Jehova vagyis a יהוה az újszövetség könyveiben is megtalálható vagy csak az ószövetség könyveiben?

Szervusz kedves Kérdező!

Sokféle vita folyik a GYIK-on Jehova nevével kapcsolatosan. Szinte mindegyik negatív a NÉVVEL kapcsolatban. Isten, mivel szabad akarattal teremtett meg minket, ma még megengedi, mindenki használja a nevével kapcsolatban is szabad akaratát, véleményét.

A nevét nem emberek adták Neki. Ő maga íratta le a Bibliában, és mivel "a teljes írás Istentől ihletett" (2Timóteusz 3:16), senki sem teheti azt meg jogosan, hogy az Új szövetség Istenét másnak tekintse, mint az Ó szövetség Istenét. Az egy és ugyan az. Természetesen erről is lehet sokféle emberi vélemény. De a mérvadó az, amit Isten mond.

Mit mond Ő a saját nevéről? Annak fontosságáról?

A Bibliában Jehova elmondja. Mind az Ó, mind az Új szövetségben:

A Biblia kihangsúlyozza Jehova nevének megszentelését a Krisztus alatti Királyság által. Néhány kiemelkedő példa erre:

1Móz 3:15 Ígéret a Magra vonatkozóan, aki

elpusztítja a kígyót

1Móz 22:15–18 Az összes nemzet áldásban részesül

Ábrahám magva által

2Móz 3:15; 6:3 Isten hangsúlyozza emlékeztetőül

szolgáló Jehova nevét

2Móz 9:16; Isten kijelenti, hogy feltett

Róma 9:17 szándéka e név hirdetése

2Móz 18:11; Jehova nagyobb minden más

És 36:18–20; istenségnél

37:20, 36–38;

Jer 10:10, 11

2Móz 20:3–7 Isten tiszteletben tartja nevét,

és kizárólagos odaadást követel

Jób 1., 2. fej. Jehova jogos szuverenitása, vala-

mint az ember magatartása és fedd-

hetetlensége ezen szuverenitás iránt

Jób 32:2; 35:2; Isten igazolása előtérbe kerül

36:24; 40:8

(40:3, Károli)

És 9:7 Isten buzgón támogatja Fia örökké

tartó Királyságát

Dán 2:44; Isten „Emberfia” általi Királyságának

4:17, 34; fontossága

7:13, 14

Ez 6:10; 38:23 Az emberek „megtudják, hogy Én vagyok

Jehova”. Ez a kijelentés több mint

hatvanszor fordul elő Ezékiel

jövendölésében

Mal 1:11 Isten neve naggyá lesz a nemzetek között

Máté 6:9, 10, 33 A legfontosabb Isten nevének

megszentelése Királysága által

Ján 17:6, 26 Jézus hirdette Isten nevét

Csel 2:21; A megmentéshez Jehova nevét kell

Róma 10:13 segítségül hívni

Róma 3:4 Istennek igaznak kell bizonyulni még

akkor is, ha minden ember hazug

1Kor 15:24–28 A Királyságot visszaadják Istennek;

Isten lesz minden, mindenki számára

Zsid 13:15 A keresztények kötelesek nyilvánosan

hirdetni Jehova nevét

Jel 15:4 Minden nemzet megszenteli majd Jehova

nevét

Jel 19:6 Nagy-Babilon elpusztítása után Jehova

neve dicső lesz

Üdvözlettel. Zita

A kongin amikor megjelent a magyar UV. kimentünk. Még aznap nekiestem és hajnalig böngésztem. Nem tehetek róla, de a hibák

garmadájával találkoztam.

Teljesen kiborultam tőlük aztán békén hagytam. Időnként elővettem és mit

csináljak, de a hibák csak szaporodtak. Kb. két hete találkoztam egy régi

vezető test.-i vénnel. Mondta menjünk ki a kongira, mert megjelenik a teljes UV.

ford. Nagyon leheletvékony célzást tettem a már meglévő újszöv. hibáira és

zsilipet nyitottam. Elismerte, h. tele van hibával.

