Vajon a "nyelveken szólás" ma Isten támogatásának a jele? Ma is létezik ez a természetfölötti képesség? . Ma rendszerint "nyelveken szólás" címén nemde értelmetlen kijelentések törnek ki önkívületi állapotban lévő személyekből?

A nyelveken szólás képességét azért kapták meg, hogy más nyelven beszélők is meg tudják érteni az igét, amit hirdetnek.

Lesarkítva: ha addig csak angolul beszéltek, akkor képesek voltak megszólalni németül is, hogy a német ajkúak is értsék, így terjeszteni a világban Isten dicsőségét.

Ma már felesleges, hisz világvallás. És meg is szűnt.

Tudom, hogy vannak olyan teóriák, hogy ismeretlen nyelven mekegnek, de ennek mi értelme is lenne? Angyalok nyelvén minek szólni, mikor azok nem is szólnak? Őket nem kell téríteni. :))))

A pünkösdi-karizmatikus mozgalom mindegy egyházában, gyülekezetében teljesen evidens, ha valaki betöltekezik Szentlélekkel, akkor az ember megkapja Istentől a nyelveken szólás ajándékát. Több millió ember kapta már meg.

Nem önkívületi állapotban, hanem bármikor elkezdheti, befejezheti. Akaratlagos úton szabályozható, mint ahogy te beszélsz.

Akkor beszélsz, ha akarsz-igaz?

Ez is így működik.

Nem kell földön fetrengeni hozzá.

Nyelveken szóláskor a hívő saját magát, a belső emberét építi. Értelmileg nem érti amit mond, kivéve, ha működik egy másik ajándék, a nyelvek magyarázata. Akkor igen.

Sajnálatos, hogy némelyek elismerik, hogy ez az ajándék létezhet, Isten adja-ugyanakkor lehúzzák, kritizálják, ócsárolják. Ha valaki ezt teszi, az kifejezetten hitetlenség.

Ha Isten adja, akkor hogy lehet így hozzáállni?

Számomra óriási megtiszteltetés, hogy szólhatok nyelveken.

Mindenkinek szabadsága van arra, hogy kitekerje, félremagyarázza, torz jellemét kivetítse erre a nemes ajándékra, ezzel nem tisztelive Őt sem, aki adja.

Fura kereszténynek vagytok, ha egyáltalán azok vagytok.

Alapnak kellene lenni, hogy Isten jó Isten és amit ő ad, az is jó. Céllal adja és ha te nem hiszed, akkor legfeljebb elesel valami jótól, de legyen annyi alázatod, hogy akik örülnek neki, és számukra megtiszteltetés,- őket ne kritizáld és ne állítsd be őrülteknek.

Szentlelket Jézus nevében kérjük az Atyától. Hidd el, nem fog démoni szellemet adni.

Ha pedig jót kapsz, akkor örülj neki és élvezd.

Nyelveken szóláskor titkos dolgokat mondunk Istennek, amit magunk sem értünk. Legtöbb dolog, ami zajlik a világban, fogalmunk sincs róla. Amikor egy hívő nyelveken szól, közbenjár sok dologért amit értelemmel nem tehetne meg, így viszont a Szellem esedezik értünk, népünkért, bajba jutottakért..stb. Ez egy nagyon nemes szolgálat.

Azért mert mi sem értjük, amit teszünk, mmég Isten előtt rendkívül hasznos.

Egyházban, gyülekezetben nem áll ki senki nyelveken szólva prédikálni, értelme sem lenne, hiszen más nem érti, csak Isten.

Prédikálni értelemmel kell, abból van épülés. Nyelveken pedig szóljnak, akik megkapták bármikor és minél gyakrabban. Építi a krisztusi személyiséget és Isten jelenlétébe megolajozza a folyamatos bemenetelt.

nyelveken szólás nem azért van, hogy másokat zavarjunk. Ez az ember magánügye. Lehet halkan, sőt suttogva is, mint ahogy egyébként is beszélsz.

