Miért nem vezetik JÉZUSHOZ a hívőket a gyülekezetekben?

Jézus sehol sem írta, hogy az ember méla magányban elmélkedjen Istenről.

A gyülekezet a közösség miatt is nagyon fontos. Emberbaráti szeretetet (második törvény!) egyedül hogy gyakorolsz? A testvért sem szabad elhanyagolni, és a tanítók sem Biblia ellenes személyek.

Szerintem , bár a vallásokat a hiszékeny embereknek találták ki, de nem biztos, hogy a károsultak, bár elestek, de ne tudnának felállni.

Bár csapdának szánták ezt az Isten keresési formát, talán nem is gondolták, hogy az igazi Isten keresők, így jönnek rá az előlük eltitkolt igazságra.

Sajnos ha nem keresik, nem találják, mert nem kérik.

A papok nem fogják elmondani az igazat, mert a hatalmukat féltik, nagy titkot őriznek ők.

Jézus az ajtód előtt áll a küszöbön, neked csak az ajtó KULCSOT kell kérned. Ha megkapod, ott áll előtted az Igazság, az Élet amely szabaddá tesz.

Első véglet: "Miért nem látják meg a hívők, hogy mehetnek személyesen JÉZUSHOZ? Miért bízzák rá az életüket EMBEREKRE?"

Szerintem azért, mert az emberek ösztönösen azt választják, ami könnyebb, szem előtt van és 1. eleve materialista közegből jönnek (aminek egyértelmű velejárója a "tárgyiasító" szemlélet, erősen emberközpontú stb.) és végülis azt a vonalat viszik tovább, azokat a berögzült metódusokat veszik természetesnek, amiket a világban láttak, vagy 2. Vallásos közegből jönnek, amik többségének (tisztelet a kivételnek, ha van) szintén egyetemes velejárója a testben bízás, önmegváltó orientáltság és az, amit én úgy hívok: "szakrális materializmus" (vagyis hogy szelleminek/lelkinek látszik, de valójában burkolt materializmus)

Második véglet: "Miért nem értik meg, hogy aki kenetet kapott a Szenttől, annak nincs szüksége a Szent Szellemen kívül tanítóra?"

Ha ez így lenne, akkor nem írna a biblia olyanokat pl. hogy "ne legyetek sokan tanítók, mert nekik szigurúbb ítéletük lesz". A másik, hogy kb. lövésem sincs honnét vetted, hogy nincs szükség tanítókra annak, aki kenetet vett. Ilyen nincs a bibliában, meg nem is logikus, főleg, hogy "tükör által homályosan látunk" és a tudást Isten szándékosan fregmentálta Krisztus testében a tagok között, ami ráadásul "rész szerint való".

Én értem, mire akarsz kilyukadni, de szélsőségek alkalmazása az ilyen esetekre nem jó. Ezen kívül, a környezeti szuggessziónak is rendkívül nagy hatása van a legtöbb emberre.

Ha egy újdonsült hívő elkezd járni valamelyik közösségbe, jó eséllyel mindenféle (helyi) szabályokkal találja magát szembe (így "szoktuk" úgy "szoktuk" eztmegazt nem "szoktuk") amit legalább akkora volumennel oltanak belé, mint (jó esetben) Isten igéjét. Amennyiben az illető természetesnek veszi ezt a sémát és nem csobban rá valahogy, hogy a kereszténység NEM csak gyülekezetbe járásról, bizonyos szabályok betartásáról, egy adott közösségbe betagozódásról, emberekre való "felnézésről"/várakozásról szól, hanem végső soron egyéni és egyedi kapcsolatról Istennel, aminek megismerés a célja (ergo: nem is tölt megfelelő mennyiségű és minőségű időt Istennel) akkor kényelmi zónába süllyedhet, ahonnan nem mozdul és "sematikus" fogyasztóvá válik ahelyett, hogy Istennel való állandó kapcsolatból isnpirálva tesz/nem tesz dolgokat spontán. A nagyobbik gond nem ezzel van, bár kétségkívül önmagában is elég destruktív a hatása (de újdonsült keresztények pár ritka kivételtől eltekintve első körben ezt a sémát követik egy darabig; van aki meg egész életében..) Ami viszont (szerintem) sokkal gázabb az az a szitu, mikor az adott közösség/csoport/felekezet stb. a testben bízást, az emberekre figyelést és a rutinná vált/gépies szisztémákat favorizálja, tanítja, bátorítja, teszi egyeduralkodóvá és/vagy tabu szinten megkérdőjelezhetetlen szabályokká és ezt elvárja az újdonsült hívőktől is csípőből.