1 x pedig egy másik vénnel futottam össze és pont a hátizsákomban volt az

UV. Győzködött engem, h. mégiscsak ez Isten népe így meg úgy... előkaptam az

UV.-t és mondtam neki, h. a reinkarnáció és a szent 3-ság kimutatható a

ford-ból. Meg is mutattam, de ő mondta amit kell. És akkor még nem is

említettem, h. a predesztináció és egyéb szörnyűséget is meg lehet találni -

amikben a tanúk nem is hisznek. Sajnos kevés időm van a gyűjtéssel

foglalkozni, no meg mindig ki is borulok és akkor hozzá se nyúlok.

Nevezetesen a II.Pt.3:10. vége ...és a

föld meg a benne levő munkák feltárulnak. /Ez a recsegve ropogva elmúlikos/

Tanúk szerint ezt nem szó szerint kell érteni.Szóval még1x milyen munkák

tárulnak fel???? Máriát leasszonyozzák amikor még nem ismeré /B.-i

értelemben/ Józsefet. Ugyan a Lk. 1: 27.ben elmondja, h. Gabriel

elküldetett egy szűzhöz, mégis így köszön a 28.-ban: Jó napot, te nagy

kegyben részesített asszony...Íme a reinkarnáció: ... újra kell születnetek.

Jn.3:7. Egy kis önmegváltás: ...folyton munkáljátok

megmentéseteket...Fil.2:12. És mi jár a gonosz rabszolgának ? Nem vágják

ketté csak: ... megbüntetik őt a legnagyobb szigorral... Csak nem

hazabeszélnek? Mt.24:51. Még a minta imát is kiforgatták. Nem a vétkeket

kell megbocsátanunk egymásnak, hanem adósságainkat, miként mi is

megbocsátunk adóssainknak.Mt.6:12.

Aki nem ezt a tanítást viszi ne fogadjátok otthonaitokba és ne is

köszöntsétekbe mindkét helyre betették a SOHA szót. (Ami soha nem is volt ott, így igazolva a rettenetes kiközösítési gyakorlatukat) )És akkor ne is szóljunk

arról, h. itt azokról van szó, akik nem vallják a testben megjelent

Krisztust és nem azokról, akik a tanú szervezetet elhagyták.Mindannyian

valljuk, h. Kr. testben megjelent.Tehát nyugodtan lehet köszönni!

II.Jn.7.10. És milyen rafkók a Lk.10:4-ben ugyanaz a ne köszöntsétek van, de

ők hogy fordították? ... és senkit ne öleljetek meg üdvözlésképpen az úton.

Most figyeljetek a tanúknál mit jelent a bizalom: Járuljunk tehát

/Károliban:bizodalommal, ökum.-ban bizalommal/ beszédbeli nyíltsággal a ki

nem érdemelt kedvesség trónjához, h. irgalamasságot nyerjünk, és ki nem

érdemelt kedvességet találjunk megfelelő időben jövő segítségül.Zsid.4:16

Azért ilyet kitalálni már komoly, nem ? A beszédbeli nyíltságon inkább a

kertelés nélkül jól odamondást értjük. Az élek pedig többé nem én, hanem él

bennem a Kr. ezt imigyen tekerték: Kr.-al együtt oszlopra vagyok

feszítve.Nem én élek már, hanem Kr. él velem egységben. ...Gal.2:20 / Nem én

élek Kr.-al, Kr. él velem!/. Azonkívűl a bennem egész más mint a velem.

Júdás éjjel azt mondja Jézusnak: Jó napot, Rabi !Mt.26:49.

...ha valamiben másképen értetek, az Isten azt is ki fogja jelenteni

néktek.Fil.3:15. Most figyusz: ha pedig elmebelileg bármilyen vonatkozásban

másra vagytok hajlamosak, az Isten majd kinyilatkoztatja nektek a fent

említett magatartást. Ez már nagyon súlyos.

Kedveseim, milyen jó, h. a Biblia és annak szelleme egészen más mint ami az

UV-ből lejön.

