Jehova tanúi! Isten hazudott volna a teremtéssel kapcsolatban?

Kedves kérdező! Sokszor megcáfolt érvelés a fiatal föld elmélet. És ami leginkább cáfolja, az a Bibliai teremtés beszámoló. Másik kérdésnél sorra hagytátok figyelmen kívül a logikai ellentmondásokat...!

"Ha képtelen vagy Istenről azt elhinni, hogy 6 nap alatt teremtette ezt a világot, akkor tedd le a Bibliát és ne is vedd a kezedbe többet."

Kedves Frank, te pedig képtelen vagy elhinni Istenről, hogy EGY, azaz 1 (24 órás) nap alatt, de akár egy pillanat alatt is teremthetett volna mindent - ugyanis mereven ragaszkodsz a 6x24 sémához. Márpedig Jehova mindenhatóságából adódóan teremthette volna egy pillanat alatt is a mindenséget - és akkor jó érv lenne arra hivatkozni, hogy a Tanúk hülyesége, Isten képességének a lekicsinylése, ha nem fogadjuk el a 6x24-et. Nem, Jehova Tanúi NEM Isten képességeit vonják kétségbe azzal, hogy nem 6x24 órásnak fogadják el a teremtési beszámolót, hanem a szó szerinti értelmezéssel felmerülő Bibliai ellentmondások és a természettudományos tények azok, ami miatt így vallják!!!!

"De nézzük másként. A yom héber szó van a számnevek után, ami az egész Bibliában mindig 24 órát jelöl.

Soha nincs más jelentése."

Ez nem igaz!!! Sok példa van az ellenkezőjére.

"De van még valami. Előbb teremtette a növényeket és utána a Napot.

Egyetlen növény sem bír ki a Nap nélkül több millió évet! Nem telt el több millió év a napok között."

Nem tudjuk, hogy mennyi időt foglalt magában a "nap" kifejezést, de hogy nem 24 földi órát, az biztos.

Csak az önkényesen és az Írással ellentmondóan értelmezve lett a nap a negyedik napon teremtve. Ezzel szemben a növények előtt már megalkotta Isten a fizikai világítótesteket az első "napon". Ti ezt a logikai bakit (azaz hogy szerintetek, a növények már a fényt hozó égitestek "előtt" meg lettek alkotva - tehát a negyedik "nap" előtt) úgy akarjátok feloldani, hogy csak 24 órásnak állítjátok be a teremtési napokat, így

kimagyarázván, hogy nem sok idő telt el a fény megjelenéséig, ennyit szegény növények csak kibírtak valahogy.

De milyen ostobaság ilyent feltételezni is Istenről. Teljesen logikus, hogy mivel a növényeknek fényre is szükségük van az életben maradásukhoz, és a fejlődésükhöz, Isten a fényt és minden egyeben még a növények megteremtése ELŐTT elintézte!!! Hiszen minden mást is ilyen logikus és ésszerű sorrendben alkotott meg. Ott van a víz esete: abszolút érthető módon, még a növények előtt megalkotta. De az állatokat sem teremtette meg addig, míg nem voltak növények! Az embert sem véletlenül a sor legvégére teremtette a földre, hiszen előtte MINDENFÉLE módon előkészítette azt a számunkra..., és sorolhatnám a rendkívül kifinomult és bonyolult összefüggéseket, mely mind arra enged következtetni, hogy a Teremtő is alulról építkezett, mindent értelemszerűen egymásra építve alkotott meg. Nem az embert alkotta meg először, majd alá építkezett minden mást, hanem éppen fordítva.

Ebből a sorból abszolút kirívó kakukktojás a növények, majd szerintetek csak később a fény megteremtése.

"És még mindig nincs vége! Ha valóban akkor éltek a dínók, és akkor pusztultak ki, akkor nem Ádámmal jött be a halál, tehát ez ismét Istenkáromlás"

Ezt sem kellene most már egészen Armageddonig ismételgetnetek, mert ez nagy sértés a Mindenható Istennek!

Vajon az állatok Ádám bűne miatt halnak meg??? Hol olvasol ilyen gyalázatos tanítást?? Hogy nem a bibliában, az biztos.

„Egy ember által jött be a világba a bűn és a bűn által a halál, és ilyenformán a halál minden emberre átterjedt . . . Egy ember törvényszegése következtében az egy miatt királyként uralkodott a halál” (Róma 5:12, 17).

A Biblia CSAK AZ EMBER bűnének a büntetéséről beszél, ennélfogva az ádámi bűn következménye CSAK AZ EMBERRE hatott ki, nem az állatokra.

„A Biblia CSAK AZ EMBER bűnének a büntetéséről beszél, ennélfogva az ádámi bűn következménye CSAK AZ EMBERRE hatott ki, nem az állatokra.”

