tisztelni, szerintük a kat.-ok imádják őt (ez butaság). Szerintük nem is szűz, hiszen testvéreket szült Jézusnak. Kat.-ok szerint Jézusnak csak unokatestvérei voltak.

3. ref.-ek szerinta templomba tilos képeket, szobrokat tenni. Ez az első3 parancsolat eltérő értelmezéséből adódik.

4. ref.-ek azt hiszik, hogy a kat.-ok imádják a szenteket, angyalokat, tárgyakat. Valójában csak a közbenjárásukat kérik Jézusnál, azaz, hogy imádkozzanak értük. Másért imádkozni a ref.-eknél is lehet, ezt mégis bűnnek tartják.

5. a ref.-eknem ismerikel a pápát. Az ő egyházukban nincsenek szerzetesek, apácák, papok, hanem lelkészek vannak, akik lehetnek nők is. A tisztségeket választják, tehát alulról, és nem felülről épül ki az egyházuk.

6. náluk nincs mise, hanem istentisztelet van, ahol a prédikáción van a hangsúly. Nincs átváltoztatás, nincs ostya. Helyette kb.havonta egyszer úrvacsorát tartanak, amikor a hívek magukhoz veszik a kenyeret és a bort,ami szerintük csak jelképesen Jézus teste és vére. Nem kell gyónni ez előtt, náluk nincsis gyónás, csak imábanvalljákés bánják meg bűneiket.

Ezzel szemben a katolikusoknál minden misén magukhoz veszik a hívek Jézus testét, ami szerintünk nem csak jelképesen, hanem ténylegesen Jézus teste.

7. a ref.-eknél 2,a kat. oknál 7 szentség van.

a, keresztség: mindkettőnél van

b, áldozás/úrvacsora: mindkettőnél van, de a ref.-ek nem tekintik szentségnek, és más eltérések is vannak, amiket már leírtam.

c, gyónás: a ref.-eknél nincs,náluk imában történik.

d, bérmálás/konfirmáció: mindkettőnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek.

e, házasság: mindkettőnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek.

f, papi rend: csak a katolikusoknál van, mikor pappá szentelnek valakit. A ref.-eknél iymódon nincsen.

g, betegek kenete: ref.-eknél nincs, ők csak imádkoznak a betegekért, amit a kat.-ok is tesznek.

8. a lelkészek házasodhatnak, a papok nem.

9. bonyolult teológiai eltérések.

Protestánsok is keresztyének!

A katolikus és protestánsok közti különvség érdekelne?

Protestantizmus az 1500-as években alakult ki, mivel véleményük szerint a katolikusok sokmindenben eltértek a Bibliától, illetve többet adnak a külsőségekre mint a belsőségekre.

Pl. :

-A protestánsoknál pont ezért nincsen kultusza a szenteknek, Szűz Máriának meg az angyaloknak,

-nincs pápa, nincs szentelt víz

-papok (lelkészek) is nősülhetnek,

anincsenek apácák meg szerzetesek...

-Aztán: havonta egyszer (legalábbis a mi gyülekezetünkben) van Úrvacsoraosztás, de itt nem ostyát osztanak. A bibliai utolsó vacsorához hasonlóan mindenki kap egy falat kenyeret meg egy korty bort (nem csak a pap)

-templomok belülről nem agyondíszítettek, általában fehérre van meszelve. Így mutatva az egyszerűséget, illetve, hogy nem a jelképekben (pl kereszt) rejlik az igaz hit, hanem a cselekedeteinkben! El is vetik Jézusnak illetve Istennek az ábrázolását.

#2.

" Szerintük nem is szűz, hiszen testvéreket szült Jézusnak. Kat.-ok szerint Jézusnak csak unokatestvérei voltak. "

Ez baromság!

"3. ref.-ek szerinta templomba tilos képeket, szobrokat tenni. Ez az első3 parancsolat eltérő értelmezéséből adódik. "

Egyrészt igen, másrészt szerintük nem attól lesz valaki jó hívő, hogy minél több jelképeket használ, hanem attól, ahogyan él

"b, áldozás/úrvacsora: mindkettőnél van, de a ref.-ek nem tekintik szentségnek, és más eltérések is vannak, amiket már leírtam. "

De, ez a második szentség! A szentség fogalma náluk: Jézus rendelte el, illetve vannak látható jegyei, tehát a keresztség és az Úrvacsora.

Szia!

A kereszténység maga a vallás, ezen belül léteznek különböző irányzatok, ilyenek a katolikus irányzat és a protestáns irányzat.

A Magyarországon legelterjedtebb római katolikus irányzat gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a protestánsok.

Mivel Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt búzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor, például Kálvin, aki a református egyház megalapítója volt.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház - köztük a református - is elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét a reformátusok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő.

A reformátusok nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során.

A protestantizmuson belül további felekezet alakultak ki a különböző megújulási mozgalmak nyomán, melyeknek célja a Szentíráshoz való visszatérés megvalósítása volt...

Üdv. Péter