Működése teljesen hasonló, kivéve, hogy nem értjük.

Nem értem miért érzik egyesek sértve magukat, vgay pedig mások miért hitetlenkednek, ha újszövetségi ige?!

Úgy gondolom félremagyarázók, hitetlenek, okostojások még sokáig lesznek, de a mi dolgunk, hogy azt mondjuk, amit tudunk, amit megtapasztaltunk.

Ezt senki nem veheti el tőlünk :)

Csatlakozom Frank válaszához. Ma már nem létezik.

Tisztelettel Katy Weaver

Láttam tegnap hitgyülis videókat, ahol az emberek állítólag transzba esve rángatóztak, miközben mások röhögtek rajtuk. Az én Istenem ilyet nem tesz az emberrel, hogy olyan dolgot adományoz neki, aminek semmi értelme és még meg is alázza magát.

A nyelveken szólás sem az, ahogy a mekegők előadják. Mire is jó? Minek kéne idegen nyelven szólni Istenhez? Ha beszélni akarok vele, akkor imádkozom. A Biblia sehol sem ír olyat, hogy ember által nem ismert nyelv kell akár a belső építéséhez, vagy fejlesztéséhez, akár a kommunikációhoz. Az ilyen az ördög műve, a Biblia teljesen érthetően leírja, hogy mi szükséges ezekhez a dolgokhoz.

És bennem is felmerült már az a kérdés, hogy az ilyenek ugyan milyen keresztények?

Yuda!

Ismerek egy embert aki állítólag beszél nyelveken, de még nem hallottam. Ő azt állítja, hogy nem tudja kontrollálni azt, hogy mikor szólaljon meg 'nyelveken', mivel olyankor a "Szent Szellem szól belőle". Te azt állítod, hogy tudod kontrollálni: "Több millió ember kapta már meg.

Nem önkívületi állapotban, hanem bármikor elkezdheti, befejezheti. Akaratlagos úton szabályozható, mint ahogy te beszélsz.

Akkor beszélsz, ha akarsz-igaz?" valamelyikőtök nem mond igazat.

Majd azt írod, hogy: "Nyelveken szóláskor titkos dolgokat mondunk Istennek, amit magunk sem értünk. Legtöbb dolog, ami zajlik a világban, fogalmunk sincs róla. Amikor egy hívő nyelveken szól, közbenjár sok dologért amit értelemmel nem tehetne meg, így viszont a Szellem esedezik értünk, népünkért, bajba jutottakért..stb. Ez egy nagyon nemes szolgálat."

Ha a szent Szellem esedezik általad , és ezt teszed szolgálatként, akkor hogyan "mondhatod" Te ezt meg a Szent Szellemnek, hogy bocs, de most nem érek rá, most nincs kedvem, vagyis hogyan "szabályozhatod" te akaratlagos úton? Elég nagy ellentmondásnak tűnik, nem beszélve arról, hogy majd te mondod meg a Szent Szellemnek mikor mit csinálhat általad. :)

Ezt írtad:

"Azért mert mi sem értjük, amit teszünk, még Isten előtt rendkívül hasznos."

Én meg ezt idézem: 1Kor 14,22 A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek.

Írod: "Egyházban, gyülekezetben nem áll ki senki nyelveken szólva prédikálni, értelme sem lenne, hiszen más nem érti, csak Isten.

Prédikálni értelemmel kell, abból van épülés. Nyelveken pedig szóljnak, akik megkapták bármikor és minél gyakrabban."

"1Kor 14,13 Azért a ki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza."

"1Kor 14,19 De a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogy nem mint tízezer szót nyelveken."

Ezt írod: "Szentlelket Jézus nevében kérjük az Atyától. Hidd el, nem fog démoni szellemet adni.

Ha pedig jót kapsz, akkor örülj neki és élvezd."

Isten nevében számtalan fegyvert, csatát, keresztes hadjáratot folytattak. Hidd el, Jézus nevében kérték, nem gondolod, hogy rossz dolog volt? Szerintem igen. Nekem egy parancsolat jut eszembe: Isten nevét hiába ne vedd.

