Az önkielégítés Isten szemében bűn!? Én annak érzem és szeretnék leszokni róla, de nem megy. Hogyan hagyhatnám abba?

Vallás ide vagy oda, a biológiai késztetés nagy úr.

Nem egészséges, sőt kifejezetten káros visszafojtani!

Kedves kérdező! Én is úgy vagyok mint te. Én is bűnnek tartom de nem sikerült eddig leszoknom róla. De nem adom fel!

24F

Szerezz magadnak egy barátnőt, és ha minden klaffol, még a szex is, akkor vedd el, és onnantól nem kell majd "bűnben" élned.

Vagy elvehetsz egy nőt úgyis, hogy előtte nem szexelnél vele, aztán lehet, hogy olyan gyenge lesz az ágyban, hogy házasemberként majd inkább maszturbálsz.

Ez már csak ilyen, neked kell eldöntened melyik ujjadat harapod meg.

Jah, és mégvalami. Ha túl sok éven keresztül maszturbálsz, akkor lehet, hogy majd ha megtalálod a megfelelő nőt, nem tudsz majd elélvezni benne, mert a tested már ráállt annyira az önkielégítésre, hogy inkább azt preferálja. Ha meg egyáltalán nem önkielégítesz, és szex sincs, akkor meg már jobb ha most szeded a Prostamol Uno-t, mert 50 évesen tuti, hogy prosztata megnagyobbodásod lesz, ami gyakori vizelési ingerrel jár, de sérvet is okozhat, komoly fájdalmakat és akár még prosztata rákot is.

Ha rám hallgatsz, nem erőszakolod meg magad sem testileg sem lelkileg. A férfinak nő kell, szex kell. Ha elvetted életed szerelmét, majd meggyónód korábbi bűneidet, és akkor már a vallás sem szól bele kettőtök dolgába. Házasságon belül minden megengedett, ami mindkettőtöknek jó.

Hahó!

Egyszer valaki linkelt egy ilyet: [link]

Ez az oldal pedig nem pont erről szól, de mégis (azt nem írtad, hogy nézel-e mindehhez valamit...): [link]

Hátha találsz rajta segítséget.

Nagyon hosszú évek óta fennálló masszív szokást nagyon nehéz elhagyni, ezt Isten is nagyon jól tudja. Épp ezért van, akinek a fokozatos elhagyás segít. Persze van, akinek a radikális elvágás. Úgy tűnik, ez Neked nem segít...

Ne add fel a küzdelmet!

Nekem nagyon sokat segít az, ha találok olyan tevékenységet, ami nagyon érdekel, igazi hobbim, szenvedélyem lesz. Ha ezzel foglalkozom, eltűnik minden körülöttem, csak ez van. :) Ha Te is tudsz valami ilyet találni, az sokat segíthet.

Hajrá, ne add fel!

Köszönöm az őszinteségedet. Én pozitív dolognak látom, hogy rájöttél, hogy ez bűn, és nem akarsz szexuális életet élni a házasság előtt. Ugyanakkor világosan látni kell, hogy ez nem egy szükséglet, mint például az étel, ital, hanem egy függőség. Az ilyen önsajnálat jellegű dolgok ("a testem nem bírja, mert szüksége van rá) csak rossz irányba visznek, felelősséget kell vállalnod azért, amit teszel, Isten bízik benned, és támogatni fog, ha keresed az igazságot. A szexuális bűnök (paráznaság, önkielégítés, pornográfia) hasonló állapotba visznek, mint az alkoholizmus, az ember elveszti a józanságát, és amikor jön a "másnaposság", az elvonási tünet, akkor szenved tőle az ember, és újra maszturbálással próbálja oltani a szomját. De az élő víz, az igazi öröm Istentől jön, a bűn olyan, mint a sós víz, még szomjasabb lesz tőle az ember. Általában, ha ezt évekig csinálja az ember, akkor a teljes felépülésnek is hosszú idő kell. Én már 6 éve nagyon ritkán buktam el, mégis máig ható következményei vannak annak, hogy kb. 20 évig rövid megszakításokkal ezt csináltam, és akkoriban még nem is gondoltam bűnnek! Még 6 év után sem rendelkezem azzal a képességgel, hogy érett kapcsolatom legyen bárkivel, főleg lányokkal. Még mindig sokszor magamra figyelek, félek, hogy túlságosan rossz vagyok, amiatt, amiket elkövettem, meg még mindig érzem magamban a hajlamot, hogy újra elkövessem. De ez megint Sátán hazugsága, mert Isten mindenkit a saját képmására teremtett, és Isten nem gyárt selejtet.

Az, hogy az ember önző módon tékozolja el azt az ajándékot, amit Isten a házasságban való kölcsönös megosztásra szánt, annak brutális romboló hatása van lelkileg. Fontos megérteni, hogy a bűntudat és a szégyenérzet nem Istentől van, ha szívből megbánod a dolgot, minden nap újrakezdheted tiszta lappal, tiszta lelkiismerettel, erőt meríthetsz a Bibliából és az imából. A múlton senki sem tud változtatni. Isten senkit nem enged erején felül kísérteni, és elkészíti a menekülő utat, hogy el bírjuk viselni. (1Kor 10:13).

