Jehova tanúi! Titeket miért zavar, ha Istent, Istennek hívják az emberek? Miért fontos használni a Jehova nevet?

Bocsi, de sajnos a kérdező kommentjét nem jelzi a rendszer, kicsit késve válaszolok.

Kedves kérdező!

Nagyon jól látod, nem "csak" azért hallgat meg valakit Jehova, mert esetleg kimondja a Nevét az imájában, vagyis néven szólítja, hiszen ez a JHVH név nem valami mágikus szó, amit ha kiejtesz a szádon, akkor egyenes út vezet Isten kegyébe. Jehova Tanúit a hamis vádolóik sokszor pedig éppen ezzel kritizálják, vagyis hogy Isten szent nevét ilyenformában használják. Szó sincs erről.

Logikus, hogy önmagában az még nem jelent Isten általi elismertséget, ha valaki használja a nevét, de a Biblia szerint alapfeltétel, hogy megtegye!!

"Nyilván, ha én a keresztény Istenhez imádkozom és azt mondom, hogy Atyám, akkor nem a Sátánra gondolok."

A "keresztény Istenről" viszont sok ezerféle vélemény van forgalomban, köztük sok olyan, mely egyértelműen negatív színben tünteti fel Őt, vagy egyenesen gyalázatára van. Hamis, nem bibliai tanokat, filozófiákat fűznek hozzá, az egyik az, aminek a következménye, hogy a Nevét a legtöbb Bibliából lassan, de biztosan kitörölték, eltávolították - természetesen nem bibliai, hanem annak éppen ellentmondó érvek alapján.

Itt a 49, 50-es hozzászólások adnak választ a kérdésre:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__4..

Az utolsó kérdéseidre a válasz: Jehova a szeretet Istene. Ebben bízott Ábrahám is!!!! Ezért volt az, hogy Jehova nem engedte megtenni azt, amit amúgy is csak próbának szánt hűséges szolgájával kapcsolatban - de amelyet Ő viszont KÉSZ VOLT MEGTENNI értünk az egyszülött Fia feláldozásával. Látod a lényeget? Jehova nem várta el az embertől ezt, de Ő kész volt megtenni!

Hogy én mit tettem volna az Ő helyében? Szerinted erre lehet objektíve válaszolni???

Inkább az a lényeg, hogy mit fogok tenni, ha a krisztusi semlegességemet büntetik, mint oly sokszor tették már a történelemben a vakbuzgó nacionalista hatalmak.

Ma a keresztényeknek ilyen parancsot NEM ad Isten. Még az emberi háborúkban való részvétel sem férhet bele a krisztusi semlegesség világos és egyértelmű szellemébe. Tehát ebből a szempontból a kérdésed rossz, azaz nem aktuális.

"Jó èrtem szòlitsuk nevèn az Istent,de a gyerek sem szòlitja az apjàt a nevèn,pl: (Andràs) hanem csak apu ,ès mègis tudja az (Andràs) apu hogy a gyermeke hozzà beszèl!Vagy nem?"

Ám Jehovának NINCS olyan hivatalos igazolványneve, mint pl. Kovács András. Ő ezt az egyetlen JHVH nevét nyilatkoztatta ki, mint tulajdonnevét, melyet a legközelebbi imádóinak szánt - méghozzá "örök időkre" adta. Vagyis nem jó érv, hogy belekeveritek a hivatalos neveteket és, hogy ehhez képest nem ezen szólít a család. Mert Jehova azért adta a JHVH nevét, hogy azon szólítsa a legközelebbi "családja", azaz minden hűséges szolgája, aki Őt imádja!!

Az Atya csak egy rangjelző szó, melyet számtalan teremtett lényre is alkalmaznak. Jézus nem csak az Atyját, avagy Jehovát szólította gyakran így, hanem Sátánt is, mint pl. "ti az Ördög atyátoktól vagytok".

De a JHVH-ból CSAK EGY VAN.

Melyik kiejtésnél maradjunk?

Honnan eredtek a Jahve-féle kiejtések? Ezek olyan alakok, amelyeket modern bibliatudósok javasoltak, akik megpróbálták Isten nevének eredeti kiejtését kikövetkeztetni. Egyesek — jóllehet nem mindannyian — úgy vélik, hogy az izraeliták Jézus ideje előtt valószínűleg Isten nevét Jahve-nak ejtették. Ebben azonban nem lehetünk egészen biztosak. Lehet, hogy így ejtették, lehet, hogy nem.