Ne takarózz Isten nevében arról, amiről fogalmad sincs, hogy micsoda.

Yudával egyetértek, és bár van őneki Védelmezője, de szeretnék én is a védelmére kelni, megerősíteni, amit mondott. :)

Vannak, akik egyszerűen kijelentik, hogy "már nem aktuális", "már megszűnt”, mert azt Isten csak az egyházfejlődés egy kezdeti időszakára adta… stb. – ez az érv unalmas és hamis!

Vajon miért adja még ma is az Úr a nyelveken szólást mint ajándékot?

Igazából tele vannak vele Pál levelei, csak nem kellene kiragadni belőle pár dolgot, hanem egészében kellene nézni, mert csak úgy világos.

"1Kor 14:2 Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat."

Ez már üti is azt az érvet, hogy csak a kezdeti időszak nyelvi akadályainak leküzdésére adta volna ezt az ajándékot Isten, de ma már nem adja. Mivel az elsődleges értelme a nyelveken szólásnak nem az, hogy emberek felé szolgáljunk vele, hanem hogy Istennel "szellemben beszéljünk titkos dolgokat", ezért ennek az érvnek semmi értelme sincsen. Isten nem egy gyorstalpaló nyelvtanfolyamot végeztetett el az apostolokkal pünkösdkor, vagy a később hívővé lett keresztényekkel, hanem egy ennél sokkal nagyobb célokra való ajándékot adott az egyháznak.

Helyénvaló viszont az a kérdés (valamelyik válaszoló felvetette), hogy ha a nyelveken szólás (általában!) nem arra való, hogy emberek felé szolgáljak vele, viszont Istenhez meg tudok értelmemmel is imádkozni, akkor mi értelme titkos dolgokat beszélni Istennel?

Erre két jó válasz is van, mind a kettő fontos és igaz.

1. Az egyiket Yuda már elmondta, ezt szeretném kibővíteni. Ugye abban egyetérthetünk, hogy az ima célja alapvetően az Istennel való közösség építése és az Isten akaratával közös célokhoz segítség kérése Istentől. Ugyanakkor ne felejtsük, hogy az ima *szolgálat* is, gondoljunk például Jézus csodálatos főpapi imájára (János ev. 17. rész). Erre alapvetően nagyon hasznos tehát az értelemmel, saját szavainkkal való ima is, látjuk gyakorolta Jézus is, s számtalan alkalommal látjuk még a Bibliában, hogy a hívők is.

De az alapállításom az, hogy ha nyelveken imádkozunk, akkor Isten Szelleme intenzívebben, hatékonyabban tud minket használni arra, hogy Isten céljainak megvalósulásáért imádkozzunk - vagyis valójában ez egy nagyon is hasznos szolgálat. Mert minden fontossága és előnye mellett, az értelemmel való imának van egy fontos korlátja: az pedig pontosan a saját (csekély) értelmem. Ha azokért a dolgokért imádkozom, amiket szavakba tudok önteni, azzal erősen korlátozom azoknak a dolgoknak a körét, amiket én kérni fogok Istentől. Miközben lehet, hogy van egy csomó más fontos cél, amiért imádkozni kellene, de én az értelmemmel csupa olyan dologért imádkozom, amit szavaimmal ki tudok fejezni. Legyen jó a termésem, legyen Isten védelme a családomon, segítsen leküzdeni a félelmeim stb. stb. Sok mindenért lehet így imádkozni, de korántsem biztos, hogy ez mindenre elég lesz. Mit mond Pál?

"Róm 8:26 Hasonlatosképpen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal."

