Ha a leendő férjem Jehova Tanúja én pedig más felekezetű, ő bár nem vallja a hitet, házasságunk után van a vallásnak olyan követelése hogy én mint feleség térjek át az ő hitébe?

Kedves kérdező!

Szoktatok beszélgetni a leendő pároddal? Vagy ezt nem mered tőle megkérdezni? De mindegy!A hejzet az, hogy senki nemfog kötelezni téged, hogy Jehova Tanúja legyél. Ha a leendő párod már elmult 18 éves, akkor azt csinál amit akar és a tetteiért csak ő felel és a szüleit ezért senki nem fogja okolni és semmi sérelem nem fogja érni.

Azt jól tudod, hogy Jehova Tanúi a vallásukon belül választanak töbnyire társat. Ennek elsősorban az Istenünk iránti szeretetünk és feltétel nélküli bizalmunk az oka. Aki nem halgatot Istenére Jehovára és felemás igába került, vagyis olyan személyel kötöt házasságot aki nem Tanú, annak mindig megvolt a következménye. Az iljen házastársaknak nincs sok közös témájuk, nem egyformák a nézeteik, nem egyforma a társaságuk, nem egy hiten vannak és ezért mig az egyik megtartana bizonyos ünnepeket addig a másik hallani sem akar róla. Ezt a felsorolást sorolhatnám. De a lényeg, hogy ezzel a döntésével Isteni parancsot sértene, és igy fájdalmat okozna Istennek. De lehet, mivel a társad nem gyakorolja a hitét, hogy ez már nem fontos számára.

De mivel Isten előt a házasság egy életre szól, ezért mielőt döntenétek, jól gondoljátok át a hejzetet és bölcsen döntsetek. Ha ugy van, jobb most egy ideig a szakitás miat szenvedni, mint a házasságon belül egy életen át magányosnak lenni és nézeteltérések közt élni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy szakitsatok, a döntés a tiétek, hanem próbáltam érzékeltetni menyire fontos és felelőségteljes döntés előt áltok. Döntsetek bölcsen, hogy Isten szivét is megörvendeztesétek és ti is boldogok legyetek. Sok szerencsét és boldogságot.

Kedves kérdező!

Hidd el, hogy Istennek sokkal fontosabb a házasság szentsége, mint a jehovások által kitalált baromságok.

Csak annyi van leírva, hogy mit tegyen az ember, ha nem hívő a társa, de nem tiltja. Ezt csak ezek az elvakult fanatikusok hiszik. Óriási gőgjükben már azt sem tudják mit hazudjanak a Bibliából.

Szia Kérdező!

Én sok testvért ismerek akik gyakorolják a hitüket és más felekezetű a házastársuk.

Persze, mindegyikük szeretné megosztani az élményeit a hitével kapcsolatban a párjával csak azt nem érdekli.

Van aki házasan ismerte meg az igazságot, van aki a felemás igát választotta.

Mivel párod nem gyakorolja a hitét nem lesz neki gond - így sajnos nem is JT.

A szüleinek ebből semmi gondja nem lesz.

Ki tudja, hátha éppen neked tetszik majd meg.

Frank!

Az írásod nagyon kedves hangvételű.

Tudtommal minden egyház és felekezet hasonlóan kezeli ezt a kérdést.

Csak egy verset ajánlok a figyelmedbe: 1 korinthus 7:39

Nekem egyből az jutott eszembe ugyebár, hogy "az Úrban házasodj" tanács.

Aztán persze lehet nem számol a kivülálló azzal, hogy egy Jehova Tanúja testvér hetente kétszer eljár gyülekezetbe, elmegy a szántóföldi összejövetelre, ami például sokkal fontosabb lesz neki, mint egy ünnep, mert ugye mi tanúk nem tartunk ünnepeket (Karácsony, Húsvét stb.). Aztán persze a nyári kongresszus, a különlegesnap, a körzetgyűlés. Vagy például ha a testvér véni kiváltságokat élvez, akkor például nem példamutató és hát nem tudom pontosan, de mi van ha elveszíti ezt a kiváltságát. Vagy ha meg is maradna, akkor egy tanú testvérnő feleség is ugye tisztában van vele, hogy egy vén, vagy akár már kisegítőszolga is ha megbeszélésre megy, nem szükségszerűen mondja el, hogy épp pontosan hova, vagy épp milyen megbeszélésről volt szó. Vajon egy nem keresztény hogyan viselné ezt.