Magánvéleményem az, hogy Isten nem véletlenül mondta, hogy "hallgasd" és "tedd meg" amiket mond. Az ószövetségben erre még prófétákon keresztül volt csak mód, az újszövetségben egyéni opció és elvárás is Isten részéről. Viszont ezt nem lehet gépiesen, vagy embereket "követve" megélni/megvalósítani, mert ahhoz túl spontán ahogy Isten is az, ráadásul ehhez szükséges egyfajta bensőséges kapcsolat Istennel, valamint szintén szükséges HALLANI és odafigyelni rá, hogy meg tudja valaki tenni azt, amit Isten mond, neki mond és akkor, amikor mondja.

Ez viszont erőfeszítést igényel és az emberek többsége szereti a könnyebbik utat választani 2 közűl. Főleg akkor, ha nem is érzi szükségét semmilyen más erőfeszítésnek, mint hogy gyülekezeti összejöveteleken vegyen részt, megszorongassa pár ember kezét, könyveket/kiadványokat olvasgasson és még pár tucat ehhez hasonló sínen szállíttassa magát valamerre, amerre "mutatják az utat" a mozdonyvezetők.

Van egy olyan sejtésem, hogy egy lázadó kamasz vagy kérdező. Ha ismernéd nemcsak a Bibliát, de jártál volna már gyülekezetbe (nem egybe!), akkor lenne róla fogalmad, hogy amiket állítasz az valótlan.

Szektára jellemzőek csak ezek. Aki olvassa a Bibliát, annak lesz lehetősége megismerni a gyülekezetének a valódi arcát, aki pedig nem, az elhisz jó nagy hülyeségeket is, mint az adventisták Ellen White kitalációit.

Az sem tetszik, ahogy lenézed Istent. Te azt hiszed mindenki direkt megy egy rossz gyülekezetbe? Ők oda vannak vezérelve, mert kell a tanító, az embereknek csak kis százaléka képes önmagától helyesen értelmezni a Bibliát. Az iskolában sem egyformák a teljesítmények, van akinek a magyar az erőssége, más viszont képtelen értelmezni egy Ady verset. Te mi alapján döntötted el, hogy mindenkiben tökéletes a Biblia értelmezési képesség? Hogy mindenki pontosan érti az igéket, vagy a példák tanulságát? Ha te valóban Jézust követnéd, akkor nem arra buzdítanád a hívőket, hogy mindenki maradjon otthon és értse úgy a Bibliát, ahogy akarja. Ahogy az értelmi képessége engedi! Ilyet csak a sátán akarhat.

Kedves kérdező! Már néhányan világosan rávilágítottak neked az értelmezési hibáidra a felvetéseddel kapcsolatban, de engedd meg, hogy azt a néhány verset idézzem a Szentírásból, amit ennek a kijelentésednek az alátámasztásául írtál:

"Nem kell, hogy emberek tanítsanak minket"

(Héberek 8:11) "És semmiképpen nem tanítja majd ki-ki a polgártársát, és ki-ki a testvérét, így szólva: ‚Ismerd meg Jehovát!’ Mert mindannyian ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig."

Még mielőtt Isten nevébe kötnél bele, emlékeztetnélek, hogy ez a szöveg egy Héber Iratokból származó prófécia, melyben szerepelt Isten JHVH neve, melyet ma a legismertebb 'Jehova' formájában használunk. Ő pedig nem változtatta meg az ÖRÖKRE adott Nevét azóta sem. És mivel prófécia, vajon mit jelent? A vége felé kiderül.

(János 14:26) "De a segítő, a szent szellem, melyet az Atya küld majd az én nevemben, az mindenre megtanít titeket, és eszetekbe juttatja mindazt, amit mondtam nektek."

Ez - ha a "szellem ajándékaira" gondolunk - az első sz.-ban igaz volt, mert a csodaadományok még működtek azokon, akik kaptak belőle (pl. nyelveken szólás, feltámasztás, sőt még ítélkezés is). Ezek akkor betöltötték a funkciójukat. Többek között az ihletett Bibliaírók is a szent szellem segítségével írták le Isten Szavának azt a részét, mely még akkor hátravolt. De értelemszerűen ez az ihletés és képesítés sem tartott örökké.