"kimondhatatlan fohászkodásokkal" esedezik mi értünk Isten Szelleme. Vajon a Szellem (Lélek a Károliban) csak úgy önmagában imádkozgat? Nem, mert a Szellem jelenléte a Földön az mibennünk, a hívőkben tapasztalható meg. Az Ószövetségben a kenet, Isten jelenlétének és erejének „lakhelye” a Templom volt Jeruzsálemben, az Újszövetségben pedig az emberi test. A Szellem nem *helyettünk* imádkozik (mint ahogy Isten nem tér meg, nem hirdeti az evangéliumot stb. *helyettünk*), hanem „segítségére van a mi erőtlenségünknek”! Tehát segít az imában, úgy, hogy amikor imádkozom, „kimondhatatlan fohászkodásokkal” rajtam keresztül esedezik Istennek. Ahogy Jézus nevezte Őt: a Paraklétosz (Jn. 16:7-ben), ami annyit tesz: 1) segítségül hívott, 2) pártfogó, közbenjáró, védőügyvéd, 3) vigasztaló. Ez az „ügyvédi”, „pártfogói” szerep, amivel Jézus jelölte a Szellemet, ugyanazt jelenti, mint amit Pál megfogalmaz a fenti idézetben. Ügyvédet azért fogad az ember mondjuk egy perben, mert ő maga nem ért annyira a joghoz, nem tudja, hogyan kellene megvédenie magát, kifejeznie magát a bíróság előtt stb. Ugyanezzel a „szolgáltatással” szolgál számunkra a Szent Szellem Isten előtt!

Én ugyanazt tudom erre mondani, mint Yuda: hogy óriási megtiszteltetés, hogy engem (mint a Lélek templomát, ahogy nevezi testünket az Ige), a nyelvemet, amit annyi rosszra használtam életemben (vö. Jakab 3:1-10) Isten Szelleme arra használja fel, hogy Isten céljainak megvalósulásáért imádkozzak itt a Földön! :)

Nem azt mondom, hogy aki értelemmel imádkozik, az rosszabb, akinek nincs ez az ajándéka, az alacsonyabbrendű stb. Én sem csak nyelveken imádkozom, mert imádkozom értelemmel is, mivel erre is szükségem van. (vö. 1Kor 14:14-15: "Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is.") Viszont ha Isten odaadja ezt az ajándékot, és hiszem és tapasztaltam, hogy megadta, akkor azt használnom kell (1Kor 12:7 "Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése.")!

De még mindig nem válaszoltam arra: miért lehet arra szükségem (vagy: miért van arra Isten munkájának szüksége!), hogy olyan dolgokért imádkozzak, amikért értelemmel nem tudok? Mondok egy példát. Tegyük fel, hogy én egy odaszánt életű keresztény vagyok, és napjában 1-2 órát is imádkozom, abból mondjuk felét nyelveken. Amikor értelemmel imádkozom, milyen témák vannak? Hálát adok Istennek mindenért, ami eszembe jut, ha közben Isten rámutat, hogy napközben vétkeztem valamiben, akkor azt elrendezem Ővele, kérek tőle egy csomó mindent, amire szükségem van, megáldom a családomat, imádkozom olyan személyekért, akiket közben Isten Szelleme eszembe juttat, stb. Mondjuk hogy ez egy átlagos értelmes ima. Eddig tartott, amit önerőből meg tudtam tenni, amire képes vagyok a saját eszemmel, intelligenciámmal, szókincsemmel, verbális készségeimmel. Aztán ha úgy adódik, jön ennek kiegészítése: a nyelveken imádkozás. A kettő közötti különbséget úgy lehetne leírni, hogy az értelemmel imádkozás az egy ima hétköznapi nyelven, a nyelveken imádkozás pedig egy ima az imádkozás szaknyelvén! :) Ha például egy tudományos tételt akarok elmagyarázni, akkor egy bizonyos szintig el tudom mondani valakinek hétköznapi nyelven úgy, hogy megértse, de ha komoly szinten szeretnék róla beszélni, akkor elő kell vennem annak a tudományterületnek a szaknyelvét, amit csak szakértők értenek meg! Az imádkozásnak is van egy olyan szintje, amikor nem elég a hétköznapi nyelv, kell a szaknyelv.

