Jehova Tanúi 1954 előtt még imádták és tisztelték Jézust. Hogyan, milyen befolyásra és miért alakult ki az, hogy ma bálványimádásnak tartják Jézus imádatát?

Kedves Istvan35!

Ha valamihez nem értesz, nem érdemes kibic módjára szajkóznod egy társulati véleményt. Az nem érv, amit mondtál. Ki cáfolta meg? és mivel? Aki megcáfolta mit értett meg belőle? Amit megértett, azt honnan értette meg? Ki mondta neki, hogy azt cáfolni kell? És ha valaki mondta neki, mi volt a célja vele?

Ezek a kérdések előbb megválaszolandók, magad kutatása alapján, és nem egy "Kell e hinned a Szentháromságban" című kiadvány alapján. Keress, kutass, olvass, imádkozz, és válaszolj.

Ennyi.

Szerintem nem éppen rendjén való kioktatnod senkit kedves 11-es válaszoló, mert fogalmad sincs miről beszélsz - pont te vagy itt az, aki nem tudja a dédelgetett nem bibliai mítoszát bizonyítani!

"A társulat mai állítása szerint Jézus csak hatalmas, vagy erős, de nem Mindenható Isten. A biblia szerint azonban a hatalmas Isten, vagy erős Isten is Jehova címe. :o)"

Ilyen gyermeteg érvel jössz pl. amikor tudjuk, hogy egy-egy címet és rangot nem csak egy személyre alkalmazza a Biblia. A "világ világossága" pl. Jézus és Nabukadnezár is. Most akkor Ők "egyek"?

És kit is illet meg EGYEDÜL az imádat?

(Róma 15:5-6) "A kitartást és vigasztalást nyújtó Isten pedig adja meg nektek, hogy legyen ugyanolyan a gondolkodásmódotok, mint amilyen Krisztus Jézusé volt, 6 hogy egy akarattal, egy szájjal dicsőítsétek Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istenét és Atyját."

Ehhez hasonlóan sok más vers egyértelműsíti, hogy az első sz.-ban a tanítványok EGYEDÜL Jézus Istenének és Atyjának, avagy Jehovának adtak hálát és csak Őt dicsőítették!!!

Amivel a háromságisten imádók érvelnek, mind kétértelmű, erősen vitatott, vagy a szövegösszefüggésből kiragadott vers. Az "imádatnak" fordított szót, hol "hódolatnak", hol "imádatnak" fordítják. Igen, mert maga a szó gyakran csak egy magas rangú személy előtti tiszteletet (meghajlás, leborulás formájában) jelent, melyet az apostolok is alkalmaztak uralkodók előtt. Tehát SEMMILYEN valós bizonyíték nincs arra, hogy Jézust imádni kéne, csak az ellenkezője!

"Ha valamihez nem értesz, nem érdemes

kibic módjára szajkóznod egy társulati

véleményt."

Ki mondta, hogy nem értek hozzá? Azt hiszed azért tartom hamis tannak, mert a társulat ezt szajkózza belém? Hogy te mekkorát tévedsz! Valójában már a könyökömön jön ki a háromsággal kapcsolatos összes hazug, manipulatív érvetek. Főleg azért, mert valamelyket akár tizedszerre is képesek vagytok felhozni. Valami csúsztatás, feredítés vagy belemagyarázás mindig van az ezzel kapcsolatos érveitekben. És az is érdekes, hogy mindig olyan helyekbe próbáltok belemagyarázni, ahol a szövegkörnyezet megvizsgálása nélkül kétértelmű igeversek vannak, nem is csoda, hiszen csak így mehet eme hamis tan megvédése.

Bizony István. És úgy lehet a Jehova Tanúi tanítását megvédeni, ha meghamisítanak egy egész bibliát hozzá.

És attól nem lesz kevésbé igaz, hogy te, és a nagyon értelmes társulat egy halvány pukit sem érti miről van szó, és magyarázza a semmit.

De attól még kevésbé lesz igazad, hogy ezzel vádolod a Tanúkat, és közben semmiféle hiteles bibliai bizonyítékkal nem tudod alátámasztani!

.................