Nagyon sok ilyen hitbeli kérdés van. Pl. amin sokan furán néznek a vér-kérdés. Pl. egy ilyen tanú férj ha nem fogja el a vért élete mentése során, illetve mivel neje nem tanú, úgy rendelkezik, hogy egy másik keresztény döntsön felette, ha önkívületi állapotba van - talán a nem tanú felesége meghökkenne rajta, hogy a férjének Jehova Isten akarta lesz az első és soha nem ő.

Természetesen kedves kérdező minden embernek a szuverén joga eldönteni, hogy szolgálja-e Jehova Istent (Zsoltárok 83:18. vagy a Károliban 83:19), avagy nem.

Mérd fel, hogy két kereszténynek is nehéz összehangolnia az életét, hát még ha nincsenek azonos véleményen az élet, illetőleg Jehova kérdéseit számbavéve.

No és ha pl. gyereketek lenne? Hogy nevelnétek? A testvér talán azt szeretné, hogy elvigye a gyülekezetbe, vagy hogy a gyerek ne játszon olyan játékokkal, melyek nem helyesek Jehova előtt, vagy pl. hogy ne ünnepeljen, és te?

Nagyon sok ütközési pontotok lenne. Ezzel a keresztény testvéremnek tisztában kell lennie.

Üdvözlettel, egy testvérnő

Szia!

Látod a kérdéseddel és a kommenteddel rávilágítottál sok-sok félreértésre.

"A leendő férjem Jehova Tanúja" "nincsen megkeresztelkedve".

Ha ez így van,mármint hogy nincsen megkeresztelkedve, a kérdésed okafogyott lett. Nem Jehova Tanúja a leendő férjed és azt tesz amire a szíve (és nem az esze) indítja. Őszintén sok boldogságot kívánok nektek.

(sajnálom a szüleit, de nincsenek sajnos egyedül)

[link]

Kedves kérdező!

Olvasd figyelmesen a témákat!!

Kedves kérdező! Ha figyelmesen olvasol, és nem eleve személyes sértésnek veszed KZitus válaszát, alapból rosszindulatot tulajdonítva neki, akkor meg fogod látni, hogy semmiféle rosszindulat, gonoszkodás nem volt az írásában, csak józan racionalitás.

Eleve megint helytelenül fogalmaztál:

"Utolsó! Ez egy elég gonosz komment volt tőled.. Én,mint református nem lennék méltó hogy egy Jehova tanúhoz menjek feleségül"

Kérlek értsd meg, hogy ő NEM Jehova Tanúja! Jehova Tanúja akkor lehetne, ha:

1. teljes szívvel és lélekkel megkeresztelkedik, majd

2. ebben a szellemben is éli az életét hűségesen, avagy CSELEKSZI is Isten akaratát.

Ebben az esetben, mint Jehova egyik igaz tanújaként számítana hivatalosan Jehova Tanújának. Az sem elég, ha valaki történetesen megkeresztelkedett Tanú, de pl. megbánás nélküli erkölcstelenséget követett el, de még nincs kiközösítve. Már akkor sem számít valójában Jehova tanújának (max. papíron), hiszen nem Jehováról tanúskodik.

A te kedvesed meg sem keresztelkedett, sőt szakított az egésszel, tehát világi.

Ami azt illeti, hogy "méltó vagy-e" egy világihoz? Te tudod! Egy Jehova Tanújához? Egy felelősségteljes Tanú biztosan nem kötne házasságot nem Tanúval, tehát aki ebbe belemenne, az már sajnos nem a Biblia szellemében jár el, azaz nem bölcs ember a Tanúk között sem. Ez persze nem kiközösítésre okot adó tett, de az illető Tanú nagy nehézségeknek teszi ki magát és a családját ezzel - ahogy már ezt fent is megfogalmazták más Tanúk. Ez teljesen természetes és más egyházak is igyekeznek arra ösztönözni a híveiket, hogy ne kössék össze az életüket más vallású, vagy más világnézetű emberrel, mert az igazi és tartós szeretet nem abban van, hogy milyen szépen tudunk egymás szemébe nézni, hanem hogy tudunk-e EGY IRÁNYBA nézni!!!

Ebben nagyon hasznos a 9-es válaszoló linkje, bölcs, bibliai tanácsokat ad. De Jehova Tanúi kiadványa is nagyszerű e témában:

[link]

Itt pedig a főbb címek a Fiatalok kérdései - Gyakorlatias válaszok c. könyv második kötetből:

[link]