Ez csak egyfajta diagnózis volt, és egy diagnózistól senki sem gyógyul meg.

David Weidnernek van egy "Élő víz kézikönyv" című kiadványa, amely egy 6 hónapos program, és a felépülést szolgálja. Ebben 3 fázis van megkülönböztetve. 1. fázis "Szembenézni az igazsággal": vagyis, hogy önmagunkban túl gyengék vagyunk megküzdeni ezzel a függőséggel szemben, és mekkora rombolást végez lelkileg. 2. fázis "Szembenézni az élettel": Hogy hogyan lehet közel lenni Istenhez, megtapasztalva az Ő életváltoztató szeretetét a naponkénti Biblia tanulmányozás és napi kapcsolatok által (a programban minden résztvevőnek van egy segítő társa, akivel naponta megoszthatja, hogyan ment a napja, az Istennel töltött idő, volt-e elbukás és mi okozta, milyen jó dolgok történtek vele, valamint egymás bátorítása.) Ez egy gyakorlati edzés arra, hogy az ember befalazza a réseket a saját lelke körüli "várfalon", hogy az ördög ne tudjon behatolni és rombolni. 3. fázis "Szembenézni a jövővel": ami olyan feladatokat tartalmaz, amelyek segítenek a jövőben szexuális bűnök és visszaesés nélkül élni.

Sportolás meg elfoglaltságok keresése segíthet, rengeteg olyan jó és örömteli dolog van, a mi nem bűn, de azokat is jobb közösségben csinálni, nem egyedül. De véglegesen megszabadulni csak Istennel lehet. Ha megérted Isten feltétel nélküli szeretetét és kegyelmét, azt, hogy a tiszta szívűek jutalma a mennyország, az tud motiválni igazán.

Egyik első lépés a határok meghúzása lehet: végiggondolni, hogy mik azok az elcsúszások, amik az elbukáshoz vezetnek, pl. ha kísértő plakátot látsz, fordulj el, ne nézd, ne nézz olyan filmeket, amelyekben szexjelenetek vagy flörtölés van, ha internet pornográfiára vagy hajlamos, mondd le az internet előfizetésedet, ne vegyél olyan újságokat, amelyekben meztelen nők vannak, ne kötődj szorosan olyan társasághoz, ahol bűnre (pl. részegeskedős bulizás) csábítanak, ne hagyd, hogy estére negatív érzelmek gyűljenek fel benned, mondd el Istennek, hogy mi fáj, mi bánt, mitől félsz, stb. Fogadd el, hogy jelenleg ott állsz, ahol állsz, és onnan kell építkezni, több év függőség után nem reális, hogy pár napon belül felépülj.

Ha szeretnéd, el tudom küldeni David Weidnernek ezt az Élő Víz kézikönyvét, csak írj az e-mail címemre: gerenis69@gmail.com.

David Weidnernek van egy könyve is a "Pure in heart", ha tudsz angolul, gondolom, az is segíthet.

Isten azt parancsolta, hogy a hívők legyenek közel egymáshoz és legyenek benne egymás életében (1Jn 1:8), ezért kell egy keresztény közösség, amelyben kialakultak barátságok, bizalom, ahol az ember megvallhatja a kísértéseit, bűneit, és ahol bátorítanak a küzdelemre. Én ide járok: www.krisztusegyhaza.hu. Ha Budapesti vagy el is tudsz jönni hozzánk, ha nem akkor pl. Skype-on keresztül is tanulmányozhatjuk a Bibliát ha akarod.

Csak azt tudom javasolni, hogy ne késlekedj. A könnyebbnek látszó út végül nehezebb lesz. A bűn rövid ideig élvezetet okoz, de hosszú távon súlyos és fájdalmas következményei vannak. A gond, hogy a memóriánk elfelejti a fájdalmat, amit a függő viselkedés okozott, az élményt pedig idealizálja. Arra van szükségünk, hogy felismerjük a bűnös viselkedési mintákat és elutasítsuk őket az Istennel való kapcsolat érdekében. Ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is. Isten a saját szeretett Fiát áldozta fel a bűneink miatt. Elég ez ahhoz, hogy Ő legyen a kincsed? Nem lehetünk a saját gondolkodásunk áldozatai. Képesek vagyunk irányítani a gondolatainkat.

Gondoskodj a valódi szükségleteidről. Éhes vagy -egyél. Haragos vagy - vonulj félre és hívj fel valakit, hogy segítsen. Magányos vagy - hívj fel valakit, akivel mg tudod osztani az érzéseidet. Fáradt vagy- pihenj vagy aludj.