Ilyenkor miért imádkozom? Hát ez az, hogy konkrétan nem tudom! Nemcsak azért, mert nem értem azt a nyelvet, amelyen szól, hanem mert ha érteném is a szavakat, az értelmi képességeimet akkor is meghaladná a szöveg szintje! Viszont ez egy hihetetlen mély bizalmat és közösséget épít ki közöttem és Isten között. Lényegében szabad akaratomból átmenetileg lemondok arról, hogy én döntsem el, mire van szükségem, és miket akarok kérni Istentől, és azt mondom: Szent Szellem, kérj helyettem úgy, ahogy Te akarod, azt, amit Te akarsz, mert Te úgyis jobban tudod, mire van szükségem! Ez egy csodálatos érzés, egy még bensőségesebb kapcsolat, amit Dávid is ismert, bár ő még nyelveken nem imádkozott, de az egyik zsoltárában - mint sok más újszövetségi dolgot - ezt is kijelentette előre:

"Zsolt 139:1 Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.

Zsolt 139:2 Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.

Zsolt 139:3 Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden utamat jól tudod.

Zsolt 139:4 Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!"

És ne feledjünk el még egy fontos dolgot. Kötelességünk Isten munkájáért, az Egyházért, testvéreinkért stb. imádkozni! Pál is emlékeztet minket erre:

"Ef 6:18 Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért,

Ef 6:19 Én értem is, hogy adassék nekem szó számnak megnyitásakor, hogy bátorsággal ismertessem meg az evangélium titkát,"

Vajon hányat ismerek a világon elszórtan lévő több millió keresztény testvérem közül? Hányat ismerek a mai evangélium-hirdetők közül, akiknek olyan támogatásra van szüksége, mint amiről Pál beszél az Efézus6-ban? Bizonyosan csak egy töredékét. Viszont a Szellem által, a nyelveken imádkozás közben, Isten rá tud engem vezetni arra is, hogy olyan szorult helyzetben lévő emberekért imádkozzam, akiket nem is ismerek! Lehet, hogy éppen börtönben ülnek, lehet, hogy éppen baleset fenyegeti őket, vagy bármi más okból támogatásra van szükségük. Az Apcsel tele van vele, hogy mit tesznek ilyen helyzetben a keresztények? Imádkoznak értük! Milyen nagyszerű dolog az, hogy miközben nyelveken imádkozom, lehet, hogy a Szent Szellem arra használ fel, hogy könyörögjek Istennek egy emberéért, aki a világ túlsó felén lakik! Ezáltal valósul meg és érthető csak igazán, hogy mit is jelent az, hogy az Egyház egyetlen egységet képez, Krisztus Testét! Amely, ha jól működik, képes tökéletes egységben funkcionálni. Például, ha egy ember veszélyes helyzetbe kerül, azt az információt a szeme alakítja olyan ingerré, amelyet az agy fel tud dolgozni és veszélyesként tud értelmezni. Az agy ekkor az idegeken keresztül azonnal elindítja a válaszreakciót: miközben máris utasítja a megfelelő izmokat az összehúzódásra, aközben a mellékvesekérget is utasítja, hogy azonnal zúzza tele a vért adrenalinnal. Ez a véren keresztül eljut az egész testbe, és olyan folyamatokat indít be, amely által mind az agy, mind a szív, mind az izmok fokozottabb működésbe tudnak lépni, és összességében így az egész test minden szerve egyként működik annak érdekében, hogy "mindnyájan" megmeneküljenek! Nem véletlenül használja az Ige a test-hasonlatot az Egyházra, amelynek egyenként kis tagjai vagyunk, de mindnyájan a Test részei, és ha Isten Szellemének vezetése alatt állunk, akkor ugyanilyen csodálatos módon együtt tud működni Krisztus Teste anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.