Miről beszélsz? A saját kiadványaitokból idéztem a kérdéshez a választ!! Évtizedeken keresztül imádtátok Jézust, (nagyon helyesen) majd évtizedek óta nem.(nagyon helytelenül) Ha a saját kiadványatoknak sem hiszel, akkor meg mi van...?

Ha meg a háromságon lovagolsz, mert meg vagy róla győződve, hogy ezt kell tenned, akkor már arra is válaszoltam nem olyan régen. Küldtem egy rakat ige helyet, amit olvasgathatsz. Igaz, nem írtam kommentárt, hogy megértsd, és gondolom ez lehet az oka annak, hogy képtelen voltál értelmezni. Hiába, ha hozzá szokik az ember, hogy más gondolkodik helyette..... Vagyis mindenre megválaszoltam. AZ megint más kérdés, hogy manipulálod az embereket a kérdés feltevés módoddal, és mind addig, míg azt a választ nem kapod, ami szerinted a helyes válasz, olyan butaságokat írsz,hogy: ez csak rágalom, ez mocskolódás, ez szemetelés, stb.... ezek az érvek? Neked van lányod?

Kedves 16-os válaszoló! Igen, küldtél egy rakat HAMISAN ÉRTELMEZETT igehelyet, melyek totál ellentétben vannak akárcsak Jézus azon egyetlen kijelentésével is, mely a János 17:3- ban lejegyezve:

"Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról."

Nem adtál magyarázatot a verseidhez? Hát persze, hogy nem, mert ha a szövegösszefüggést és a versek pontos fordítását is figyelembe vennéd, akkor teljesen mást mondna, mint a pogány háromság!!!

Egyébként pedig az "imádatnak" fordított bibliai kifejezés torz és Írásellenes magyarázgatására alapoztok. Nagy hiba!

A ZSIDÓK 1:6. verse bizonyos fordításokban így hangzik: „Imádja őt [Jézust] az Isten minden angyala!” (Ökumenikus fordítás, Katolikus fordítás). Pál apostol valószínűleg a Septuaginta fordítást idézte, amely szerint a Zsoltárok 97:7-ben ez áll: „Imádjátok Őt [Istent] mind ti, angyalai” (C. Thomson).

A Zsidók 1:6-ban az „imádja” kifejezéssel fordított görög pro‧sky‧ne′o szót a Zsoltárok 97:7. versében a Septuaginta fordítás a héber sha‧chah′ kifejezéssel adja vissza, ami azt jelenti: „meghajolni [leborulni].” Az emberek iránti tisztelet elfogadható megnyilvánulása lehet ez (1Mózes 23:7; 1Sámuel 24:8 [24:9, Károli]; 2Királyok 2:15). De az igaz Istennek bemutatott imádatra, vagy a hamis isteneknek helytelenül bemutatott imádatra is vonatkozhat (2Mózes 23:24; 24:1; 34:14; 5Mózes 8:19).

A Jézusnak címzett pro‧sky‧ne′o rendszerint a királyoknak és más személyeknek bemutatott hódolatnak felel meg. (Vö. a Máté 2:2, 8; 8:2; 9:18; 15:25; 20:20. verset az 1Sámuel 25:23, 24; 2Sámuel 14:4–7; 1Királyok 1:16; 2Királyok 4:36, 37. verssel.) Gyakran nyilvánvaló, hogy a hódolatot Jézusnak nem mint Istennek mutatják be, hanem mint „Isten Fiá”-nak, vagy a messiási „Emberfiá”-nak (Máté 14:32, 33; Lukács 24:50–52; János 9:35, 38).

A Zsidók 1:6-os verse Jézusnak, Isten alatt betöltött állására utal (Filippi 2:9–11). Az itt használt pro‧sky‧ne′o szót a különböző fordítások ’boruljanak le a lába elé’ (Csia fordítás), vagy ’hódoljanak neki’ (Új Világ fordítás) kifejezésekkel fordítják. Ha valaki szívesebben használja az „imádni” kifejezést, nos, ez az imádat viszonylagos, mert Jézus ezt mondta Sátánnak: „Jehovát, a te Istenedet imádd [a pro‧sky‧ne′o szó egyik formája], és csak neki végezz szent szolgálatot!” (Máté 4:8–10).