Idézet egy barátnőm írásából... :o) Sajnos a tanúk annyira meg vannak vakítva, hogy nekik már a Biblia sem szent, csak a Hű és bölcs szolga, Isten sem az, csak a vezető testület. :o( Aki a kérdést feltette, most nem tudom, hogy így akar prédikálni, vagy valóban érdekli a dolog, vagyis érdeklődő, de bármelyik is, gondolja át a tanúkkal való kapcsolatát. Senki, hangsúlyozom, senki nem fogadja el az Őrtorony társulat biblia fordítását, azt hamísításnak, nagyon rossz fordítói munkának tekintik. Azt a dumát, miszerint kellett már egy igazi jó fordítás, ne higgyék el. Nemzedékek, generációk értették meg nagyon jól, hogy Isten mit akar közölni, s maguk a tanúk is, míg nem volt ez a rettenetes fordítás, ami csak félre visz, és az őrtorony tanításait igazolja. Krisztust szeressétek! Nála van az út, az igazság, és az élet!! :o) És: mindent megvizsgáljatok. MIndent! Mindent ütköztessetek más irodalmakkal, ima teljesen. Ne hagyjátok magatokat, súlyos árat fizettek érte. :o)

Zitus írásához ,még egy két gondolat!

Nagyon szomorú, hogy sok keresztény egész életén keresztül küszködik megváltásának bizonytalanságával. Éveken keresztül kételkedtem abban, hogy meg vagyok-e váltva, és minden vasárnap megpróbáltam újabb és újabb fogadalomtétellel bebiztosítani a megváltásomat. Ez nagyon nehéz életforma. Mennyire nagy áldás az, amikor valakinek teljes bizonyossága van. Ezért írta János az első levelét:

Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van.

Hogyan lehet teljes bizonyosságom? Csak akkor, ha hitben közelítek Istenhez, bízva az Ő Krisztus által adott kegyelmében. Ha viszont a saját erőfeszítéseimben és munkálkodásomba vetem a megigazulásom bizalmát, akkor soha nem lesz teljes bizonyosságom. Akinek tehát az Istennel való kapcsolata a törvényen vagy a saját munkálkodásán alapszik, annak következésképpen nincs bizonyossága a saját megváltásáról.

A bizonyosság csak azután elérhető, miután megértjük Isten kegyelmének és a saját Krisztusban való állapotunknak valóságát. Pál is ezt szeretné, hogy a kolossébeliek is megértenék ezt a „titkot”.

Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.

Ezt azért mondom, nehogy valaki titeket megtévesztõ szavakkal félrevezessen.

Mert ha távol vagyok is testben, lélekben mégis veletek vagyok, és örömmel látom a köztetek uralkodó szép rendet és Krisztusba vetett hitetek szilárdságát.

Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is õbenne.

A tévtanításokat hírdető emberek többsége nem a hitetleneknek akarja átadni az ismereteit, hanem az egyháznak. Nagyon kevés olyan tévtanítás van, amely nem hívőket szólít meg. Nem a bűnösökért imádkoznak, hanem a szentekért. A gyülekezetekbe szeretnének mindig beférkőzni, és ott kezdik az új „különleges kinyilatkoztatásaikat” hírdetni. A valódi evangelizálók mindig az elveszetteket, az elesetteket célozzák meg, a tévtanítók pedig inkább paraziták, és a gyülekezetből akarnak megélni.

Pál ezért utal vissza a kezdetekre, hogy ugyanúgy éljenek Krisztusban, mint ahogyan elfogadták Őt, és ne dőljenek be a legújabb „kinyilatkoztatásoknak”. Nincs szükségünk az igazság új kinyilatkoztatásaira, hanem inkább arra van szükségünk, hogy újabb és újabb tapasztalatokat szerezzünk a már meglevő igazsággal kapcsolatban. Isten az Igéjében mindent átadott nekünk az igazi élettel kapcsolatban.

Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bõségesebb.

