Milyen vallásba fér bele ez a világkép?
Az érzések jönnek maguktól.
De ha te hagyod, hogy uralkodjanak rajtad, tehát ahhoz tartod magad, hogy egyáltalán ne legyen önkontrollod és még el is hiteted magaddal, hogy ez így jó, helyes stb. annak szerintem nem lesz jó vége...
A fatalizmus és a determinizmus hívei szoktak olyan ostobaságot gondolni, hogy senkit nem lehet felelősségre vonni, mert minden "el van rendelve" és az egyén nem tehet a sorsa ellen. Ez az érv már azért is blődség, mert akkor én azt mondom, hogy nálunk meg az van elrendelve, hogy jól megbüntetjük és slussz.
Gyakorlatilag ha egy eseményt teljesen részletesen, minden környezetben, szemszögből elemzel, akkor soha nem fogod azt mondani, hogy egyszer jó, egyszer rossz.
Szóval én nem a relativizálás felé indulnék el, hanem a részletekben mélyednék el.
Tehát nem ilyen megállapításokat kell tenni, hogy ne lopj.
Hanem ilyeneket, hogy ne lopj, ekkor meg akkor, viszont ha ez meg az történik, akkor kitől, mennyit, hogyan, miért stb...
Ne bíztatok senkit sem a lopásra, de ha a társadalom engedi, hogy éhen pusztuljon valaki, akkor annak az illetőnek el tudom nézni.
Meg kérnék mindenkit, hogy ne akarjon megváltoztatni vagy feltételezésekbe bocsátkozni a személyiségemet, bölcsességemet illetően!
Alaposan végig gondoltam!
A kérdésre szeretnék választ kapni.
Milyen vallásba fér bele ez a világkép?
25/F
Annak akinek jót tettél, jó.
De mivel a te szándékod rossz volt, így te rossz voltál.
5. köszi! :)
Amúgy amit írtál a lopással kapcsolatban egyetértek.
(bár én még nem loptam...)
Nem lehet így gondolkodni, hogy szerintem a 10 az tíz, szerinted meg kettő. Az kész káosz lenne.
Viszont meg lehet mondani, hogy a kettes számrendszerben 2 -ről, a tizes számrendszerben meg 10 -ről beszélünk.
Azt sem lehet mondani, hogy ma a 10 lehet tíz, de lehetne 20 is, ha semmi nem változik.
Szívesen:)
Egyébként a kereszténység ilyen, bármennyire hihetetlen több hívőnek.
A filozófia többféleképpen definiálja a '"jó'-t. Van olyan irány, amelyik egy adott tett következményétől teszi függővé az erkölcsi értékét. Egy másik irány (amit sokkal inkább pl. a Biblia is alátámaszt) arról beszél, hogy nem csak a következménytől függ, hogy jó-e valami.
Kant ezt a példát hozta fel: egy boltos észreveszi, hogy egy gyerek jön be hozzá. Rájön, hogy át tudná vágni, hiszen még gyerek. Aztán továbbgondolva, felötlik az is benne, hogy ha átvágja a gyereket, talán észreveszi majd más, és az rontaná az üzletet: emiatt jól ad vissza.
Ennek a tettnek (jót cselekedett, de nem helyes motivációból) van erkölcsi értéke?
[Róm. 2.14] Mikor ugyanis azok a nemzetek, melyeknek nincs írott törvényük, természetszerűleg teszik a törvény dolgait, bár törvényük nincs, maguk képezik a törvényt maguknak.
[Róm. 2.15] Ezek ugyanis kimutatják, hogy a törvény kívánta tett a szívükbe van írva, amennyiben lelkiismeretük velük együtt tanúskodik, sőt tanúskodnak szívük fontolgatásai is, melyek egymást hol vádolják, hol védelmezik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!