A Sátán, hogyan "született"?

Szerinted melyik jobb?

Ha mindenki egyet akar vagy ha mindenki mást?

Sokan rávágnák, hogy a második a jobb, mert ettől színes a világ és minden relatív. Én ez csak megosztott káosznak tudnám nevezni (és az erkölcs és igazság megcsúfolásának, az objektivitás teljes elpusztításának).

A legszebb, amikor mindenki belátja, hogy nincs értelme külön létezni, Isten nélkül. Tehát önmaga marad, de Istennel egy.

Úgy "született", mint a többi angyal: teremtették.

Ugyanazért, mint a többit: elsősorban az isten imádatára és a szolgálatára is.

Amúgy az angyalok harmada állt át hozzá, ami nem "néhány", hanem sok milliós sereg.

Sziasztok!

Szeretném az eddig leírtakat kiegészíteni. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy Sátán lázadásának az lehetett az oka, hogy már eleve volt benne valami nem tökéletes, valami mákszemnyi, morzsányi gonoszság, vagy legalábbis torz gondolat. Vagy ha ez nem is, de legalább valami „hiánynak” kellett lennie benne.

Jézus azonban azt mondta róla, hogy ő „nem állott meg az igazságban”. Ez magában foglalja azt az állítást, hogy a kezdet kezdetén ő is az „igazságban volt”. Ő sem került ki Isten kezéből kevésbé tökéletesen, mint a többi teremtmény. Ezékiel próféta így szól róla: „Te voltál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben... ama napon, melyen teremtettél” (Ezékiel 28,12–13). Ésaiás próféta is „fényes csillagnak, hajnal fiának” nevezi őt (Ésaiás 14,12).

A Biblia szerint ennek az angyalfejedelemnek semmi oka nem volt arra, hogy Teremtőjével szembeforduljon. Nincs értelmes magyarázata Sátán mennyei lázadásának. „A bűn eredetére lehetetlen olyan magyarázatot találni, ami megindokolná létezését... A bűn titokzatos, érthetetlen; mentegetése egyenlő volna igazolásával. Ha mentséget lehetne találni rá, vagy okot létezésére, akkor megszűnne bűn lenni.” (Ellen G. White: Korszakok nyomában/Nagy küzdelem, 1991, 438–439. l.)

A „nem állott meg az igazságban” kifejezés azt is magában foglalja: Sátán igazságtalan, és a bűn maga is igazságtalanság. Ez a minősítés pontosan egybevág a bűnnek azzal a másik bibliai meghatározásával, amely lényege szerint ugyanazt mondja, mint az előbbiekben már idézett igéből (1János 3,4) való meghatározás; „Minden igazságtalanság bűn” (1János 5,17).

Üdv. Péter

Ez nagyon jó kérdés. Hiába böngészed a Bibliát, választ rá sehol nem találsz. Sátán és a pokol csak úgy "lett". Isten megteremtette az eget a földet a Paradicsomot, de a pokolról és annak uráról egy szó sem esik. Miért is lett volna rá szüksége Istennek, hisz az embert örök életűnek tervezte.

Megpróbálják bemagyarázni, hogy Sátán egy rosszmájú, ill. bukott angyal. De az angyalokat ki és mikor teremtette. Isten nem az biztos, hisz nincs benne a Bibliában, ha pedig nem Ő akkor ki?

Szegény kígyót is al leggonoszabb gonosznak állítják be, pedig ő csak megkérdőjelezte az "Isten igazságosságát".

De! ki is lehetett az a kígyó, a gonosz aki maga a Sátán?

Sátán vgyis. Seth, Izrael állítólagos őse, zsidó paródiája a Bölcsesség istenének, Hermésznek, akit másutt Thoth, Tat, Seth, Set és Sátán néven neveztek. Egy másik elnevezése Typhon, ami ugyanaz, mint Apophis, a Hórusz által legyõzött sárkánykígyó; Typhon (Set) pedig egyszerûen csak testvérének, Osirisnek a sötét oldala, mint ahogy Angra Mainyu is Ahura Mazda fekete árnyéka.

Ezek szerint Sátán az Isten másik oldala, mert a jó és a rossz egymás nélkül nem létezhet.

A Zsoltárok 5:4 szerint Isten minden műve tökéletes, nem az igazságtalanság szerzője, így semmiképp nem teremthette Sátánt. A Biblia első könyve beszél valakiről, aki szembeszegült Istennel, és aki az Éden-kertben lépett színre. ’Kígyónak’ nevezik, de nem pusztán egy állat volt. A Biblia utolsó könyve így azonosítja: „akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti.” Ezen a helyen ’őskígyóként’ is utalnak rá (1Mózes 3:1; Jelenések 12:9). Ez a hatalmas angyal, azaz láthatatlan szellemteremtmény, egy kígyó által beszélt Évához, éppen úgy, ahogy egy hasbeszélő képes azt a látszatot kelteni, mintha egy bábu adná ki a hangot a közelben. Ez a szellemszemély minden bizonnyal ott volt, amikor Isten előkészítette a földet az embereknek (Jób 38:4, 7).

De ha isten minden teremtménye tökéletes, akkor ki alkotta Sátánt, az Ördögöt? Egyszerűen fogalmazva Isten egyik hatalmas szellemfia Ördöggé változtatta magát. Hogyan történhetett ez meg? Gondoljunk arra, hogy ma is tolvajjá válhat valaki, aki korábban rendes, becsületes ember volt. Hogyan? Valószínűleg engedi, hogy helytelen vágy alakuljon ki a szívében. Ha folyton ezen jár az esze, nagyon felerősödik benne a sóvárgás. Aztán már csak az alkalom hiányzik hozzá, hogy dédelgetett, helytelen vágya tetteket szüljön. Ez történt Sátánnal, az Ördöggel is. Nyilván hallotta, amikor Isten azt mondta Ádámnak és Évának, hogy szaporodjanak, és töltsék be utódaikkal a földet. „Ez a sok ember akár engem is imádhatna Isten helyett!” — gondolhatta. Helytelen vágy fogant meg a szívében. Végül aztán cselekedett is, amikor hazugságokat állítva Istenről becsapta Évát (1Mózes 3:1–5). Így vált Ördöggé, ami ’rágalmazót’ jelent. Egyúttal Sátán is lett belőle, aminek a jelentése ’ellenszegülő’.

.S.T.N.

Mit írtam?

Állítólag ha közeledsz az Isteni igazsághoz, akkor beszélhetünk iSTeN-ről. Ha eltávolodsz tőle, akkor SáTáN-ról

Nyelvileg is mennyire kifejező. Végülis egymás ellentétei.

Tulajdonképpen Sátán egy védőangyal volt az édenkertben.

Nézd mit ir erről az Ezékiel könyve!

(Ezékiel 28:13-16)

" Édenben, Isten kertjében voltál. Mindenféle drágakő borított: rubin, topáz és jáspis; krizolit, ónix és jade; zafír, türkiz és smaragd; aranyból voltak kidolgozva foglalataid és mélyedéseid tebenned. Megteremtésed napján készültek el.  Te vagy a felkent, oltalmazó kerub, én jelöltelek ki. Isten szent hegyén voltál, tüzes kövek között jártál.  Feddhetetlen voltál útjaidban megteremtésed napjától fogva, mígnem igazságtalanság találtatott benned.

 Kereskedelmi áruid bősége miatt erőszakkal töltötték meg belső részeidet, és te vétkezni kezdtél. Eltávolítalak Isten hegyéről mint megszentségtelenítettet, és elpusztítalak a tüzes kövek közül, ó, oltalmazó kerub!"