Református és katolikus húsvét között mi a különbség?

Katolikusról tudok írni.

Nem tudom, hogy csak a húsvét érdekel-e vagy a három szent nap (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) együtt, ezért ezekről is írok röviden, mert Krisztus szenvedéstörténete nélkül nehéz értelmezni a húsvétot is.

Nagycsütörtök: az Utolsó Vacsora emlékezete és egyben az Eucharisztia, azaz lényegében az Egyház alapításának napja. Délelőtt minden székesegyházban a püspök mise keretében megszenteli a krizmát, illetve az egyházmegye papsága is jelen van, akik megújítják papi fogadalmukat. Az esti szentmisében (ez már minden templomban) a Glória kezdetekor megszólalnak a harangok, de a közepén az orgona elhallgat, illetve a harangok is. Mi úgy mondjuk, hogy "elmennek a harangok Rómába", egészen a feltámadásig nincs orgona és harangozás sem. Sok megtartják a lábmosás szertartását: a pap 12 embernek megmossa a lábát, ahogy Krisztus is tette ekkor. A mise végén pedig oltárfosztás van: mindent elvisznek az oltárasztalról, az Oltáriszentséget meg a tabernákulumból egy oldalsó helyre viszik: ezzel jelezzük, hogy elvitték Krisztust. Este mise után még virrasztás van.

Nagypéntek: az egyetlen napja az évnek, mikor nincs mise (tehát nincs átváltoztatás és más részek is kimaradnak). A nagypénteki liturgiában eléneklik a passiót, az egyetemes könyörgések során az egész Egyházért, minden hívő emberért, valamint a nem hívőkért, a világi vezetőkért és a szenvedőkért is imádkoznak a liturgián résztvevők. Az ezután következő kereszthódolat során egyenként vonulnak a hívek a feszület elé, Isten iránti imádatukat térdhajlással és Jézus sebeinek megérintésével fejezik ki. Szokás sok helyen szent sírt állítani. Nagypéntek szigorú böjti nap, amit az étkezésben is kifejezünk: 18 és 60 év között háromszor lehet enni és csak egyszer jóllakni és nem lehet húst enni.

Nagyszombat: itt van részletesen: [link]

Egyéb hagyományok:

A pápa vasárnap délben hagyományosan Urbi et orbi áldást ad.

Nem írtad, hogy melyik katolikus felekezetről írsz, de gondolom, hogy a rómairól, viszont tudok pár dolgok a görög katolikusokról is, de nem sokat. Faluhelyen szokás, hogy húsvétvasárnap az asszonyok a templomhoz vezető útra leraknak fejenként két kosarat: borral, kaláccsal, sonkával és tojással. A pap végigmegy és megáldja ezeket és az egyik kosár a templomé lesz, a másikat hazaviszik a családnak. A görög katolikusok nagyszombati miséje általában éjszaka/éjfélkor van, a húsvéti sonkát a vasárnapi mise után eszik meg, míg a rómaiak nagyszombati miséje korábban, sötétedéskor (7-8 órakor) kezdődik, a sonkát utána eszik meg vacsorára.