Pedig Isten az állatokat is párhuzamos kegyelemben, illetve büntetésbe részesíti az ember mellett. Lásd csak a vízözönt:

5. És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.

6. Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében.

7. És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.,

De elolvashatod Jónás könyvének utolsó mondatát is:

„Én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, a melyben több van tizenkétszer tízezer embernél, a kik nem tudnak különbséget tenni jobb- és balkezük között, és barom is sok van?!”

Tehát a Biblia nagyon nem az emberre kiható halálról szól, hanem arról, hogy a világba nem teremtette Isten automatikusan bele az élet nélküli állapotot, azt az ember hozta a bűne által a világba. A bűn zsoldja a halál.

Rm 6,23 Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.

Jak 1,15 Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.

„"De nézzük másként. A yom héber szó van a számnevek után, ami az egész Bibliában mindig 24 órát jelöl.

Soha nincs más jelentése."

Ez nem igaz!!! Sok példa van az ellenkezőjére.”

Idéznél a Bibliából ilyen példát - ha már határozottan említettél sok ilyet - mely teljesen egyértelműen nem 24 órás napot jelent a számnév utáni jóm szó?

„de akár egy pillanat alatt is teremthetett volna mindent”

Ahogy egy másik kérdésnél is feltettem már ezt a kérdést, így most itt is megteszem: Isten miért nem egy pillanat alatt pusztította el az akkori világot, és miért kellett több mint egy év, hogy véghezvigye azt vízözön által? Ha a válasz megvan benned, akkor biztos vagyok benne, hogy a saját kérdésedre is meglesz a válasz. Ugyanis nem volt véletlen a vízözönnel való elpusztítás sem, és bármilyen furcsán hangozhat a fületeknek, a 7 x egy napos teremtés sem volt véletlen.

Az előző válaszom utolsó mondatának nem mondtál semmivel sem ellent, mert a Biblia alapból nem mond ellet neki. Te idéztél belőle, de az semmiképpen sem cáfolja, amit mondtam.

"Tehát a Biblia nagyon nem az emberre kiható halálról szól, hanem arról, hogy azt az ember hozta a bűne által a világba.

Bár a Szentírás valóban nem csak az emberre "kiható" halálról beszél, de a Biblia CSAK az ember bűnének a következményeként beszél az EMBERI halálról. Ez természetesen is, hiszen az állatok NEM LEHETNEK BŰNÖSÖK, mint az ember! Az állatok nem tudatos lények, mint az ember, kik szabad akarattal lettek teremtve, ennélfogva nem tudnak Isten ellen lázadni, bűnt elkövetni. Mert mi is a bűn? Az isteni cél eltévesztése, céltévesztés.

Az állatok haláláról pedig természetesen nem a bűn következményeként beszél a Biblia, ezt neked is el kell ismerned. Az állatok is meghalnak, de arról a Biblia nem beszél, hogy ők is örök élettel rendelkeztek volna eredetileg. Márpedig ez alapvető kérdés lenne, bizonyára tájékoztatott volna bennünket Isten, ha így lenne.

"a világba nem teremtette Isten automatikusan bele az élet nélküli állapotot"

A növényi élet is Élet, mégis szembesülünk annak az elmúlásával, majd a megújulásával.

"A bűn zsoldja a halál."

Valóban, mely az EMBERI bűn zsoldját jelenti. Az állatoknak a vízözönkor nem az emberi bűn büntetéseként kellett elpusztulniuk, hanem csak következményeként. Mint alacsonyabb rendű életnek - csakúgy mint a növényeknek - ez egy negatív következmény volt, de ez nem azt jelenti, hogy ezek az alacsonyabb rendű életformák is az emberhez hasonlóan örök életűek voltak, és előtte nem volt haláluk. Ez a teória csak belemagyarázás az Írásokba.

A másik kérdésnél volt idézve sok számnév utáni jom.

Az utolsó kérdésedre várom a bibliai válaszod!

Ezt írtad:

„A másik kérdésnél volt idézve sok számnév utáni jom.”

A másik kérdésnél tárgyalva volt a jom szó, de egyetlen példára sem emlékszem, amikor egy számnév utáni esetben lett volna példaként említve, hogy az nem egy napra vonatkozik.

Ha idéznél, egyszerűbb lenne, én nem tudok ilyet.

Ezt írtad:

„hiszen az állatok NEM LEHETNEK BŰNÖSÖK, mint az ember! Az állatok nem tudatos lények, mint az ember, kik szabad akarattal lettek teremtve, ennélfogva nem tudnak Isten ellen lázadni, bűnt elkövetni.”

A Biblia ezt írja:

1Móz 9,5 De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek, számon kérem; számon kérem minden állattól, azonképen az embertől, kinek-kinek atyjafiától számon kérem az ember életét.

