Mi az oka, hogy az emberek nem olvassak, nem ertik a Bibliat, pedig Isten szava?

Bocs, de nekem unszimpatikus, hogy csak a Jehova Tanúi-féle Bibliát reklámozod...

Ennyi eerővel miért nem olvassa senki a Mormon Könyvét, a Bhagavad-Gítát, a Koránt... stb., stb., stb... Mindegyik az Isten szava, csak az "Istent" máshogy nevezik (mellesleg az allah szó az isten arab megfelelője)...

Mi az oka, hogy az emberek nem olvassák el az iskolában a kötelező olvasmányokat?

Az a legaranyosabb az egészben, hogy akik úgymondd foglalkoznak ezzel a biblia-izével, azok nem tudnak róla semmit.

Eredetiből készült új fordítás?

Honnan szereztetek eredeti példányt? Tudtommal nem maradt fenn. Másrészt az egész egy ollózás, a zsidó nép őstörténeti szövegeiből, aztán a Jézus-brancs különböző tagjainak irományaiból. Amiből több részt eltávolítottak, ahogy éppen az egyháznak kedve tartotta.

Szóval van ez az ezerszer átszerkesztett valami, amit lefordítottak görögre, onnan átfordították latinra, és végül latinról magyarra. Aki fordított már életében, tudja mi az a szövegromlás. Három-négy átfordítás után a szöveg köszönőviszonyban sincs az eredeti jelentéssel.

Ezen kéne tűnődni, nem azon hogy hányszor szerepel benne az isten szó, meg hogy lehet szó szerint venni a benne leírt sületlenségeket.

Először is a történelmi Egyházak trehánysága, s terhe hogy tettek azért hogy az emberekből az a kis Isten hit is kialudjon, ami valamikor volt néhányukban.

Másodszorra azt látom, hogy fontosabb a hagyomány megőrzése az Egyházaknak, mint Isten Bibliában lefektetett igazságának tanítása, gyakorlatba történő átültetése.

Harmadjára pedig nem ismerik ennél fogva a tartalmát, esetleg történeteket, egy-két versszakaszt. Pedig ha tudnák, mi a mondanivalója modern korunkban...Sokan kezükbe ragadnák, s olvasnák.

A BIBLIA lapjain Isten értékes igazságokat közöl. Elmondja, mi az élet célja, mi az emberi szenvedés oka, és milyen jövő vár az emberiségre. Megtanít minket arra, hogy hogyan lehetünk boldogok, hogyan találhatunk barátokra, és hogyan küzdhetünk meg sikeresen a gondjainkkal. Ami még fontosabb, megismerhetjük belőle Teremtőnket és égi Atyánkat. Ez az ismeret örömmel tölt el minket, és értelmet ad az életünknek.

Igaz, néhányak szerint nem könnyű megérteni a Bibliát. Például segítségre lehet szükséged, amikor ismeretlen szokásokról olvasol benne, vagy a jelentés átvitt értelmű. Aztán ott vannak a jelképes nyelvezettel íródott próféciák. Ezeket csak úgy lehet megérteni, ha más bibliaverseket is elolvasunk, amelyek ugyanazzal a témával foglalkoznak (Dániel 7:1–7; Jelenések 13:1, 2). Ennek ellenére tényleg megértheted a Bibliát. Miért lehetsz biztos ebben?

A Biblia Isten Szava. Tudatja velünk benne az akaratát. Vajon adna nekünk Isten olyan könyvet, melyet képtelenség megérteni, vagy amelynek a jelentését csak a rendkívül tanult emberek foghatják fel? Nem, Isten nem ilyen szívtelen. Krisztus Jézus ezt mondta: „melyik apa az közöttetek, aki, ha a fia halat kér, netán kígyót ad neki hal helyett? Vagy ugyanígy, ha tojást kér, skorpiót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni a gyermekeiteknek, akkor az égi Atya mennyivel inkább ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt!” (Lukács 11:11–13). Ezért biztos lehetsz benne, hogy nagyon is módodban áll megérteni a Bibliát, és hogy ha őszintén kéred Istent, ő megadja a segítséget ahhoz, hogy megértsd a Szavát. Hiszen a Biblia alaptanításait még egy gyerek is képes felfogni és megérteni! (2Timóteusz 3:15).

Melyik vallási szent könyv Isten szava? Korán? Biblia? Egyszerű:

az arab Koránt Mohamed olyan könyvnek tekintette, mint amit kizárólag az araboknak szántak. Ez azon tény ellenére volt így, hogy a szószóló szinte kizárólag magát Istent képviselte, minden nép Teremtőjét. A Korán más nyelvekre történő lefordítását illetlennek tekintik; tehát csakis az arab szöveget lehet elmondani és felhasználni szertartásos célokra.