Tehát, ha én megalázom magam annyira Isten keze alatt, hogy elismerem, nem tudok úgy imádkozni a saját erőmből, ahogy kellene, és kérem, hogy használjon fel engem a céljaira, akkor azzal elősegítem, hogy a Test úgy működjön, ahogy kell. Vagyis a nyelveken szólás nemcsak a saját magunk építésére való (mint ahogy ez is egy funkciója, mondja Pál (1Kor. 14:4)), hanem imaként is egy nagyon hasznos, fontos *szolgálat* lehet.

Egyszóval, sajnálatos, ha az egészből csak az jön le valakinek, hogy igazából értelmetlen halandzsáról van szó, vagy egy kiváltságról, egy jelről, természetfölötti képességről, amit "jutalmul" ad Isten azoknak, akiket jobban szeret. Szerintem mindegyik értelmezés téves. Valójában, mint minden ajándékát, így ezt is haszonra adja Isten, mégpedig arra, hogy - mint mindenünkkel, amink van - Őt szolgáljuk. Ezért nem értem, hogy lehet ebben valakinek hívő létére rosszat látnia, bár abban igazat adok nekik, hogy sajnos ezt is sokan félreértelmezik, nem úgy használják, ahogy kellene stb., de ez még korántsem ad senkinek jogot arra, hogy általános ítéletet fogalmazzon meg ezzel kapcsolatban.

(folyt.köv.)

(folyt.)

2. A másik válasz arra, mi értelme titkos dolgokat beszélni Istennel, szintén nagyon fontos, nem elhanyagolható szempont. Ezt Mahesh Chavda egyik könyvében olvastam, címe „A nyelveken szólás ereje”, nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki többet szeretne tudni a témáról! ( [link]

Még egyszer hadd hangsúlyozzak egy kulcsigét a témával kapcsolatban: „1Kor 14:2 Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat.”

Chavda amellett érvel meggyőzően, hogy a nyelveken való imának van egy további előnye az értelemmel való imával szemben. Ez pedig az, hogy *nem érti az ellenség*! Ugyanis a Bibliából elég nyilvánvaló, hogy se Sátánnak, se az őt kiszolgáló gonosz szellemeknek nem okoz gondot bármely emberi nyelv megértése, sőt az evangéliumok tanúsága szerint Jézus néha beszélt is az emberekben lévő gonosz szellemekkel. Azaz nincs kizárva, hogy ha emberi nyelven imádkozunk, akkor azt megérti az ellenség, és megpróbálja felhasználni ellenünk, vagy esetleg a gondolatainkat megpróbálja manipulálni. Péter is figyelmeztet, hogy ne legyünk naivak az ellenségünk, a Sátán aktivitását illetően: „1Pét 5:8 Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen”. Viszont, ahogy Chavda kiemeli, ha nyelveken imádkozunk, azzal elérjük, hogy egyedül Isten értse azt, amit mondunk, se más ember, se más szellemi lény nem értheti meg, amit Istennel kommunikálunk. „Kódolt üzenetet” küldhetünk, amit biztosan nem hallgatnak le. :) Ezt a szerző érzékletesen a II. világháborúban alkalmazott navajo indiánokból álló „szélbeszélők”-höz (windtalkers – van is ilyen című film, bár igazából nem ajánlom megtekintésre, mert nem túl jó!) hasonlítja, akiknek az volt a szerepe, hogy a navajo nyelven továbbítsák a csendes-óceáni fronton az amerikai hadműveletekről szóló üzeneteket. Az angol nyelvű üzeneteket viszonylag könnyen le tudták hallgatni a japánok, de navajo tolmácsot nem sikerült szerezniük, így soha nem fejtették meg a kódnyelvet, amin az amerikaiak kommunikáltak. Ehhez hasonlóan, a Szent Szellem is olyan nyelven „imádkoztat” minket, amikor nyelveken imádkozunk, amit senki sem érthet meg, csak Isten.