Krisztus az alap amire az életünket felépítjük, Ő kell legyen az életünk középpontja. A megváltásunk alapja az Ő kegyelme volt, ne próbáljuk feljavítani ezt a kegyelmet a saját munkálkodásunkkal.

Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.

Dupla figyelmeztetés az üres megtévesztések és a filozófia megtévesztéseivel szemben.

Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg,

A gnosztikusok tagadták Jézus istenségét, vagyis azt, hogy Isten emberi formában lejött közénk. Pál viszont igazolja ezt a tényt.

és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez

Nagyon fontos megérteni, hogy a megigazulásotok és a megváltásotok befejezett tény, nem tudtok semmit hozzáadni, mert teljesek vagytok Őbenne. Hányszor és hányszor ígértem meg Istennek, hogy mostantól kezdve jobb leszek, csak azért, hogy az Ő kedvébe járjak. Milyen jó lett volna, ha akkor valaki megtanította volna nekem, hogy teljes vagyok Krisztusban, és csak bíznom kell Őbenne, de nem tudok semmit hozzátenni ehhez a tényhez.

mert õ a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak.

Az első korintusi levél 7.-ik fejezetében is ugyanerről a „fejről” ír Pál, ami alatt a Krisztus fennhatóságát értette. Jézus minden fejedelemség és hatalmasság fölött uralkodik. A fejedelemség és a hatalmasság a lelki lények tisztségeit jelölik.

A kezdetekben Isten megteremtette a világmindenséget, és először angyali teremtményeket alkotott, több milliót, több százmilliót. Ezek különböző tiszteket és poziciókat foglaltak el: arkangyalok, fejedelmek, hatalmasságok és a többi.

Sátán volt az egyik legmagasabb tisztséget betöltő angyal Isten teremtményei közül. Amikor fellázzadt Isten ellen, akkor, a Jelenések Könyvében található utalás alapján, az angyalok egyharmadát maga mellé állította. Ez azt is jelenti, hogy Isten nemcsak minket, embereket teremtett szabad akarattal, hanem az angyalokat is.

Akik pedig Sátánnal együtt felláztadtak, valószínű, hogy különböző tisztségeket viseltek, ezért amikor a fejedelemségek és hatalmasságokról beszél Pál, lehet, hogy a fellázadt angyalokról beszél, de meglehet, hogy az Istenhez hűségesekről szól. Mindentől függetlenül Jézusnak mindannyiuk felett uralma van.

Ha a teljes képet látni akarjuk, akkor tudnunk kell, hogy a végelszámolás szempontjából a Sátán most is az Isten akaratát viszi véghez. Olyan szolgálatot tesz Neki, amelyet Isten enged meg, mert arra használja a Sátánt, hogy próbára tegye az Isten iránti elkötelezettségünket és elszántságunkat. Ha a Sátán nem létezne, akkor mi nem tudnánk, hogy szeretjük-e igazán Istent vagy sem.

A különböző anyagokat is tesztelni szokták, hogy meghatározhassák a keménységüket, a szilárdságukat. Az Isten tesztjei által mi magunk megérthetjük, hogy mik az erősségeink és mik a gyengeségeink, és Ő ehhez használja a Sátánt eszköként.

A Sátán ugyanúgy szabadon választotta a jelenlegi pozicióját, mint azok a lázadó emberek, akik az Isten ellen fordulnak. Ezért a Sátán sem okolhatja Istent, akárcsak Júdás. Igaz, hogy a Biblia előre megjövendölte, hogy el fogja Őt árulni, de Jézus azt mondta Júdásról, hogy ha ő jó lett volna, akkor meg sem született volna. Az volt a sorsa, hogy elárulja Jézus Krisztust.

Annak ellenére viszont, hogy az elárulás egy előre elhatározott dolog volt, mégis Júdás maga választotta azt, hogy elárulja Jézust. Nehéz ezt felfogni a maga teljes valóságában.

A Sátán sorsa is az volt, hogy olyan eszközzé váljon, amely segítségével az emberek próbára tehetők. Mégis ő maga volt, aki az Isten elleni lázadást választotta, viszont e lázadás közepette is azt teszi, ami Isten célja, ugyanakkor az Isten alattvalója marad.