Ezt írtad:

„Mert mi is a bűn? Az isteni cél eltévesztése, céltévesztés.”

A Biblia ezt írja:

Rm 3,20 … a bűn ismerete a törvény által vagyon.

1Jn 3,4 Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség.

Ezt írtad:

„A növényi élet is Élet, mégis szembesülünk annak az elmúlásával, majd a megújulásával.”

A Biblia ezt írja:

3Móz 17,11 Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.

1Móz 9,5 De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek…

Bibliai értelemben a növények nem élőlények, hanem egy táplálékforrás.

Te azt mondod, hogy a halál csak az embert kerülte el, és a világban a bűneset előtt is jelen volt a halál. Az örök élet csak az embert illette, az állatok éppen úgy meghaltak, ahogy ma is.

A Biblia azt mondja, hogy a világban nem volt a halál az ember bűnesete előtt, azt az ember bűne hozta a világba.

Ezt írtad:

„Az állatok haláláról pedig természetesen nem a bűn következményeként beszél a Biblia, ezt neked is el kell ismerned.”

Az 1Móz 9,5 szerint nincs igazad. Eszerint az állatok is számon lesznek kérve. Márpedig egy bűntelen, „bio robottól” nem lehet számon kérni. Ez a dolog egyik fele. A másik fele teológia-filozófiai:

Krisztus ezt mondta: „Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál.” Ezt persze magára, mint úrra, és a követőire értette, de ettől függetlenül alapigazság, egy szolga nem nagyobb az uránál.

A Biblia ezt mondja: 1Móz 1,28 És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

Az 1Móz 1,28 szerint az úr az ember, a szolga az állatok. Ha az úr bűne miatt a zsoldja a halál, akképpen a szolga sem élhet örök életet.

„Az utolsó kérdésedre várom a bibliai válaszod!”

Csak tedd fel magadnak a kérdést, miért a vízözön által vetett véget az akkori világnak, és miért nem egy pillanat alatt? Keress válaszokat magadnak. Ha megvan, rájöhetsz a hat napos teremtésre is. De úgy tudom, az őrtorony mindenre tudja a választ. Vagy csak a bibliai igazságot próbálja a ma emberének vallásához igazítani? Tudod, nem a Bibliát kell hozzánk igazítani, magunkat kell a Bibliához igazítani.

Jak 1,5 Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.

Kezdjük a legésszerűbb cáfolással:

A Bibliában az áll, hogy isten a 3. nap teremtette a növényeket, utána meg az, hogy csupán a negyedik nap a Napot. Akár napokat akár éveket/ év milliókat számítunk, a növények addig vegetáltak vagy mi? A növényeknek napfényre van szükségük, anélkül elsorvadnának. Tehát ez kapásból 1. hiba.

Isten a második nap teremtette a vizet, de csupán negyedik nap a Napot... anélkül a víz megfagyott volna az űrben tehát az mindenképp jég lett volna, ami meg a harmadik nap növényeinek édeskevés. 2. hiba.

4. nap: "megteremtette a két nagy világító testet":

- Egy, a Hold nem világító test, csupán a Nap fényét vetíti vissza.

- Kettő, az univerzumban több Nap (mint égitest) is van szerteszét, tehát ez az állítás megint hamis.

- Három, "felhelyezte őket az égboltra"... már elnézést, de ezek az űrben vannak és nem az égbolton. Pl Holdról nézve, akkor a Föld van az égbolton? Az égbolt fogalma számomra korlátolt, hisz csupán a legfelső az exoszféráig terjed ki.

Negyedik nap lett a Nap, akkor előtte nem napok voltak?

Itt azt olvastam pár helyen, hogy napban fogalmazott az isten... szerintem még neki is feltűnt volna, (ha létezik), hogy a Nap fent, vagy lent van. Ezenkívül a zsidók ismerték az év fogalmát is, tehát ha az úr egy kicsit is megerőltette volna magát, akkor nyugodtan mondhatta volna évnek. De ő napokban számolt... vesztére, mert így az állítólagos szava megcáfolható lett.

A legfontosabb baki szerintem a hetedik napon történt... isten megpihen. Ezzel szerintem ki is van vesézve. Isten megfáradt és pihen? Istennek korlátolt képessége van?

Simán minden nap kinyög egy mondatot: "Legyen világosság!", vagy néha kimond egy összetett mondatot és belefárad? Aha! Roppant logikus!

DE, már a Biblia első sora hazugság! "Kezdetkor isten szétválasztotta az eget és a földet". A kulcsszó természetesen a szétválasztotta. Mivel az emberiség sokáig úgy hitte, hogy a föld lapos és a Nap az égbolton van, így ez az egyszerű állítás teljesen megállná a helyét, DE sajnos kiderült, hogy nem csupán ég és föld van. Földközpontú világot képzeltek el, ami elv már több száz évekkel ezelőtt kudarcot vallott.

