Jehova tanúi! Isten hazudott volna a teremtéssel kapcsolatban?

A vélt szabályaid egy csokorban:

1Móz 1:1 Kezdetben teremté (בּרא (br') ) Isten az eget és a földet.

1Móz 1:7 Teremté (עָשָׂה (ʿáśáh) )tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn.

1Móz 1:16 Teremté (עָשָׂה (ʿáśáh) ) tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.

1Móz 1:21 És teremté (בּרא (br') ) Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, amelyek nyüzsögnek a vizekben az ő nemük szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.

1Móz 1:25 Teremté (עָשָׂה (ʿáśáh) ) tehát Isten a szárazföldi vadakat nemük szerint, a barmokat nemük szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemük szerint. És látá Isten, hogy jó.

Figyelj, a következő kettő lesz a legizgalmasabb a felsorolásban, mint gordiuszi csomó szétvágása fogja szétzilálni az elméleted:

1Móz 1:26 És monda Isten: Teremtsünk (עָשָׂה (ʿáśáh) ) embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

1Móz 1:27 Teremté (בּרא (br') ) tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.

És szerinted nem volt minden igen jó, csak amelyik az ásáh igével van írva?

1Móz 1:31 És látá Isten, hogy minden amit teremtett (עָשָׂה (ʿáśáh) ) vala, íme igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.

Tehát ezzel a felsorolással, illetve azokkal, amelyeket az előző válaszomban adtam, hogy mennyire szinonimaszóként használja az írás az alkot és a teremt igét, egyértelmű, hogy az elv, amit felállítottál ezzel kapcsolatban hamis.

„Tehát még egyszer: ha a Mózes első könyve 1. fejezetében használt „nap” szó alatt 24 órás időtartamot értesz, akkor szembekerülsz az 1Mózes 1:5-el, ahol Isten maga osztja fel a napot rövidebb időszakokra, s csupán a világos nappalt nevezi „napnak”.

Szerintem ez is egyértelmű.”

Jó meglátás, de Jézus szavaival élve bizony lehet csupán a világosság az egy nap.

Jn 11,9 Felele Jézus: Avagy nem tizenkét órája van-é a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát.

Ahogy a teremtés leírásánál is megfigyelhető, a tevékenység a világosság idejére korlátozódott. Mert teremtett valamit, majd lett este és lett reggel. Éjjel nem történt a leírás szerint semmi. Persze, ahol nincs ott Krisztus, nincs is világosság.

Tehát a Biblia egyfelől egy napnak a napfelkeltétől estig tartó, másfelől a 24 órás időtartamot nevezi napnak.

„Ez csak szójáték, hiszen a teremtés korszaka is egy "valamihez köthető" időszak. Hogy mennyi, az nem ismert pontosan, de ez igaz sok más esetben is, amikor a ezt a szót alkalmazza a Szentírás.”

Ne már, dehogy nem tudjuk: napokat jelent. Hiszen Isten ezt mondta, a többi hamis beszéd. Amikor időszakokra érti, bizony, hogy ismert az időszak hossza. Dávid idejében azt jelenti, hogy Dávid uralkodása alatt. A teremtés idejében, a hat nap alatt.

A bemásolt vallás-összemosott idézetedre nem reagálnék, ugyanis a kor eszmerendszere, vallásának összemosása a Biblia tiszta szavával nekem mindig egy kicsit gyomorforgató.

Egy idézetet azért kiemelnék, csak néhány sorral kiszélesíteném az idézetet:

8. És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

9. Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

10. Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11. És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

A Jób könyvében lévő így folytatódik:

12. Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

A teremtési beszámoló így:

3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

Ugye, ez az idézet csak melléfogás volt, megjegyzem, ahogy a többi ezzel kapcsolatos írás is.

Ebből a részből azért idéznék neked más sort is:

„A ki pert kezd a Mindenhatóval, cáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!”

Eddig nem sikerült. Isten szólt: egy nap. Te szólsz: beláthatatlan időszak. Érv nulla, amit eddig felhoztál, mind meg lett cáfolva, még akkor is, ha füleid nem hallanak, szemeid nem látnak.