És még a kérdezőnek szeretnék egy érdekes dolgot hozzáfűzni a kérdéséhez az „értelmetlen kijelentésekről” és az „önkívületi állapotról”. Fontos tudni, hogy bár kerülhet az ember Isten Szellemének érintésétől önkívületi állapotba (pl. Péter: Apcsel 10:10, Pál: Apcsel 22:17 – mindkét helyen az „extázis” szót használja az Ige), de alapvetően a nyelveken szólás vagy nyelveken imádkozás nem önkívületi állapotban történik. Ehhez csak annyi kell az ember részéről, hogy átmenetileg a nyelve fölötti kontrollt átengedje Isten Szellemének. Viszont a hívő akkor kezdi el, amikor akarja, és akkor hagyja abba, amikor akarja, pont, mint amikor értelemmel imádkozik. A különbség az, hogy ilyenkor az ember úgy érzi – a „rendes” beszéddel ellentétben –, hogy „élő víznek folyamai ömlenek a belsejéből” (Jn. 7:38), és mintha az teljesedne be, hogy „nyisd szét a te szájad és betöltöm azt” (Zsolt. 81:11). Nem úgy beszélek, mintha akarnék valamit mondani, hanem csak elkezdem, és úgy érzem, hogy bármeddig tudnám folytatni, mert a mondanivalóból nem fogynék ki. :)

Érdekes, bár még gyerekcipőben járó kutatási terület a nyelveken szólás vizsgálata agykutatási eszközökkel. Az Új Exodus c. folyóirat XIX. évf. 1. számában (2008. dec.) jelent meg egy cikk, a címe: A nyelveken szólás és az agy (szerző: Horváth Hajnalka), amelyben beszámolnak egy komputertomográfiás vizsgálatról, amelyet Andrew Newberg végzett ( [link] . (Megjelent a Newsweekben és a New Scientistben is.) Newberg a vallási és spirituális megtapasztalások neurológiai vizsgálatával foglalkozik. Néhány részlet a fő következtetéseiből: „A nyelveken szólás közben készített képeken először az volt látható, hogy a homloklebenyben csökken az agyi tevékenység, éppen abban a részben, amely általában a tudatos éntevékenységet határozza meg, a szándékos magatartást irányítja (…) ami arra utal, hogy az agy nem kapcsol ki teljesen a „transzcendens kommunikáció” idején.” Illetve „A vizsgált személyeknél nem a szokásos beszédközpont irányítja a beszédet a nyelveken szólás alkalmával. Ez összhangban áll azon állításukkal, hogy nincs tudatos irányításuk alatt a beszédük, amikor a glosszoláliát gyakorolják. Az eredményeket úgy értelmezhetjük, hogy az alanyok öntudatát valami más keríti hatalmába (…) tudományosan azt feltételezzük, hogy ez a valami az agy egy másik része, de (…) nem láttuk, hogy ez hol történhet.”

Érdekes, hogy nemcsak nyelveken szóló keresztényeket, hanem más vallásúakat is vizsgáltak hasonló módszerrel spirituális tevékenység közben. „Míg a buddhista meditáció, illetve az apácák imádkozása közben a homloklebeny aktivizálódása volt kimutatható a koncentráció miatt, a nyelveken szólóknál az agynak ugyanez a területe csökkenő aktivitást mutatott.”

Csak ennyit szerettem volna hozzátenni. :)

Kedves 7-es és egyben 8-as!

"Igazából tele vannak vele Pál levelei, csak nem kellene kiragadni belőle pár dolgot, hanem egészében kellene nézni, mert csak úgy világos."

Elsősorban nincsenek tele Pál levelei ezzel, mert csupán egyetlen fejezet, az IKor 14 foglalkozik ezzel az úgynevezett érthetetlen nyelveken szólással.

És egyúttal én is arra buzdítanálak, hogy te is egészében nézd ennek az egy fejezetnek a lényegét, mert te is csupán egyetlen mondat köré fűzted a mondandódat, amit valljunk meg egymás között, hogy nem igazán önálló gondolataidat tükrözi.