Első naphoz visszatérve, "isten lelke lebegett a vizek fölött", következő nap meg már isten megteremtette a vizet. De hisz pár sorra előbb írták, hogy már első nap is volt víz, ne szomorítsanak már meg!

Összességében a Biblia logikai tények szempontjából egy rosszul megszerkesztett mű. De ez nem csupán az ő hibájuk, hanem a saját tudatlanságuké, mivel az alap fizikai törvényeket áthágják, melyek a mai ember számára a józan parasztésszel egyenlő.

Egy álomvilágot teremtett magának az ember, melyben élni szeretne...csak az az egy bökkenő, hogy ez továbbra is álomvilág fog maradni.

"A másik kérdésnél tárgyalva volt a jom szó, de egyetlen példára sem emlékszem, amikor egy számnév utáni esetben lett volna példaként említve"

Az egész teremtési beszámoló, plusz az, amikor a teljes teremtést egy napnak veszi. Még lehet más is, nem vizsgáltam át az egész Írást, mivel nincs sok értelme, hiszen a vitatott teremtési beszámolóban is bőven van logikai bukfenc a "nap" 24 órás értelmezése miatt. Csak ezeket rendszerint átugorjátok. Pl. az egyik komoly ellenérv is figyelmen kívül maradt: A 16. versben ’megalkotásnak’ fordított héber szó nem ugyanaz, mint a Mózes első könyve 1. fejezet 1., 21. és 27. versében előforduló ’megteremt’ ige megfelelője. Tehát ez is azt támasztja alá, hogy a dolgok valódi "megteremtése" nem ugyanazt jelenti, mint amit a 16-os versben olvashatunk - azaz éppen ez a vers a kakukktojás, amit nem ugyanabban az értelemben kell érteni, mint a valóságos teremtést.

"A Biblia ezt írja:

1Móz 9,5 De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek, számon kérem; számon kérem minden állattól, azonképen az embertől, kinek-kinek atyjafiától számon kérem az ember életét."

Az ÚV szerint:

(1Mózes 9:5) "Ezenkívül számon kérem a ti lelketek vérét. Minden élő teremtmény kezéből számon kérem; az ember kezéből — minden embertől, vagyis a testvérétől — számon kérem az ember lelkét."

Nos ugyebár, a 2Mózes 21:28,29 szerint, ha az állat veszélyes volt az emberre, esetleg meg is ölte, megfelelő elbánásban kellett részesíteni. Az embert ölő állatot általában ma is megölik, hiszen az már nagyon veszélyes lesz onnantól kezdve az emberre. De itt igazából arról van szó, hogy mennyivel értékesebb az ember "vére" Isten előtt, ha még az állatokon is a halál"büntetés" terhe mellett számon Isten az ember vérét. Nyilván nem az állatnak "büntetés" ez ilyenkor, hanem a (gyakran) felelőtlen és elővigyázatlan, vagy az állataival rosszul bánó gazdájának.

Ez egy ésszerű és igazságos törvénye volt Jehovának, ami természetesen semmit sem változtat azon, amit az állatokról írtam: az állatok nem lehetnek ÚGY bűnösök, mint az ember. Ezekben az esetekben is az ember felelőssége a nagy kérdés. Most a napokban pl. nagy hír volt a magyar híradóban, hogy gyilkoltak a szamarak. Igen ám, de a gazdája nem gondoskodott a biztonságos tartásról, ha kiszökhettek az útra.

Isten törvényében nem az állat "felelőssége", "bűne" miatt volt "számon kérve" az állat életén az ilyen tett, hanem annak kihangsúlyozása végett, hogy ha még az állatokon is számon kéri Isten az ember vérét, mennyivel inkább a tudatos emberen!!!

Ennek semmi köze az ádámi bűnhöz, amit az emberek és CSAKIS az emberek szenvednek el a halálukkal. Az állatok nem ezért halnak meg.

-------

Igen, minden (isteni) törvénytelenség bűn. A Bibliáinkban a „bűn” szóval fordított szavak eredetileg a tökéletes engedelmesség „jelének hiányát”, elvesztésének gondolatát hordozták. Engedelmesség, mi iránt? Isten akarata iránt. Ezért mondja egy modern bibliai szótár: „Bűn mind az Isten iránti hűséges viszonytól való elesés, mind pedig a törvénynek és parancsolatoknak való engedetlenség.”

A héber illetve görög ige, melyet általában a „bűnt elkövetni” kifejezéssel fordítanak, azt jelenti, hogy ’véteni’, éspedig abban az értelemben, hogy elvétünk egy célpontot vagy nem érünk el egy célt. Milyen célpontot vétünk el mindnyájan? Az Isten iránti tökéletes engedelmesség célpontját.