"A vélt szabályaid egy csokorban:"

Éppen hogy nem mondtam szabálynak. Ettől függetlenül a két kifejezés eltér, és a "világosság" (általános értelemben) valamint a "világító testek" látványa, mint "újnak ható alkotások" is az égen, szintén eltérnek. Egészen nyilvánvaló, hogy az első nap fizikai fényről szól, fizikai forrás megteremtésével. Semmi értelme oda nem illő módon Jézus szellemi világosságát beleerőltetni oda, ahol még az emberiség javára fel sem használhatja!

"Jn 11,9 Felele Jézus: Avagy nem tizenkét órája van-é a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát."

Ezek az értelmetlen ide-oda ugrálások az időben. Egyértelműen szellemi fényről, a "világosságban" való járásról, vezetésről van szó, de nem a fizikai teremtésmű hajnalán, amikor sem ember, sem állat, de még a növények sem léteztek, hanem - Krisztus esetében -, az első századtól.

"Ahogy a teremtés leírásánál is megfigyelhető, a tevékenység a világosság idejére korlátozódott. Mert teremtett valamit, majd lett este és lett reggel. Éjjel nem történt a leírás szerint semmi."

Az „este” és a „reggel” kifejezések sem feltétlenül 24 órás napra utalnak. A magyar nyelvhasználat a valaki „életének dele” kifejezést az átlagos emberi élet közepére vonatkoztatja; úgyszintén „az élet alkonya” hosszabb időszakot foglal magában. Így az „este” és a „reggel” használata sem korlátozza a napot 24 órára.

Minden egyes nap estével kezdődik, amikor annak az időszaknak a teremtési munkája még meghatározatlan, és a reggel ragyogásával fejeződik be, mivel a teremtési munka dicsősége akkor már teljesen nyilvánvalóvá válik.

"Ne már, dehogy nem tudjuk: napokat jelent. Hiszen Isten ezt mondta, a többi hamis beszéd. Amikor időszakokra érti, bizony, hogy ismert az időszak hossza."

Ez nem logikus és nem is igaz. Pont az a lényeg, hogy ezzel a kifejezéssel nem a pontos tól-ig van leírva, hanem egy nagyságrend, valamennyi. Ettől persze még létezik annak az időtartamnak a pontos hossza, ha más nem is, Isten ismeri, de a lényeg, hogy nem sebészi pontossággal meghatározott időszakról van szó: pl. "az ember életének dele".

Senki sem vitatja, hogy a Jób könyvében leírtak NEM a teremtési beszámoló szó szerinti másolata, vagy annak időrendi sorrendje szerint van leírva, de pont azokról az eseményekről beszél Isten! Tehát nem korrekt érvelés, ha ilyen alapon hasonlítod össze.

De ettől még benne van a lényeg!

„Éppen hogy nem mondtam szabálynak.”

Előtte ezt írtad:

„Nem csupán a színesítés, vagy a szóismétlés elkerülése miatt alkalmazta e külön szót a 16-os versnél. Ennek kifejezésnek ettől még nem kell szabályként jelentkeznie máshol is.”

Tehát a teremtés leírásánál szabályként értelmezed.

„Semmi értelme oda nem illő módon Jézus szellemi világosságát beleerőltetni oda, ahol még az emberiség javára fel sem használhatja!”

Jézus szellemi világosságát? Ki beszél itt szellemi világosságról? Ezt te teszed oda. Ezt talán nem olvastad?

Csel 26,13 Délben látám az úton király, hogy mennyből a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala.

Csel 22,9 A kik pedig velem valának, a világosságot ugyan látták, és megrémültek; de annak szavát, a ki velem szól vala, nem hallották.

Talán Pál a szellemi nagyság miatt vakult meg?

Csel 22,11 Mikor pedig nem láték annak a világosságnak dicsősége miatt, a velem valóktól kézenfogva vezettetve menék Damaskusba.

És ez megvan?

1Tim 6,16 Kié egyedül a halhatatlanság, a ki hozzáférhetetlen világosságban lakozik; a kit az emberek közül senki nem látott, sem nem láthat: a kinek tisztesség és örökké való hatalom. Ámen.

Szerinted a szellemi nagysága miatt hozzáférhetelen ez a világosság?

„Ezek az értelmetlen ide-oda ugrálások az időben.”