Az Isten kijelöli számára azokat a határokat, ameddig elmehet. Amikor Jóbbal kapcsolatban panaszkodott Istennek, akkor azt mondta, hogy „nem tudok közelférkőzni hozzá, mert az Isten védőgyűrűje van körülötte”. Amikor Isten eltávolította a védőgyűrűt, akkor továbbra is korlátozta azt, hogy a Sátán mit tehet és mit nem.

Ugyanígy az Isten veletek kapcsolatban is korlátozza a Sátán hatalmát, csak az általa meghatározott határig mehet el. Ezért téves az az elképzelés, hogy a Sátán az Isten ellentéte. A közelébe sem ér az Istennek, mert Isten végtelen, örökkévaló, teljhatalmú, míg Sátán csak egy teremtett lény. Ha a Sátán ellentétét keresed, akkor például Mihály vagy Gábriel arkangyalt kell vizsgálni, mert ők azok az angyalok, akik Istenhez hűségesek, és ugyanolyan hatalmuk van, mint a Sátánnak.

Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a bûn testének levetése által.

Most Pál a gnosztikusoktól a judaizálók ellen fordul, mert ők azt tanították, hogy a Krisztusban való hit jó, fontos és szükséges, de nem elég a megigazuláshoz. A megváltás érdekében a törvénynek is eleget kell tenni, körül kell metélkedni és be kell tartani a törvény pontjait. Pál azt írja, hogy a Krisztusban való hit elég, és ha hiszel, akkor a körülmetélkedés már megtörtént lelkileg.

A lelki körülmetélkedés az igazi, mert Jézus Krisztus által lemondtál a test vágyairól. És itt követték el a zsidók a tragikus hibát, hogy valójában mindig a látható tapasztalatokat vették figyelembe a lelkiek helyett. Annak ellenére, hogy a fizikai körülmetélkedésük megtörtént, mégis továbbra is a testük vágyai után jártak. Pál azt írja, hogy a lényeg az, hogy „kivágjuk” magunkból a test vágyait, és ne azok kielégítését keressük.

Tehát Pál szerint annak ellenére, hogy a pogányok nem metélkedtek körül, és a zsidók pedig megtették ezt, mégis a pogányok azok, akiket Isten elfogad, mert Ő a szívek körülmetélését figyeli.

A rituálékkal kapcsolatban az a tragédia, hogy az emberek gyakran a valóság helyett rituálékban vesznek részt. A mai világban nagyon sokan a valóság helyett a bemerítkezés, a keresztség ceremóniájában hisznek.

Pál leírása szerint, a bemerítkezés a régi élet halálát szimbolizálja, hogy azután Krisztus szerint éljek lélekben. Ha tehát kisgyerekként megkereszteltek, vagy felnőttként bemerítkeztem, és még mindig a régi élet szerint élek, akkor a ceremónia semmit sem jelent.

De ha a Lélek szerint élek az új Krisztus szerinti életben, akkor az is megtörténhet, hogy valamilyen obijektív ok miatt nem volt víz a közelben, de ez nem teszi kétségessé a megváltásomat, vagy a Jézus Krisztusban élt új életem tényét. Tehát nem a rituálé számít, hanem csak a szívem állapota, amely a Lélek szerintivé válik.

A keresztségben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta õt a halottak közül.

És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és bûnös valótok körülmetéletlenségében, õvele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket.

Pál itt mindkét ceremóniát összekapcsolja itt, mivel mindkettő tulajdonképpen ugyanazt jelképezi. A zsidók számára a körülmetélkedési ceremónia volt az, amely azt szimbolizálta, hogy ezután a Lélek szerint élek, és többé nem a test szerint. A kereszténynek a keresztelkedés/bemerítkezés ugyanezt jelentette. A valóság pedig az, hogy nem maga a rituálé számít, hanem az, hogy mi történt a szívemben és az életemben.