Ennyi!

---------

"A Biblia ezt írja:

3Móz 17,11 Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.

1Móz 9,5 De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek…

Bibliai értelemben a növények nem élőlények, hanem egy táplálékforrás."

Csakhogy te kevered a biológiai élet fogalmát az életet jelképező vér szentségével!!! A kettőt ilyen módon pedig összemosni nem lehet. A vér szentsége az állati ás az emberi vérre vonatkozik, én pedig az általában vett Életről beszéltem, mely jellemez minden élőlényt a földön, természetszerűleg a növényeket is. A növényi Élet is magasrendű, tekintve, hogy egyetlen ember sem tud életet adni semelyik növénynek sem egy marék földből, pedig ugyanazok a kémiai alkotóelemei vannak a tulipánnak is, mint a földnek. Mégis látjuk az elmúlásukat, majd a megújulásukat. Az állatok is ehhez hasonlók.

"Te azt mondod, hogy a halál csak az embert kerülte el, és a világban a bűneset előtt is jelen volt a halál. Az örök élet csak az embert illette, az állatok éppen úgy meghaltak, ahogy ma is.

A Biblia azt mondja, hogy a világban nem volt a halál az ember bűnesete előtt, azt az ember bűne hozta a világba."

Nem azt mondja, hogy minden élőlényre (vagy csak az állatokra) a bűnbeesés után rótt ki Isten büntetésül halált, ezt sehol nem mondja, ezt már te magyarázod bele. Az "egész" EMBERI "világról" van szó, hiszen az Ádámtól örökölt bűn is csak EMBERI bűn. Az egész, vagy teljes EMBERI világról van szó! Nem az állatok tehetnek róla, hogy Ádám vétkezett. (Az ember életének (vérének) az állatokon való "számon kérése" pedig teljesen mást jelent, mint már írtam róla).

A "nem nagyobb a szolga az ő uránál" pedig csak egy utólagos emberi filozófia, mely igazolást keres olyan, a bibliában nem létező állítás alátámasztására, melyet itt tárgyalunk.

Az "utolsó kérdésre" pedig írtatok már választ, sajnos nem bibliai.

Kedves 15-ös! Nem a Biblia a hibás, hanem a felületes értelmezése!!!

Mondtál néhány okos ellenérvet a 24 órás napok ellen, de sajnos nagyon belementél a felületes kritikába is. Pl. elég logikátlan feltételezés, hogy néhány szóval odébb keveredik a Biblia írója gyermeteg ellentmondásba... :))

No persze ezeket senki sem tartja valódi ellentmondásnak, aki kicsit is jobban megismeri a nyelvet és az eredetit.

„Pl. az egyik komoly ellenérv is figyelmen kívül maradt: A 16. versben ’megalkotásnak’ fordított héber szó nem ugyanaz, mint a Mózes első könyve 1. fejezet 1., 21. és 27. versében előforduló ’megteremt’ ige megfelelője. Tehát ez is azt támasztja alá, hogy a dolgok valódi "megteremtése" nem ugyanazt jelenti, mint amit a 16-os versben olvashatunk - azaz éppen ez a vers a kakukktojás, amit nem ugyanabban az értelemben kell érteni, mint a valóságos teremtést.”

Ézs 27,11 …ezért nem könyörül meg rajta TEREMTŐJE, és nem kegyelmez néki ALKOTÓJA.

Ézs 43,1 És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te TEREMTŐD, és a te ALKOTÓD, Izráel: …

Ézs 43,7 Mindent, a ki csak az én nevemről neveztetik, a kit dicsőségemre TEREMTETTEM, a kit ALKOTTAM és KÉSZÍTETTEM!

Ézs 44,2 Így szól az Úr, TEREMTŐD és ALKOTÓD anyád méhétől fogva…

Ézs 45,18 Mert így szól az Úr, a ki az egeket TEREMTÉ; Ő az Isten, a ki ALKOTÁ a földet és TEREMTÉ azt és megerősíté; nem hiába TEREMTÉ azt, hanem lakásul ALKOTÁ: …

Maradjunk annyiban, hogy ez az általad felhozott „komoly ellenérv” nem létezik.

„Csakhogy te kevered a biológiai élet fogalmát az életet jelképező vér szentségével!!!”

A Biblia azt mondja, hogy a vérben van az élet. Ezt nem lehet így vagy úgy érteni, ezt csak úgy érdemes érteni, hogy a vérben van az élet.

„Nem azt mondja, hogy minden élőlényre (vagy csak az állatokra) a bűnbeesés után rótt ki Isten büntetésül halált, ezt sehol nem mondja, ezt már te magyarázod bele.”