A Bibliát teljességgel kell tanulmányozni. Sok részletet későbbiekben érthetünk meg, és nem szabad csupán a szövegkörnyezetből kiemelve, egyetlen részt önállóan tanulmányozni. Ige magyaráz igét, és nem az ember magyarázza az igét.

A Jób könyvét te hoztad fel az idézettel, azt sugallva, hogy ott is a földet elborító port írja le. De látható, hogy közel sem arról ír, csupán csúsztattál. De nem kell a hibákat és a tévedéseket bevallani, üvöltenek azok maguktól is ránk.

Felhoztad érvként eddig a következőket:

1.

A yom nemcsak 24 órás napot jelöl. Ezt nem tudtad bizonyítani, ugyanis az írásokban nincs egyetlen olyan eset sem, amikor sorszámnév után megjelenő yom mást jelentene, mint napot. Több hely van, amikor időszakot jelent, de nem jelenik meg önmagában, hanem valamihez, vagy valakihez kapcsolódik.

Sámuel pedig életének minden napjaiban ítéle Izrael felett.

Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.

…fölvette és hordozá őket a régi idők minden napjaiban.

…a Góim királyának napjaiban:

Azon a napon felmagasztalá az Úr Józsuét az egész Izrael szemei előtt, és félék őt, amint félték vala Mózest, életének minden napjaiban.

Tehát ez az érv nagymértékű belemagyarázás teljesen a Biblia etimológiájának ismerete nélkül, pusztán azért, hogy hamis teóriákat ráhúzhassatok a Biblia igaz szavára!

2.

Azt állítottad, hogy a halál és a bűn kapcsolata csak az emberre vonatkozik, az állatok ettől függetlenül halnak meg.

Ez bizonyítva lett, hogy csupán a te / ti belemagyarázásotok, a Biblia szava világos, a bűn zsoldja a halál, és nem Isten eleve elrendelt, kedves jelenség. A világba jött az ember által a halál, és nemcsak az emberre hatott el, hanem az egész világra. Ez a világ alakulásából is világossá válik. Tehát ez az érv is belemagyarázás, és ha úgy tetszik eretnek, nem a Biblia szavával van párhuzamba.

3.

Azt állítod, hogy a 16. sorban lévő alkotás szó eltér a többitől. Ez hazugság. A legszembetűnőbb példa erre, hogy az ember teremtésére mindkét szót használja. De az alkotás, teremtés, de még a készítés szavak egyetlen sorban is megtalálhatóak ugyan arra vonatkoztatva.

Ez az érved lehet bólogatós, milyen érdekes érv annak, aki nem néz utána a meséteknek, vagy nem ért a teológiához egyáltalán. De aki utána néz, rájöhet, hogy aki ilyet mond, az nem ért ahhoz, amit mond.

A többi érveid javarészt ellenem és a vélt tereléseimre irányulnak, hogy miképpen és milyen marhaságokat beszélek. Ezek nem érvek, csak a vitapartner köpködése, hogy magadat felmagasztald ez által. Ez tipikus „alul vagyok, és nincs esélyem a vitát megnyerni, így az embert támadom, így bemocskolhatom a mondanivalóját is”.

Az érveid több sebből véreznek, ahogy napok óta folyamatosan a Bibliából cáfolom. Ha van valami új érved, hogy a napok a teremtés leírásánál nem napok azon kívül, hogy nem bírod bevenni, akkor írj és válaszolok rá, de amíg a többször megcáfolt, általad mind ékes bizonyítékként beállított érveid semmit nem érnek, csupán az őrtorony szóvivőjeként támogatásoddal biztosítod az álhíreiket, hazugságaikat, addig nem látom értelmét folytatni.

Tit 3,9 A balgatag vitatkozásokat azonban és a nemzetségekről való tudakozásokat, és a civakodást és a törvény felől való harczokat kerüld; mert haszontalanok és hiábavalók.

Jézusba higgy, ne az eredettudományba, mely nem tud semmit, és ne a „geológiai vallástudományba”, mert a geológiai felfedezéseket mindig egy teóriára húzzák rá, pedig megállja a helyét a teremtés és a vízözön igaz tudományára is, csak ezt ugye a tanult emberek nem firtatják. Az alapképlet hibás, a levezetés akármilyen jó is, alapjába véve hamis. Isten szólt, és meglett!

Zsolt 33,9 Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.