Az Efezusi levél 2.-ik fejezetében írja Pál: Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bûneitek miatt, amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint;

Itt a Kolossé levélben azt írja Pál, hogy megbocsátva nekünk minden vétkünket. Ezt nagyon szeretem, mert a Krisztusban vetett hitünk által az egész múltunk, minden hibánk, bűnünk eltöröltetik.

Maga a teljes név egyetlen ma ismert, újszövetségi szöveget tartalmazó dokumentumban sem található meg. Az ószövetségi könyveket a legrégebbi formában megőrző Septuaginta kéziratokban pedig a görög szövegben a régi héber írásjelekkel van beillesztve a név, és nem a kérdező által bemásolt betűtípussal, ami egy jóval későbbi íráskép a héber nyelvhez (amit mondjuk Dávid el sem tudna olvasni).

Képekkel:

[link]

"Maga a teljes név egyetlen ma ismert, újszövetségi szöveget tartalmazó dokumentumban sem található meg."

Vagyis pontosabban a TELJES Biblia egy részéből (sok Bibliafordításban sajnos az EGÉSZBŐL) eltávolították! Az eredeti kéziratok sajnos nincsenek meg.

Sok egyéb bizonyíték mellett, többek között azért mondhatjuk, hogy el lett távolítva, mert ugyanis a Szent Biblia NEM osztható fel "ó" és "új"-szövetségre, mint ahogy ezt később önkényesen és a Biblia szellemének ellentmondóan tették, hanem egységes mű az elejétől a végéig. Nem tekinthető "ó"-nak, vagy egyesek szerint ennek hatására "elavultnak" a héber része sem. A Héber Szent Iratok is éppúgy az ihletett bibliai kánon része, mint a Keresztény Görög Iratok, "mely hasznos a tanításra, a feddésre...".

Ebből kifolyólag nincs alapunk arra, hogy a görög szövegeket kiemeljük, külön kezeljük, mint amiben már "nem szerepel Isten neve", mert a Görög Iratok a Héber Iratok egyenes folytatása, melyben MINDEN JOGGAL szerepel Isten JHVH neve, melyet ma a legismertebb kiejtés szerint Jehovának ejtünk!!! A Mindenható Istent, az Atyát (JHVH) a PONTOSAN, a Biblia teljes szövegösszefüggése fényében fordított görög szövegek is éppúgy megkülönböztetik hatalomban, tudásban, korban mindenki mástól (Jézustól is), mint ahogy az a Héber Iratokban történt.

"Az ószövetségi könyveket a legrégebbi formában megőrző Septuaginta kéziratokban pedig a görög szövegben a régi héber írásjelekkel van beillesztve a név, és nem a kérdező által bemásolt betűtípussal, ami egy jóval későbbi íráskép"

A különböző korokban a héber írásmód is változott, és?

15-ös!

Én csak annyit mondtam, hogy a _ma ismert_ kéziratokban nincsen benne, egy szóval sem beszéltem az eredetiekről, épp azért, mert nem ismerjük azokat.

Egyetértek azzal, hogy még azokból a szövegekből is ki lett hagyva a név, amelyek azon a nyelven íródtak, amelyen Isten azt kijelentette Mózesnek. Ezt leginkább magukon a zsidó kánon készítőin kellene számon kérni.

(Az mondjuk kimondottan vicces, hogy éppen nekem igyekszel propagálni a héber írások érvényességét, aki nagyjából az egyetlen vagyok ezen a fórumon, beleértve a JT-ket is, aki ezt komolyan is veszi. Ugyanez áll Jézus nem isten-mivoltára is.)

Nem kiemeltem a görög szövegeket, hanem a kérdezőnek válaszoltam, akinek a kérdése kimondottan erre vonatkozott.

A megváltozott írásmódra is csak azért hívtam fel a kérdező figyelmét, hogy ne gondolja, hogy az általa bemásolt betűhalmaz az eredeti változata a névnek, ha már ennyire a gyökerekig szeretnénk visszamenni.