Nincs mit belemagyarázni, a Biblia szava világos: a világba a halált az ember bűne hozta. Ha ő hozta, akkor a bűn előtt nem volt itt. A bűn zsoldja a halál. Ha az állat nem vétkezik, a halál, ami a világban sincs, nem uralkodhat rajta.

„Az "utolsó kérdésre" pedig írtatok már választ, sajnos nem bibliai.”

Nem tudom, hogy mire gondolsz, de a kérdés egyszerű: Isten miért hosszadalmas vízözönnel pusztította el az akkori világot?

A hatnapos teremtésre visszatérve, mert sok kérdésben már kezdünk elrugaszkodni az eredeti kérdéstől, a IIPéter 1;20 szerint prófétai szót nem magyarázhatunk saját magunk. Ige magyaráz igét. Isten egy napot mondott, az egy nap. Ahogy Isten előtt egy nap olyan, mint nekünk ezer esztendő, és ezer év nála olyan, mint nekünk egy nap, ez csupán a teremtésének tökéletességét is megmutatja. Ha megfigyeljük a teremtési napokon lévő sorrendet, a napokat ki lehet vetíteni évezredes távlatokban, számolható próféciákban is. A negyedik évezredben jött el Krisztus, mikor a Nap lett teremtve, a hetedik a nyugalom napja, az 1000 éves uralom, a másodikban a vizek elválasztásánál a vízözön, a harmadik benépesítés kezdete a növényekkel a vízözön utáni benépesedés. De tudom, filozofálás, csak egy gondolatmegosztás volt.

„A héber illetve görög ige, melyet általában a „bűnt elkövetni” kifejezéssel fordítanak, azt jelenti, hogy ’véteni’, éspedig abban az értelemben, hogy elvétünk egy célpontot vagy nem érünk el egy célt. Milyen célpontot vétünk el mindnyájan? Az Isten iránti tökéletes engedelmesség célpontját.”

Egyetértek, egy kiegészítéssel azért élnék. Az engedelmesség mindig törvénnyel, paranccsal jár. Tehát egyről beszélünk, a bűn a törvény ellen való vétek. Ahogy az újszövetségben is le van írva, a bűnt a törvényből ismerhetjük. Ezt sincs mód félreértelmezni.

Az eredeti kérdés szerint a nap fogalmát kinyújtani megfoghatatlan hosszúságúra csak igei magyarázattal lehetséges. Aki saját filozófiáját helyezi abba, az írás kiforgatását végzi el. Ige magyaráz igét, és nem divatos tudományos és áltudományos hitelvek magyarázzák azokat.

Nincs olyan rész, melyben sorszám utáni jom hosszú és beláthatatlan időszakot jelentene. Az az érv, hogy az egész teremtést egy napban határozza meg téves. Egy rosszabb magyarázat szerint ugyanis egy napban határozza meg, de mit is? Idézet az úv-ból:

„…amely napon Jehova Isten földet és eget alkotott.”

Ez az első nap: „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.”

Szó sincs itt egyfajta összefoglalásról, az első napon, mikor az eget és a földet teremtette. De ha nem akarok ennyire szófacsaró lenni, egy tisztább magyarázat is van: a jom szó időszakot is jelent. Tudod, Dávid idejében, stb. (nem beláthatatlan korszakokat, hanem mindig valamihez köthető időszakot)

Abban az időben, mikor az Örökkévaló Isten az eget és a földet teremtette, még semmiféle mezei növény sem….

Tehát a föld és az ég teremtésének idejében.

Nem egy napban határozta meg a teremtési időszakot, hanem a teremtés idejében… szóhasználatot használta.

Ez messze nem bizonyíték arra, hogy a teremtési beszámolóban az egy nap, az ne egy nap lenne. Te az előző válaszodban az alkot-teremt szót próbáltad felhozni érvnek ennek igazolására, de az idézetekből látható, amit az elején idéztem, hogy ezek szinonimaszavak, nincs jelentőségük a megkülönböztetésére. Teremt, alkot, készít, ugyan azt jelentik. A második érv az egy napban való meghatározása az egész teremtésnek. Ez az előbbiekben látható, hogy gyenge lábakon álló érv, a Biblia jól fogalmaz, és a Károli is helyesen helyettesítette be a jom szót „valaminek az idejében” jelentéssel, a mikor-t írja. Ugyanis, mint említettem többször is talán, a jom szó, ha nem napot fejez ki, hanem időintervallumot, akkor mindig valamihez kötődik. Dávid idejében, a fogság idejében, a teremtés idejében. De ez nem beláthatatlan korszakot jelent, hanem valamihez szorosan köthető időintervallumot. Ez éppen olyan, mint a bibliai fajta szó. Önmagában semmit nem jelentő szó. Hajófajta, madárfajta, búzafajta. Dávid napjaiban, idejében, a teremtés idejében, napjaiban, József idejében, napjaiban. Tehát ez az érv szintén gyenge lábakon áll, ugyanis pusztán a szó jelentését próbálja nyögve nyelősen ráhúzni egy ideológiára.