Bár a Zsoltárok 97:7. versét, amely az Isten imádatáról szól Pál a Zsidók 1:6-ban Jézusra alkalmazza, Pál mégis rámutatott, hogy Jézus „az ő [Isten] dicsőségének a visszatükröződése és lényének pontos képmása” (Zsidók 1:1–3). Így az angyalok által az Isten Fiának bemutatott bárminemű „imádat” viszonylagos, és Jézuson keresztül Jehovának szól.

Először is azt kell megértenünk, hogy mit értett itt Pál az imádat alatt. A görög pro‧szkü‧ne′ó szót használta. Egy bibliai szótár leírása szerint ez a szó betű szerint azt jelenti, hogy ’a tisztelet jeleként vagy hódolattal adózva kezet csókol valakinek’ (Unger’s Bible Dictionary). W. E. Vine egy másik műben azt írja, hogy a szó „a tiszteletadás megnyilvánulására utal, akár ember . . . , akár Isten felé irányul is ez a tisztelet” (An Expository Dictionary of New Testament Words). A bibliai időkben a pro‧szkü‧ne′ó jelentése gyakran arra is kiterjedt, amikor valaki ténylegesen meghajolt egy magas állásban lévő személy előtt.

Lássuk például Jézusnak azt a példázatát, amely egy rabszolgáról szól, aki képtelen volt visszafizetni urának egy igen nagy pénzösszeget. Ebben a példázatban ennek a görög szónak az egyik alakja szerepel, és a Vida fordítás szövegezésében így olvasható ez a gondolat: „Leborult ekkor a rabszolga, imádva [a pro‧szkü‧ne′ó egyik alakja] (hódolattal) kérlelte [a királyt], ezt mondva neki: légy hosszútűrő irántam és mindent megfizetek neked” (Máté 18:26, kiemelés tőlünk). Vajon ez azt jelenti, hogy amit ez a férfi tett, az bálványimádás volt? Egyáltalán nem. Csupán kifejezésre juttatta azt a hódolatot és tiszteletet, ami a királyt, azaz urát és feljebbvalóját megilleti.

A bibliai időkben Keleten meglehetősen gyakoriak voltak a tiszteletadásnak, illetve a tisztelet kifejezésének ilyen formái. Jákób hétszer meghajolt, amikor találkozott a bátyjával, Ézsaúval (1Mózes 33:3). József testvérei arccal a földre borultak, vagyis meghajoltak József előtt, és így mutatták ki az egyiptomi udvarban betöltött állása iránti tiszteletüket (1Mózes 42:6). Ilyen megvilágításban könnyebben megérthetjük, hogy mi történt, amikor az asztrológusok rátaláltak a gyermek Jézusra. Szavaikkal úgy ismerték el őt, mint aki „a zsidóknak most született királya”. A Vida fordítás szerint a beszámoló azt mondja, hogy „földre borultak és imádták [pro‧szkü‧ne′ó]” (Máté 2:2, 11).

Nyilvánvaló tehát, hogy a pro‧szkü‧ne′ó szó jelentése, amit néhány bibliafordítás „imádatnak” ad vissza, nem kizárólag azt a fajta hódolatot írja le, ami Jehova Istent illeti meg. Arra a tiszteletre is utalhat, amit egy másik személy iránt tanúsítunk. Mindennemű félreértés elkerülése végett néhány bibliafordítás a pro‧szkü‧ne′ó szót a Zsidók 1:6-ban a következőképpen fejezi ki: „boruljanak . . . lába elé” (Csia fordítás), „hódoljon előtte” (NW)

A Biblia azonban világosan rámutat, hogy imádatunk — vallásos hódolat és odaadás értelemben — kizárólag csak Isten felé irányulhat. Mózes leírása szerint Isten ’kizárólagos odaadást követel’. A Biblia arra int minket, hogy ’imádjuk azt, aki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait’ (5Mózes 4:24, NW; Jelenések 14:7).

Jézus kétségtelenül döntő fontosságú szerepet tölt be az igaz imádatban. Szerepe tiszteletre méltó (2Korinthus 1:20, 21; 1Timótheus 2:5). Ő az egyedüli út, amelyen keresztül képesek vagyunk közeledni Jehova Istenhez (János 14:6). Következésképpen az igaz keresztények helyesen teszik, ha imádatukat egyedül Jehova Isten felé, a Mindenható felé mutatják ki.

[link]

[link]