Sátán Isten tudatalattija lenne?

"Jó nem létezhet rossz nélkül" - a duális világban valóban nem . De pont Isten nem oda "tartozik". Egy-> kettő-> sok. Ha a keletkezést számokkal írnánk le. Az ógörögben az Egy (hen, to hen; εν; το εν) Isten szinonimája (Platón, Parmenidész, Plótinósz).

A Sátán, akinek révén a kettősség megjelent, két-elkedés (jó és rossz tudói lesztek- mondta - igen ám, de előtt nem volt jó és rossz) ezzel megjelenik lavinaszerűen a rivalizálás, a kételkedés, a hazugság (Ádám, hol vagy?), majd a gyilkosság(Káin) - vagyis a bűn. Tudatalattija a bűnbeesett embernek van, jókora nagy.

Jó létezhet rossz nélkül. Rossznak számít az, ami nem jó.

Rossz is létezhet jó nélkül. Hisz azért rossz.

Az igaz, hogy a jó és a rossz nem létezhet egymás nélkül. Méghozzá azért nem, mert ha valamelyik nem lenne, akkor a másik is értelmét vesztené.

De nem, a Sátán nem Isten tudatalattija.

"Méghozzá azért nem, mert ha valamelyik nem lenne, akkor a másik is értelmét vesztené. "

Erre tudnál írni egy élő és normális példát?

Mert gyakorlatilag azt írtad, hogy ha a jó vagy a rossz közül valamelyik nem létezne, akkor sem jó, sem rossz nem létezhetne.

Tehát alap igazságként kezelted, hogy a kettő kapcsolatban áll. Ez valami 陰陽 -nak egyik fajta kiforgatása, nem?

A rossz a jónak a hiánya. Rossz valóban csak akkor létezhet, ha a jó létezik. De jó, rossz nélkül is létezhet.

Hogyan? Úgy hogy nincs rossz. Senki sem gondolja, hogy bármi rossz lenne. Nem szükséges bármihez viszonyítani, mert nem mások szenvedés tesz boldoggá, hanem a saját jólétem.

"Méghozzá azért nem, mert ha valamelyik nem lenne, akkor a másik is értelmét vesztené. "

Tegyük fel, hogy nem léteznének betegségek. Egyáltalán semmilyen. Soha, senki, semmilyen körülmények között nem betegedne vagy sérülne meg. Mindenki kivétel nélkül mindig tökéletesen makkegészséges lenne.

Ebben a pusztán hipotetikus esetben az a fogalom, hogy egészség, értelmét vesztené. Mindenki, mindig, abszolút, teljesen egészséges lenne. Nem lenne másmilyen állapot, csak az egészség. Ezzel az egészség, mint olyan értelmét vesztené, hiszen nem lenne ellentéte, nem lenne semmi más alternatíva.

Vagy közelítsük meg egy kicsit más szemszögből ugyanezt a kérdést, és vegyünk például egy nagyon jó körülmények között élő embert. Anyagilag, egészségileg, családilag, intellektuálisan, minden szempontból kiváló körülmények között él. A nélkülözés, a betegség, vagy a magány ismeretlenek a számára. Ő mindig, mindent megkap, mert mindig, mindenre van pénzük, emiatt nem fogja érteni azt a fogalmat, hogy nélkülözés. Mivel neki sosem volt része benne, az ő számára gyakorlatilag nem létezik.

Érted, ugye?

Kezdem érteni a problémát:)

Az a baj, hogy ha én kimondom a normális állapotra, hogy jó, akkor feltételezitek, hogy kell lenni egy normálistól eltérőnek. Csak ott hibáztok, hogy nem lehetőségnek veszitek, hanem ténynek.

De már rohadt fáradt vagyok, így bocsi, ha nem jót írtam.

ha csak nappal lenne, nappal lenne?

"Sátán is Isten célját szolgálja." ..

Hm. Miért?

Isten gyönyörködött a teremtésben, a paradicsomi képmásában. ASátán komának ez nem tetszett: ide hozzám, kebelemre-engem imádjatok!" Rivalizál. Ez egy fontos dolog- a mi világunkban, fontosabb, mint amennyire figyelnek rá! Nos, sikeres, ha nem is imádják, de őt követik, ahogy azt Weöres Sándor A részeg ördög c. versében elmondja:)

"Bárhogy is; se én, se Isten

Nem örvendünk tiszteletnek,

Ő szeretné, nekem nem kell,

úgyis csak engem követnek."

(itt a 395-nél a zseniális vers:)

A szabadságunk ennek révén keletkezett, igen. A szabad akarat. Választhatok. És ki fog jól választani?

Nem tudjuk. De egy biztos, szabadok vagyunk:

az ajtót NEKÜNK kell megnyitni. Isten végtelen irgamával csak vár. A kinek van füle, hallja..

Jel 3,20

Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.