Az első nap az bizony az első nap. A második az a második nap. Hány első nap volt a történelemben? Szerintem egy.

15-ös, 57 %-os!

„Akár napokat akár éveket/ év milliókat számítunk, a növények addig vegetáltak vagy mi? A növényeknek napfényre van szükségük, anélkül elsorvadnának.”

Igazad van, sok időt nem tudtak elvegetálni, de egy napot minden további nélkül.

„Isten a második nap teremtette a vizet, de csupán negyedik nap a Napot... anélkül a víz megfagyott volna az űrben tehát az mindenképp jég lett volna, ami meg a harmadik nap növényeinek édeskevés. 2. hiba. „

Téves! A második napon választotta el a vizeket a vizektől. Nem akkor teremtette.

2Pt 3,5 Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára;

„4. nap: "megteremtette a két nagy világító testet":

- Egy, a Hold nem világító test, csupán a Nap fényét vetíti vissza.”

Kukucskálj csak fel az égre éjjel. De bizony világít! A Nap sem világít, csak a rajta lévő anyag, vagy ami alkotja? Ez marhaság! A zseblámpa sem világít, csak a wolframszál, igaz? Ez is marhaság. A Hold világító test. Nem azt mondja, hogy van önálló fénye, hanem azt, hogy világít.

„- Kettő, az univerzumban több Nap (mint égitest) is van szerteszét, tehát ez az állítás megint hamis. „

A Nap, mely uralkodik nappal, az nekünk csak egy van. Lehet szép fantáziaképeket látni más csillagokról, hogy hogyan néznek ki, de a legnagyobb távcsővel is ráközelítesz egy csillagra, az még mindig csak egy pötty marad.

„- Három, "felhelyezte őket az égboltra"... már elnézést, de ezek az űrben vannak és nem az égbolton”

A Biblia nem ismeri ezt a szót, hogy űr, mint világűr, valószínűsítem, hogy akkor ez a szó még nem létezett. A Biblia három eget említ. Az első, ahol a madarak repülnek, a második, ahol a csillagok vannak, a harmadikról egyszer esik szó, Pál említi:

2Kor 12,2 Ismerek egy embert a Krisztusban, a ki tizennégy évvel ezelőtt (ha testben-é, nem tudom; ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig.

„Negyedik nap lett a Nap, akkor előtte nem napok voltak?

Itt azt olvastam pár helyen, hogy napban fogalmazott az isten... szerintem még neki is feltűnt volna, (ha létezik), hogy a Nap fent, vagy lent van.”

Egy napot nem a Nap megléte határoz meg. A Föld egyszeri tengely körüli fordulása határozza meg.

A héberben nem ugyan az a szó fejezi ki a Napot, mint égitestet, meg az időhatározó szót, a napot, mint a magyarban.

„ Ezenkívül a zsidók ismerték az év fogalmát is, tehát ha az úr egy kicsit is megerőltette volna magát, akkor nyugodtan mondhatta volna évnek.

De ő napokban számolt... vesztére, mert így az állítólagos szava megcáfolható lett.”

Azért mondta napnak, mert az nap volt és nem év.

„A legfontosabb baki szerintem a hetedik napon történt... isten megpihen. Ezzel szerintem ki is van vesézve. Isten megfáradt és pihen? Istennek korlátolt képessége van?

Simán minden nap kinyög egy mondatot: "Legyen világosság!", vagy néha kimond egy összetett mondatot és belefárad? Aha! Roppant logikus! „

Az, főleg, ha a szöveget is megnézted volna. Nem azt írja, hogy megpihent, hanem:

1Móz 2:2 Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala. 3 És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.

Ugye máshogy hangzik.

„DE, már a Biblia első sora hazugság! "Kezdetkor isten szétválasztotta az eget és a földet". A kulcsszó természetesen a szétválasztotta.”

Nem tudnám eldönteni, hogy szándékosan terelsz és hazudsz, vagy nem tudod jól.

„Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.”

Nem választotta szét, hanem teremtette.

„Első naphoz visszatérve, "isten lelke lebegett a vizek fölött", következő nap meg már isten megteremtette a vizet. De hisz pár sorra előbb írták, hogy már első nap is volt víz, ne szomorítsanak már meg! „

A teremtési beszámolóban egyetlen egy szó nem említi, hogy a vizet mikor teremtette. A vizeket szétválasztotta. Ne is legyél szomorú, próbáld elolvasni az első lapját a Bibliának, talán akkor nem mondasz ekkora tudatlan beszédet!

Minden mondatod valótlan volt, és hazugság, vagy nagymértékű tudatlanság.