ApCsel 3:26 szerint "Isten elsősorban nektek támasztotta fel és küldte el Szolgáját, aki megáld titeket azzal, hogy mindenkit megtérít a maga gonoszságából."

"Wikipédia: "A megtérést ésszerű mértékletességnek, nem pedig ésszerűtlen, testi-, lelki önsanyargatásnak kell követnie. Pál apostol megfogalmazásában: „Minden szabad nekem, de nem minden hasznos. Minden szabad, csak ne váljak semminek rabjává.” (Korintusiaknak írt 1. levél, 6,12)"

Nekem az erről való lemondás testi-, lelki önsanyargatás lenne. Ésszerűtlennek tartom amit csinálok és bűnösnek érzem magam miatta, de egyszerűen a testem nem bírja. Néhány napot ha kihagyok olyan "kanos" leszek, hogy kész..."

Úgy látom te magad sem érted azt,amit ide idéztél.Olvasd el még egyszer,és ne a magad felett ítélkezéstől elvakulva.

Szóval 20-as éveid elején jársz...Mikor legyél kanos 80 évesen? Bizony mondom,nem Isten az,aki elülteti benned a bűntudatot,hogy ne érezd jól magad,egy ártalmatlan tevékenység miatt,hanem a tudatlan emberek,akik maguk sem merik megélni tiszta szívvel az örömöt,és másokat is korlátozni akarnak ebben.

"És a ki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám." Mt 10,38

Nekem ez a keresztem, akármilyen szégyen is, de ez így van és szeretném ezt felvenni, de a testem nem bírja mert szüksége van rá. Próbáltam már magammal elhitetni, hogy ezt csak én beszélem be magamnak, hogy szükségem van rá mert amúgy nincs is, de sajnos valóban szükségem van rá mert néhány nap kihagyás után annyira kívánom, hogy megtörténik. Olyan ez nálam mint az, hogy eszem vagy iszom. Szükséges.

Szégyenlem magam, hogy ezek szerint nem elég erős a hitem, mert nem tudok lemondani róla, de ez valóban csak hit kérdése lenne?"

Na ácsi:Jézus nem ugyanaz az ember,mint te! nem vagyunk teljesen egyformák.Nem lehetsz más,mint aki éppen vagy.A probléma megint csak az,hogy elhitetik veled,hogy rossz vagy.Honnan tudod,hogy valójában mit jelent a te kereszted(mert persze,valamilyen mindenkinek van,az élet nem csak habos torta)ha azt mások határozzák meg neked?

Persze,hogy így ellentmondásba kerülsz önmagaddal.

Hú, ennyi komment után nem akarok én is egy hosszabb valamit írni.

A lényeg: a Bibliára támaszkodj, és olvasd az Újszövetséget naponta.

Én is megtérésem óta is szenvedek ezzel, 19 éves fiú vagyok. Röviden annyit tudok neked mondani, hogy ha csak arra koncentrálsz amikor jön a kísértés, hogy ne tedd meg, és folyamatosan szó szerint harcolsz ellene - az nem vezet hosszútávon megoldásra. Én azt tapasztalom, hogy a megoldás nem abban van, hogy így őrlődsz magadban, és így 'sanyargatod' magad, hogy majd' felrobbansz, hanem HELYETTE épphogy a bezárkózás helyett nyitni kezdesz Isten felé!

Kezdj el imádkozni, még ha nem is érzed Isten jelenlétét, vagy kezdj el Bibliát olvasni, hogy Rá akarsz figyelni! És ilyenkor mint a karikacsapás elmúlt - mindig!

Szóval ne küzdj és őrlődj magadban, hanem alázkodj meg szívedben és keresd Istent. Biztos lehetsz benne, hogy meghallgat, ha Jézus Krisztusban hiszel mint megváltódban. Isten megígérte, hogy meghallgat - de csak az Ő Fiáért.

Még egy dolog, hogy olyan nem lesz, amíg itt élünk a földön, hogy teljes mértékben megszűnnek a kísértések. De az viszont mindig lehetséges, hogy "megvesd a rosszat, és a jót válaszd" (Ézs 7,15).

Ajánlom, hogy olvasd el a Pál rómaiakhoz írt levele 7.rész 14-25-öt! Ha régi nyelvezetű Bibliád van, ami nehezen érthető, akkor ajánlom az újfordításút, amit minden kb 50 év alatti (valóban) Jézusban hívő ember olvas a mindennapjaiban:

[link]

Szia! Hát, ezzel nekem is volt gondom. Nekem személy szerint az segített, hogy ezt, aminek a linkjét most elküldöm neked is, előítélet nélkül olvastam el, és alkalmaztam ami le volt írva:

[link]

Sikerült leküzdenem, nekem is hosszú idő után, de persze ettől még nem teljesen marad abba a küzdelem. Viszont már sokkal könnyebb a gondolatát is elhesegetni, így nem esek vissza. Isten vezetését kívánom neked ebben a küzdelemben is!