(1Tesszalonika 4:9) "A testvéri szeretetet illetően azonban nincs szükségetek rá, hogy írjunk nektek, mert titeket Isten tanított meg arra, hogy szeressétek egymást"

Vajon hogyan tanít ma Isten erre? Nem éppen a szent szellemén keresztül? Vajon ez közvetlen, "sugalmazott" kapcsolatot jelent Istennel, mint ahogy egy karizmatikus szekta, vagy kultusz vezetője állítja magáról??? NEM, erről szó sincs. A válasz nagyon egyszerű ott hever előtettek, a válasz a BIBLIA szent Szava! Ugye nem titok, hogy a Bibliát Isten a szent szelleme segítségével íratta le? Mi a célja ennek a fajta szellemi vezetésnek, avagy a bibliának? Lásd:

"A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített" (2Timótheus 3:16, 17).

Kell-e nekünk ma isteni sugalmazás, ha a kezünkben a Biblia?

(1János 2:27) Ami pedig titeket illet, a felkenetés, amelyet tőle kaptatok, megmarad bennetek, és nincs szükségetek rá, hogy bárki is tanítson titeket; hanem amint a tőle kapott felkenetés mindenre nézve tanít benneteket (és igaz, és nem hazugság), és ahogyan tanított is titeket, maradjatok egységben ővele.

A János 6:45 ezt írja erről: "Meg van írva a Prófétákban: »És mindannyian Jehovától tanítottak lesznek.« Mindenki, aki az Atyától hallott és tanult, hozzám jön."

Ez visszautal az Ézsaiás 54:13-ra: "Fiaid mindannyian Jehovától tanítottak lesznek, és bőséges lesz fiaid békéje."

Vagy a Jeremiás 31:34-es verse is erről szól: "Nem tanítja többé ki-ki a társát és ki-ki a testvérét, így szólva: »Ismerjétek meg Jehovát!«, mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig — ez Jehova kijelentése. — Mert megbocsátom vétküket, és bűnükről nem emlékezem meg többé." Ezt idézi a Héberek 8:11.

De a Mikeás 4:2-ben nagyon pontosan szerepel: "Sok nemzet jön el, és ezt mondják: 'Jöjjetek, menjünk fel Jehova hegyére, Jákob Istenének házához, és ő oktatni fog bennünket útjaira, mi pedig az ő ösvényein járunk.' Mert Sionból jön a törvény, és Jehova szava Jeruzsálemből." Sőt még ezt is hozzáteszi:

"Ítélkezni fog sok nép között, és elrendezi hatalmas, messzi nemzetek ügyeit. Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak."

Ez nagyon jól hangzik, de mikor lesznek meg ezek? Az előtte lévő vers elmondja: "És úgy lesz a napok befejező részében, hogy szilárdan áll majd Jehova házának hegye a hegyek teteje fölött, és magasabbra emeltetik a domboknál, és népek özönlenek oda."

Tehát kiderült, hogy az utolsó napokban lesz ez, avagy a mi időnkben. Tehát ez nem egy távoli prófécia, egy "utópiáról", vagy az égi reménységről, hanem már az utolsó napokban meg kell ezeknek lenniük. És meg is vannak!

De hogyan értsük azt, hogy nem kell tanítanunk egymást?

Az emberiség világának népei állást kell hogy foglaljanak a Királyság vitakérdésében, vagy a Királyság mellett, vagy ellene. És azokon, akik az isteni kormányzat mellett foglaltak állást, beteljesedtek az új szövetségre vonatkozó ezen, életbe vágó fontos szavak: „Nem tanítja többé mindegyik a társát és mindegyik a testvérét e szavakkal: ’Ismerjétek meg Jehovát!’ Mert mindannyian ismerni fognak engem a legkisebbtől egészen a legnagyobbig” (Jeremiás 31:34).

Tehát itt a végén még egyszer feltenném a legfontosabb kérdésem: Kell-e nekünk isteni sugalmazás, ha a kezünkben a Biblia? Jól gondold meg a választ... :)

Remélem, hogy segíthettem.

Vankó