Teremtés vagy alkotás. Nem is azt mondtam, hogy az "alkotás" kifejezéssel szabályt állít a bibliai nyelvezet, bár kíváncsi lennék, hogy az eredetiben hogyan írták a kérdéses szavakat. De mindenesetre ettől függetlenül, a teremtési beszámolóban a két kifejezés gondos megválasztása feltűnő. Nem csupán a színesítés, vagy a szóismétlés elkerülése miatt alkalmazta e külön szót a 16-os versnél. Ennek kifejezésnek ettől még nem kell szabályként jelentkeznie máshol is. Mindenesetre arra kiválóan alkalmas, amit a teremtési beszámolóban kifejez.

E fény forrása természetesen már megvolt jóval ezelőtt az első teremtési nap előtt is, csak nem lehetett a föld felszínéről látni (1Mózes 1:1). Az első nap csak a földre irányuló szétszórt fényt látta, amit az tett lehetővé, hogy a földünket „pólyaként” körülvevő és homályba borító gyűrűk elvékonyodtak (Jób 38:9):

"Amikor a felhőt ruhájává,

A sűrű homályt pólyájává tettem"

A föld felszínén annak arányában növekedett a világosság, amilyen mértékben vékonyultak ezek a sötét rétegek.

Tehát nagyon is alátámasztja a fokozatos teremtést a Biblia.

Tehát még egyszer: ha a Mózes első könyve 1. fejezetében használt „nap” szó alatt 24 órás időtartamot értesz, akkor szembekerülsz az 1Mózes 1:5-el, ahol Isten maga osztja fel a napot rövidebb időszakokra, s csupán a világos nappalt nevezi „napnak”.

Szerintem ez is egyértelmű.

"de az idézetekből látható, amit az elején idéztem, hogy ezek szinonimaszavak, nincs jelentőségük a megkülönböztetésére."

De ettől még ebben a beszámolóban lehet jelentősége, hiszen nem szokatlan, hogy mindenféle abszolút szabály nélkül egy-egy kifejezés egy történetben más jelentéssel bír.

------

Az első „napról” szólva elhangzik, hogy „Legyen világosság! ” A világosságra ott használt héber ’ōr szó általános értelemben jelent fényt. A negyedik napról szóló beszámoló a héber ma’ō′r szót használja, ami a fény forrására vonatkozik. Rotherham azt írja az Emphasised Bible lábjegyzetében a „fényekről”: „A 3. versben ’ōr, diffúz fény.” Továbbá rámutat arra, hogy a 14. versben a héber ma’ō′r szó jelentése: „fényt adó”. Bár az első „nap” nyilvánvalóan áthatolt a diffúz fény a gázfelhő-burkon, de fény forrásai a földről nézve a felhőtakaró miatt nem látszottak. Most, a negyedik „napon”, minden kétséget kizáróan változás következett be.

Kezdetben, a nagyobb szén-dioxid tartalmú légkör következtében, az egész föld éghajlata forró lehetett. De a növényzet buja növekedése folytán, a harmadik és a negyedik teremtési periódus során, a hővisszatartó szén-dioxid tartalom lecsökkent. A növényzet ezzel szemben gondoskodott oxigénről, az állati élet egyik előfeltételéről (Zsoltárok 136:7–9).

Földi szemlélő most már képes lett volna megkülönböztetni a napot, a holdat és a csillagokat, amelyek „jelekként” szolgáltak „és mint meghatározói az évszakoknak, napoknak és éveknek” (1Mózes 1:14). A hold mutatta a holdhónapok múlását, a nap a napévek elteltét. Az évszakok, amelyek a negyedik napon kialakultak, kétségtelenül sokkal enyhébbek lehettek, mint ma (1Mózes 1:15; 8:20–22).

Szerintem minden összevág és ellentmondás-mentesen lehet értelmezni.

"Nincs olyan rész, melyben sorszám utáni jom hosszú és beláthatatlan időszakot jelentene."

De itt a "nap" fogalmának a többféle jelentéséről van szó, nem a számnévvel együtt, vagy anélküli használatról. Ennek pedig a bibliai használatából egyértelműen kitűnik, hogy "időszak", "korszak" jelentése egyaránt van.

"Ez a története"... - nyilvánvaló, hogy egy pontról-pontra való elbeszélés "történetéről" van szó, mely minden teremtési pontot magában foglal, nem néhány kurta mondatról, mely a föld és az ég megteremtéséről tömören beszámol.

"a jom szó időszakot is jelent. Tudod, Dávid idejében, stb. (nem beláthatatlan korszakokat, hanem mindig valamihez köthető időszakot)"

Ez csak szójáték, hiszen a teremtés korszaka is egy "valamihez köthető" időszak. Hogy mennyi, az nem ismert pontosan, de ez igaz sok más esetben is, amikor a ezt a szót alkalmazza a Szentírás.