Sokan jobban szeretik a Jehova kiejtési módot. Miért? Mert ez a Jahve alaknál megszokottabb és közismertebb kiejtés. Nem lenne-e jobb olyan alakot használni, amelyik közelebb áll az eredeti kiejtéshez? Nem feltétlenül, mivel nem ez a jellemző a bibliai nevekre.

Vegyük a legkiemelkedőbb példát: Jézus nevét. Tudod-e, hogyan szólította Jézust családja és baráti köre a mindennapos beszélgetéseikben, amíg Jézus Názáretben nevelkedett? Az igazság az, hogy senki sem tudhatja teljes bizonyossággal, de nagy valószínűséggel vagy Jesuának (vagy esetleg Jehosuának) nevezték, de semmiképpen nem Jézusnak.

Amikor életének történetét görög nyelven megírták, az ihletett írók nem törekedtek az eredeti héber kiejtés megőrzésére. Ehelyett görögül így adták vissza nevét: I‧e‧sous’. Ma a Biblia olvasói a maguk anyanyelvén különböző módon olvashatják Jézusnak a nevét. A spanyol bibliaolvasók a szövegben olvasható Jesus-t Heszusz-nak, míg az olaszok a Gesu-t Dzsézu-nak ejtik. Az angolok a Jesus helyett Dzsizösz-t mondanak.

De helye lenne-e, ha felhagynánk Jézus nevének kiejtésével csak azért, mert közülünk legtöbben, de talán egyikünk sem tudja, hogyan ejtették ki eredetileg? Semmiképpen sem! Ilyet egyetlen fordító sem javasol. Mi szeretjük ezt a nevet, hiszen Isten szeretett Fiát, Jézus Krisztust nevezi meg, aki életvérét adta értünk. Vajon tiszteletünket tükrözné Jézus iránt, ha nem említenénk a nevét a Bibliában előforduló helyeken és egyszerűen olyan címekkel helyettesítenénk, mint pl. „Tanító” vagy „Közbenjáró”? Bizonyára nem! Úgy tudunk Jézusra utalni, ha az anyanyelvünkön megszokott kiejtésnek megfelelően használjuk az ő nevét.

Hasonló magyarázatokat fűzhetnénk a Bibliában olvasható összes nevekhez. Ezeket a neveket saját nyelvünknek megfelelően ejtjük, és nem próbáljuk meg az eredeti kiejtést követni. Jirmijáhu helyett egyszerűen Jeremiást mondunk. Vagy Ésaiást mondunk, holott a prófétát a maga korában valószínűleg Jesajáhu-nak szólították. Még azok a tudósok is, akik jól ismerik a nevek eredeti kiejtését, a mai kiejtést és nem a régit követik.

Ugyanez érvényes Jehova nevére is. Még ha a mai Jehova forma nem is pontos kiejtése az eredetinek, ez semmit sem von le a név értékéből és fontosságából. Azt a Teremtőt, azt az élő Istent, azt a Legfelségesebbet jelöli meg, akit Jézus imájában így szólított meg: „Mennyei Atyánk, szenteltessék meg a te neved!” (Máté 6:9).

Egy igaz Isten van! Akkor miért szólítsuk őt Jehovának?

Zeusz, Ozirisz, stb ők nem igaz istenek, azért van nevük.

És a Jahve - Jehova nevet tekinthetjük valódi névnek? Tény, Isten így mutatkozik be, de ez a héberben tudtommal ezt jelenti: "Az vagyok, aki van." ("Vagyok, aki vagyok" - más fordításban)

Számomra emiatt furcsa egy kicsit a fenti érvelés...

Nem zavar bennünket, ha Istent Istennek hívják, akkor sem ha Jahvénak, ennek ellenére a magyar nyelvben általánosan elfogadott forma a Jehova. A Jóel 2: 32 kihangsúlyozza, hogy milyen fontos használni Istennek a nevét. Miért?

Napjainknak az emberek mindenféle dolgoknak Isteneket adnak. A Jehova név az, mely jelzi, hogy adott helyzetben a Teremtőről van szó, a világmindenség alkotójáról.

Mi emberek rossz néven is vennék, ha egy személy folyton fiúként vagy lányként utalna ránk. Isten is fontosnak tartja, hogy használjuk a személyes nevét