Nem szólt ő beláthatatlan ideig, csak azt mondta: legyen ez vagy az, és lett. Mert ő volt az ige. És minden általa lett.

Az Úr áldjon bőségben, hitben és kegyelemben!

"Tehát a teremtés leírásánál szabályként értelmezed."

Egyszerűen a két esemény (az első és a negyedik nap) közötti lényegi különbségtétel hangsúlyozására használt EGYIK eszköznek tekintem, hiszen nem csak ebben tér el a szóhasználat. Másképpen említi a negyedik nap "világosság" megjelenésének a módját is. Tehát nem csak ebben tér el az első naptól.

"Ki beszél itt szellemi világosságról?"

"Talán Pál a szellemi nagyság miatt vakult meg?

Csel 22,11 Mikor pedig nem láték annak a világosságnak dicsősége miatt, a velem valóktól kézenfogva vezettetve menék Damaskusba."

Látod, egyik fonákság követi a másikat, ha valamit az elején helytelenül értelmezel. Ez esetben mást látsz bele az első napon teremtett (ezek szerint) fizikai világosság forrásába, mint amiről ott szerintem nyilvánvalóan szó van.

Ezek a példáid szerinted mit bizonyítanak és hogyan jelentek meg fizikailag az első sz.-ban, vagy akár az azt megelőző időkben, mikor Isten (JHVH) "dicsősége" ragyogott valakinek a Héber Iratok szerint? Ha a mi fizikai napunk fényességétől nagyobb erővel sugározna "valaki", akkor az a fizikai nappal összeadva vajon milyen erejű lenne? És globálisan, vagy csak helyileg volt látható? És csak arra az eseményre, vagy állandó jelleggel???

Ha az első napon alkotott "világosság" "jó" volt Isten előtt, tehát valóságos, fizikai fény áradt, miért volt szükség a napra, a holdra és a csillagokra a negyedik napon? Jézus világossága erősebb volt a napnál...

Nem is volt szükség, hiszen ezeket Isten nem akkor teremtette meg szó szerint, hanem már az első nap előtt, a Biblia első verse szerint: "Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet."

Sötétség volt "kezdetben", de nem azért, mert nem volt nap, vagy csillagok - hiszen itt írja, hogy az "egeket" is megteremtette Isten -, hanem azért volt sötétség kezdetben, mert oly sűrű homályos (Jób szerint mintegy "pólyaként" beburkoló) anyag vette körül a földet, amin nem hatolt át a fény. Majd ez fokozatosan tisztult ki annyira, hogy láthatóvá váljon a diffúz fény (első nap), majd az égitesteket is mintegy "megalkotta" Isten a negyedik napon, hiszen azok csak akkor váltak láthatóvá a földről. Mert ugye az nem vitás, hogy az egész teremtési beszámoló egy földi megfigyelő szemszögéből került lejegyzésre?!

Nos, nyilvánvaló, hogy ez az esemény NEM lehet magyarázat az első teremtési nap ÁLLANDÓ világosságára, főleg nem úgy, hogy az ott "nappalnak" és "éjszakának" van nevezve Isten által - teljesen úgy, ahogy ma is így teszünk különbséget a fizikai nappal és éjszaka között. Mellesleg az 1Mózes 1:3, 4-es verseihez illik a Jób 26:10 is. Sőt, ez a mondat is illik e képbe, de nyilvánvalóan nem szó szerint, hanem képletesen: "Mert az Isten az, aki ezt mondta: 'Ragyogjon elő a világosság a sötétségből', és ő fényt ragyogtatott a szívünkre, hogy megvilágosítsa azt az Isten dicsőséges ismeretével Krisztus arca által." (2Kor 4:6)

"A yom nemcsak 24 órás napot jelöl. Ezt nem tudtad bizonyítani"

Hamis az érv, még te is kénytelen vagy elismerni, hogy nem csak egy 24 órát jelenthet! Az "aratás napja" az egyik példa volt.

"Nappal gondosan körülkerítheted ültetvényedet, és reggel kisarjaszthatod magodat, de az aratás bizony tovatűnik a betegség és a gyógyíthatatlan fájdalom napján." (Ézs 17:11)

Az "ítélet napján", vagy az "ítéletnap" sem egy 24 órás időszak.