Tudomásom szerint eddig nem találtak olyan görög nyelvű újszövetségi másolatot, ami tartalmazná a négy betűt. Az újszövetség csak a Jel 19;1,3,4,6 helyeken utal a névre, ott sem a négy betűvel. /JHVH/

A probléma nem is ez, hanem az, hogy sokan "másolat"-nak nevezik a "fordítást".

- A másolat az az, amikor anno egy teremben mondjuk 10 ember írta, amit egy tizenegyedik diktált. Így sokszorosították a szent iratokat.

- A fordítás az az, amikor egy ilyen másolatot lefordítottak valamilyen más nyelvre.

Nos, van olyan görög nyelvű FORDÍTÁS, amelyik tartalmazza a négy betűt. Ez úgy keletkezett, hogy egy másolatot lefordítottak héberre, /ekkor "beleírták" a négy betűt, aztán visszafordították görögre, de "benne hagyták" a négy betűt. De ez hamisítás, ezért nem is maradtak fenn.

Egyébként nagyon egyszerű. Ha, akkor, és csakis akkor ismétlem tehát, ha lenne ilyen másolat, akkor meg lehetne mondani, melyik múzeumban őrzik. Ez valóban ilyen egyszerű. Ha van, akkor hol van?

A Jehova tanúinak azt tanítják, hogy az ilyen fordítás az nem fordítás, hanem másolat. Ezt nem úgy teszik, hogy elmagyaráznák nekik úgy ahogyan most én, hogy mi a különbség, hanem inkább éppen ellenkezőleg, összemossák a határokat.

Végezetül, mindezekből kifolyólag egy Jehova tanúja teljesen jogosan mondja, hogy van olyan "eredeti" szöveg, ami tartalmazza a négy betűt az úszövetségben, de nem azért mondja jogosan, mert igaz, hiszen nem igaz. Azért mondható, hogy jogosan mondja, mert ő tényleg így tudja, hiszen így tanították neki, és nem ismeri a témát kimerítően.

Ajánlom minden ki figyelmébe a következő linket:

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=DrRbB..

Üdv, Névtelenül.

"Tudomásom szerint eddig nem találtak olyan görög nyelvű újszövetségi másolatot, ami tartalmazná a négy betűt."

Tudomásom szerint eddig nem találtak sajnos EREDETIT, pedig az mindent elárulna. Ez azért is furcsa és sajnálatos, mert az irodalomtörténelemben az első sz.-tól régebbi kéziratok is megmaradtak, melyek még léteznek, miért pont a keresztény Görög Iratok eredetijéből nincs semmi?!

"Nos, van olyan görög nyelvű FORDÍTÁS, amelyik tartalmazza a négy betűt. Ez úgy keletkezett, hogy egy másolatot lefordítottak héberre, /ekkor "beleírták" a négy betűt, aztán visszafordították görögre, de "benne hagyták" a négy betűt. De ez hamisítás, ezért nem is maradtak fenn."

De, vannak fennmaradt fordítások is. Mellesleg egy fordítás sohasem lesz "hamisítás" attól, ha a érthetőséget az adott eredeti forrás, ebben az esetben a TELJES Biblia szellemében ülteti át az adott nyelvre. Mindennapos gyakorlat, hogy ezt nem lehet mindig szó szerint tenni, el kell térni az eredeti szórendtől, sőt gyakran az eredeti szavaktól is!! Esetenként be kell szúrni egy-egy kifejezést, ami pontosabban és érthetőbben közvetíti az adott gondolatot. Tehát amikor Isten örökre szánt szent Nevét a teljes Biblia megírása után kezdték kihagyni a másolatokból és a későbbi fordításokból, és ezzel a háromság pogány tanának is utat engedtek Jézus kilétét illetően, akkor követtek el valójában durva hamisítást a Szentírásban.

"A Jehova tanúinak azt tanítják, hogy az ilyen fordítás az nem fordítás, hanem másolat."

Ez egy hazugság!!!! Milyen jó, hogy neked semmit sem kell bizonyítanod, csak alaptalanul vádaskodnod.