A Biblia ellenben világosan leszögezi, hogy az üzenete nem csupán egyetlen csoport számára szól. Ez összhangban van azzal az állítással, hogy az „nem emberek szava, hanem . . . az Isten szava” (1Thessalonika 2:13). A védelmezői arra törekszenek, hogy széles körben terjesszék, és úgy érvelnek, hogy minden egyénnek egyenlő joga van javára fordítani a Teremtője bölcs szavait.

Szerintem levonható a következtetés hogy miért a Biblia az Isten szava, s nem a Korán.

"Eredetiből készített új fordítás" -nem én írtam ezt a gondolatot, de azért rámutatnék hogy gondolhatta az Író.

Az eredetiből a megírásához képest közel íródott másolatok, töredékek, tekercsek...Ilyenek léteznek. Nem arra gondolt amire te következtettél. Még konkrétabban:"A Szentírás fordítása közvetlenül héberből, arámiból és görögből mai angol nyelvre"- ez az Új világ fordítás.

A Héber Iratok fordítása a Rudolf Kittel által összeállított Biblia Hebraica 1951—1955 közti kiadásai alapján készült. Az angol Új világ fordítás 1984. évi átdolgozásánál a Biblia Hebraica Stuttgartensia 1977-es kiadását felhasználva korszerűsítették a fordítást. Ezenkívül a Holt-tengeri tekercseket és számos más nyelvű, korai fordítást is figyelembe vettek. Ami a Keresztény Görög Iratokat illeti, legnagyobbrészt az 1881-es Westcott és Hort-féle eredeti szöveget használták fel, de tekintettel voltak több más eredeti szövegre, és sok más nyelvű, korai változatra is.

Holt-tengeri tekercsek. A héber kézirat történetében 1947-ben izgalmas új fejezet kezdődött. A Holt-tenger területén fekvő Wadi Kumran (Nahal Qumeran) egyik barlangjában először Ésaiás tekercsét találták meg, más bibliai és nem bibliai tekercsekkel együtt. Nem sokkal később kiadták e jól megőrzött Ésaiás-tekercs (1QIsa) teljes, fénymásolt példányát a tudósok számára, tanulmányozás céljából. Úgy vélik, hogy a tekercsek az i. e. II. század végéről valók. Ez a lelet valóban hihetetlennek tűnt — egy héber kézirat, amely körülbelül ezer évvel régebbi, mint Ésaiás addig ismert maszoréta szövegének legrégibb létező kézirata! Kumran más barlangjaiban több mint 170 töredéket találtak, ezek között a Héber Iratok összes könyvéből akadnak részletek, Eszter könyvét kivéve. A tekercsek tanulmányozása még mindig folyik.

Westcott és Hort szövege. A széles körben elfogadott görög eredeti szöveget 1881-ben a Cambridge Egyetem tudósai: B. F. Westcott és F. J. A. Hort állította össze. Az „Új Testamentum” 1881-es átdolgozott kiadása számára Westcott és Hort görög szövegének levonatait a British Revision Committee szakvéleményezte, aminek Westcott és Hort is tagja volt. Elsősorban ezt az eredeti szöveget használták a Keresztény Görög Iratok angol nyelvű Új Világ fordításánál. Ez a szöveg szolgált alapul a következő angol fordításoknál is: The Emphasised Bible, American Standard Version, An American Translation (Smith-Goodspeed), valamint Revised Standard Version (1946). Ez utóbbi fordítás a Nestle-féle szöveget is felhasználta.

A héber tudós, Rudolf Kittel 1906-ban Németországban közzétette az általa javított héber szöveg első kiadását (majd később egy második kiadást is), amit Biblia Hebraica vagy „A héber Biblia” címmel látott el. E könyvben Kittel segédeszközről gondoskodott a szöveghez bőséges lábjegyzetek formájában, amelyekben a szöveget egybevetette, vagyis összehasonlította az akkoriban rendelkezésre álló maszoréta szöveg héber nyelvű kézirataival. Az általánosan elfogadott Jacob ben Chayyim-szöveget használta alapszövegként. Amikor már a sokkal korábbi és kiválóbb Ben Asher-féle maszoréta szövegek is rendelkezésre álltak, amelyeket körülbelül az i. sz. X. század körül jelentettek ki hitelesnek.

Ez egy rövid kis ízelítő volt a fordítási alapról.

"Szóval van ez az ezerszer átszerkesztett valami, amit lefordítottak görögre, onnan átfordították latinra, és végül latinról magyarra."--Ez az egyik sajátossága a Szentírás Új világ fordításnak hogy nem így történt, ahogy már említettem fentebb, ezért is megbízható, szöveg hű. Sok mindent lehetne még írni róla, találtam anyagot rá vonatkozóan. Mellesleg a Károli fordítás, s még két másik is megtalálható a könyvtáramban mellette. Érdemes ezt a modern nyelvű fordítást is megvizsgálni. Szerintem sokat jelent majd.