Párkapcsolat szerelem nélkül?
A barátommal valamivel több mint egy hónapja vagyunk együtt, de úgy érzem, nem vagyok szerelmes belé. Ennek ellenére tisztelem, kedvelem és szeretem. De ez akkor is eléggé rossz érzés, mert ő az. Gondolkodtam rajta, hogy elmondom neki, de miután beszélgettünk az ilyen párkapcsolatokról azt mondta, hogy ő nem szeretné tudni, ha én nem lennék szerelmes.
Úgy érzem, hogy hazudok. De ha elmondanám, az nagyon fájna neki. Engem először igazából nem is zavart ez az egész. Miután beszélgettem egy ismerősömmel döbbentem csak rá, hogy ez így tényleg nem a legjobb, hiszen a szerelem Isten ajándéka.
Valahogy mégis azt érzem, hogy vele kell lennem, Isten mellette szeretne látni. De akkor is kételyek gyötörnek.
Van valakinek tapasztalata ilyen téren? Szerintetek várjak, hátha jön a szerelem, vagy az nem is olyan fontos?
17/L
válasza:
válasza:Szerintem sem lenne helyes magadnak és a fiúnak is hazudni.
Hogy érted, hogy együtt vagytok egy hónapja? Ez mit foglal magába pontosan?
Egyébként meg jobban szeretné ez a fiú, hogy te boldogtalan legyél és összejöjjetek úgy, hogy nem szereted? Nem önzés ez?
Megértem, hogy szeret téged. Valószínűleg ezt akarta kifejezni, de így csak egymásnak fogtok ártani.
Egyébként mit szeretsz benne és mi hiányzik belőle? Miért vagy vele?
válasza:Szerintem töltsetek sok időt együtt el, de nem otthon üléssel, hanem minél változatosabb módon pl menjetek el ide oda stb és beszélgessetek sokat. És akkor talán megtalálod azokat az értékeket benne amiért szerelmes leszel belé.
Ha ez sem müxik akkor hagyd el, jobb lesz mind kettőtöknek. Ha pedig ezt nem tudja elfogadni, akkor is az ő feladata az, hogy megértse és, hogy tiszteletben tartsa a te döntésedet.
Ha pedig nem fogadja el a döntésedet és nem tartja tiszteletben, akkor onnan fogod megtudni, hogy milyen "nagyszerű" (önző, más érzelmeit földbe taposó) ember mellett akartad leélni az életed.
Haaaa, pedig azzal fenyegetőzik, hogy én márpedig "öngyi" leszek, na akkor SÜRGŐSEN HAGYD OTT ÉS VÁGJ HOZZÁ EGY KAKTUSZT!!!
majd csinálj belőle egy.. PÖRKÖLTÖT.
válasza:A hazugság minden formája Biblia ellenes.
Ha Isten szerint gondolkodol, akkor nem hazudsz, hanem őszinte vagy még ha ez fáj neki,
az igazság sokszor kellemetlen, de nem mondta Isten hogy ezért hazudozzunk.
S most "frissiben" tegyél lépéseket, mielőtt még nem késő, ki tudja meddig mehetne ez el, és a következmények?...
válasza:Köszönöm a válaszokat!
Már imádkoztam érte rengeteget, és néha, mikor már azon voltam, hogy megmondom neki, kaptam egy igét, pl: "De aki mindvégig kitart, az üdvözül"
És talán az ilyen dolgokért gondolom úgy, hogy van jövőnk, és hogy Isten tényleg azt akarja, hogy együtt legyünk. Egy református találkozón ismertem meg őt. Az volt az első, hogy ilyen helyen voltam, és úgy mentem oda, hogy valami meg fog változni. És ő akkor odajött hozzám, de valahogy mégse fogott meg. Utána ő hívott el a többi rendezvényre, meg ifi találkozókra is. Azt hiszem, elmondhatom, hogy ő egyre jobban belém szeretett, de én továbbra sem éreztem iránta a kedvelésen és a baráti szereteteten kívül. Aztán mikor először szerelmet vallott, akkor mondtam neki, hogy nekem ez nem menne, legyünk csak barátok. És akkor valami mintha megváltozott volna. Teljesen megértő volt, amiért úgy éreztem, hogy kezdek szerelmes lenni. De ez talán csak csodálat volt. Aztán másodszor megkérdezte, még akkor is nem volt a válaszom. Mikor harmadszor kérdezte, akkor válaszoltam csak igennel.
♯2: Együtt vagyunk, mint két barát. Nem volt se csók, se szájrapuszi. Nem akartam semmit se elsietni. Hetente csak pár órára tudunk találkozni, de akkor sem érzem azt, hogy hű de jó lenne. Találkozó előtt mindig elmegy a kedvem az egésztől, aztán mikor már csak percek vannak hátra, akkor teljesen elkezdek izgulni, remeg mindenem. Aztán mikor meglátom, megnyugszom. De nem érzek semmi "pillangókat". Igazából nem tudom, hogy mit kellene éreznem.
Az zavar benne, hogy nem tudja komolyan venni a dolgokat, mindig poénkodik. Én mindig is egy érett férfira vágytam, aki okosabb, érettebb nálam. És amikor komoly dolgokról szeretnék beszélni, akkor vagy nem akar hozzászólni, vagy eltereli a témát, vagy poénkodik.
És szerintem ha tudnánk bármiről komolyan beszélgetni, akkor sokkal hamarabb bele tudnék szeretni...
Hogy miért vagyok vele? Mert ő szeret. És azt hittem, hogy ez elég. És nem akartam 5 hónap "szédítés" után azt mondani, hogy ne legyen semmi. De ha most mondanám el neki mindezt, 1 hónap után, miután bemutattam a családomnak... :(
Nagyon elrontottam mindent...
válasza:Kedves Kérdező!
Először is: nem rontottál el semmit! 17 éves vagy, ahogyan látom elég komoly gondolkodású. Én 18 éves kormban ismertem meg a feleségemet, és amellett, hogy két éves igen komoly keresztény háttér volt mögöttem bizony sokszor én is komolytalan voltam, persze nem hitbeli dolgokban. Tavaly nyáron volt a 20. házassági évfordulónk!
Előttetek az élet. Én 3 évig udvaroltam a feleségemnek és 21 évesen vettem el. Nálunk mindkettőnknél szerelem volt majdnem első látásra, de azért nem siettük el a dolgokat. Nekem előtte megismerte a családom mielőtt udvarolni kezdtem volna neki! Ez semmit nem jelent. A legfontosabb valóban az őszinteség. Ha tetszik ha nem el kell mondanod neki az igazat, hidd el bármilyen nehéznek is tűnik most óriási megkönnyebülés lesz utána! Ezzel még nem kell szakítanotok, de fontos, hogy tudja az igazságot akkor is, ha fájni fog neki. Ez így korrekt.
Üdv. Péter
Péter, köszönöm szépen a válaszodat!
Igazad van, muszáj lesz elmondanom neki, mert így csak marcangolom magam, együtt kell megoldanunk. De mikor olyan nehéz erről beszélni...
Egyébként, ő is bemutatott már a családjának, mielőtt még járni kezdtünk volna. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!