"És azon a napon élő vizek folynak ki Jeruzsálemből, fele részük a keleti tengerbe, fele részük a nyugati tengerbe. Így lesz az nyáron és télen is." (Zakariás 14:8)

"Több hely van, amikor időszakot jelent, de nem jelenik meg önmagában, hanem valamihez, vagy valakihez kapcsolódik."

Nem egy korrekt érv ez sem, hiszen a teremtési beszámolóban is így érthetjük: "első (teremtési) nap", "második (teremtési) nap", stb... - tehát konkrétan köthető valamihez, méghozzá nem is jelentéktelen dologhoz!

"Azt állítottad, hogy a halál és a bűn kapcsolata csak az emberre vonatkozik, az állatok ettől függetlenül halnak meg.

Ez bizonyítva lett, hogy csupán a te / ti belemagyarázásotok, a Biblia szava világos, a bűn zsoldja a halál"

Igen, az EMBER világa esetében a "bűn zsoldja a halál", mivel az állatokon nem lehet számon kérni az isteni erkölcsöt! Meg lehet ölni az embert ölő állatot, de ez mégsem az isteni erkölcs számonkérése rajtuk - ugye ezt te sem feltételezed Istenről???! Az alacsonyabb rendű élet esetében nem köthető ehhez az emberi bűnhöz a halál, hanem az Isten elrendezése volt kezdettől. Szerintem éppen te általánosítasz indokolatlanul pl. erről a "bűn zsoldja a halál" félreértésről. Logikusan nem is lehet másként érteni, hiszen ha a bűnnek a fizetsége az emberi halál, akkor vajon mi köze ennek az állatokhoz. Nyilvánvaló, ha egyáltalán "bűnről" beszélünk, akkor ez a kijelentés az emberre vonatkozik, és CSAKIS az emberre! Így aztán nem érthetjük a bűn következményének tekinthető emberi halált sem más élőlényekre, csakis az emberre.

Az a problémád, hogy ez nincs kiírva ilyen szájbarágósan?? Sok minden nincs így kiírva, mégis megértjük, hiszen annyira értelemszerű, logikus!

Kedves kérdezõ

Jehova Tanúja vagyok és szeretném tisztázni ezt a kérdést. Jehova Isten nem hazudott. Neki 1 nap 1000 év és 1000 év 1 nap. Ez már meg is volt írva. A hetedik nap pedig amirõl a Mózesi törvényben olvasunk azért lett hogy az Izraeliták tudják Jehovát szolgálni. Tudják dicsõiteni Õt. De sokan egy idõ után már nem áldásnak hanem tehernek érezték és ezért kiforgatták. Így a hetedik nap nem arról szólt hogy Jehovának szolgáljanak hanem arról hogy kibúvókat keressenek a törvény alól.

Ez a törvény amint már emlitettem is a Mózesi törvényben volt és már mondták helyesen hogy Jézus Krisztus a halálával eltörõlte ezt a törvényt. Már nincs ez a parancsolat. De most is megtartjuk azzal hogy dicsõitsük Jehovát. Mi Jehova Tanúi minden nap Isten nyugalmában vagyunk azzal hogy szolgáljuk Õt. És mások is lehetnek Isten nyugalmában ha szolgálják és dicsõitik Õt.

Volt ide olyan írva hogy Isten nem hazudik csak azok akik a Bibliát írták. Helyesbítenék: akik a Szentírást írták õk sem hazudtak. A Bibliára azt mondjuk hogy Isten ihletett szava. Ihletett. Ez a szó azt jelenti hogy akik írták azok más gondolatát írták le. Hadd szemléltessem: egy igazgató lediktál egy levelet a titkárnõjének. A titkárnõ leírja. A kérdés a titkárnõjé a levél? Vagy az igazgatójé. Nem az igazgató írta de az õ gondolatai vannak benne. Úgyan így a Bibliát személyek, földön élt személyek írták, de Jehova Isten gondolatai vannak benne.

Remélem segítettem.

Ha bármilyen kérdések lenne a Bibliával vagy Jehova Tanúival kapcsolatban szívesen segítek. Ha akarod írhatod privátban hogy biztosan megkapjam.

Üdvözlettel: Kitty

"Isten jó személy "--írta itt előttem kettővel valaki..

ki mondta,hogy Isten egy személy??? Ezt miért nem felejtitek már el végre??