Pál végigvezeti a nyelveken szólás gondolatát az egész fejezetben. Az, ha beidézném az egész fejezetet, értelmetlen lenne, de mindenképpen arra sarkallok mindenkit, hogy legalább ezt az egy fejezetet olvassa el, akit érdekel a téma.

[link]

Viszont szeretnék ebből a fejezetből idézni egy-két mondatot, amit azok a karizmatikus gyülekezetek semmisnek tekintenek, akik a nyelveken szólást tömegesen gyakorolják:

"Ha már most, atyámfiai, hozzátok megyek, és nyelveken szólok, mit használok néktek, ha vagy kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok?"

" Azonképen ti is, minthogy lelki ajándékokat kívántok, a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok."

Vajon törekedtek-e arra, hogy hasznára legyetek ne csak magatoknak?

" Azért a ki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza."

Ez elég elmaradottnak tűnik számomra.

A 14-20 közti sorok arról szólnak, hogy ha nyelvvel könyörgök, akkor a lelkem könyörög, de az értelmem gyümölcstelen. A nyelvvel való imádkozást nem érti senki, nem épül abból senki. Imádkozni mindkettővel kell. Azt mondja, hogy az értelemben érett legyek.

" Azért ha az egész gyülekezet egybegyűl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy őrjöngtök?"

És csodálkoznak mondjuk a hit gyülisek, hogy nem teljesen normális dolognak tartjuk ezt? Pál 2 évezreddel ezelőtt megmondta, hogy ez lesz.

"Ha valaki nyelveken szól, kettő vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg:"

És ti az mondjátok, hogy rendben van, hogy rengetegen kántáltok érthetetlen nyelveken a gyüliben? Ez egyszerűen eretnekség. Pál int minket, hogy ne így legyen, hanem csak egyszerre egy beszéljen, majd legfeljebb utána szólaljon meg azon kívül még kettő egymás után, majd ami elhangzott, azt magyarázza is meg valaki!

Ez szerintem súlyosan elmarad!

"Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek."

Úgyhogy otthon lehet beszélni így magában, de akkor is imádkozzon, hogy meg is tudja magyarázni, ahogy Pál tanácsolta.

Úgyhogy megkérném a kedves válaszolót, hogy ő is egészében próbálja szemlélni ezt a jelenséget. Lehet, hogy téged ez épít, egészségedre, de nekem SEMMIT nem használ. Sőt, az IKor 14 alapján senki másnak sem, ahogy ennek ellenkezőjét próbáltad bizonyítani.

Azt állítod, hogy mi mindenért könyörög a szent szellem. Honnan tudod, ha nem érted? Miért nem imádkoztok, hogy meg is értsétek, ahogy az kellene is? És ha megérted, akkor hol marad, hogy a gonosz nem fogja érteni? Miért gondolod, hogy a szent szellemnek ilyen fajta közvetítés kell, hogy az Atyához eljusson az Ő szava?

Az egész magyarázat, azon kívül, hogy sablon magyarázat, ráadásul sajnos a hosszabb változat tele van súlyos belemagyarázásokkal, és beletoldásokkal, melyek nagyon is kívül állnak a Biblia szavával, sőt ellentmondásba keverednek azzal.

Elmesélek egy történetet. Egy ismerősöm gyülekezetében volt egy hölgy, aki nyelveken szólt. Természetesen sem ő, sem más nem értette. Egy napon betévedt egy japánul tudó illető, és ő mondta a többieknek, hogy tudják-e, hogy az Istent káromolja? Tehát ezzel azt akarom mondani, hogy imádkozzatok, hogy meg is magyarázzátok, amit mondtok érthetetlen nyelveken, mert nem tudjátok, hogy mit beszéltek, lehet, hogy káromoljátok az Istent. A hölgynek sem volt ez a szándéka feltétlenül, nem azért járt gyülekezetben. Lehet, hogy az ellenség is tud olyan nyelveken megszólaltatni bennünk, amit csak ő ért, mi nem, és azzal káromoljuk az Istent, miközben azt hisszük, hogy az Istenhez beszélünk?