Bűn elkövetése bűnbánat nélkül?

Milyen bűnt követett el?

Ha nem bánod meg nem lesz megbocsátva. Ha nem bocsátol meg, neked sem fognak megbocsátani.

Ahogy ítélsz, úgy ítélnek és ahogy mérsz, úgy mérnek majd neked.

Nem a száddal kell imádni Istent. A hit cselekedet nélkül halott.

Sokan lesznek, akik azt mondják Uram, de nem ismerték meg soha Istent.

Érdekes kérdés. Szerintem elég, ha az eszeddel elismered, hogy bűn, és többet nem követed el - attól még, ha visszagondolsz rá, az lehet jó érzés. Az önmarcangolás amúgy is felesleges, nem lennél előbbre vele sem Istennél, sem a mindennapi életben. NE keverjük össze a bűnbánattal az értelmetlen önostorozást!

Különben sem lehet szó akkora nagy bűnről. Gyanítom, ha embert öltél volna, az nem töltene el utólag (sem) jó érzéssel...

Ha senkinek nem ártottál, akkor nyílván nincs mit megbánnod.

Azért, mert neked jó volt, még nem követtél el bűnt.

Kizárólag akkor vagy hibás, ha másnak rosszat tettél, esetleg magadnak.

Ha valaki neked okozott kárt és igazságot szolgáltattál, az sem számít bűnnek (ha te csak megvédted magad).

Próbáld meg végig gondolni, hogy mit miért tettél és mit hogyan csinálhattál volna másképpen.

Próbálj meg önkontrollt és irgalmasságot cselekedni.

Ne a düh, sértődöttség, harag, bosszú mérgezze a lelked.

Ha valakinek ártottál esetleg célszerű megpróbálni jóvátenni a tetted vagy békülni. Esettleg jelezni a másiknak, hogy nem szeretnéd a háborút folytatni...

"Ha visszagondolva arra a bűnre jó érzésem támad (mert jó volt), akkor hogy lehet bűnbánatot érezni miatta?"

Gondolj azokra akiket bántottál az elkövetésével (Istenre vagy az emberekre).

Az is lehet hogy a lelkiismereted nem jól működik, ezért imádkozhatsz hogy Isten állítsa helyre. Ha valamelyik bűnt nagyon sokszor követi el az ember akkor a lelkiismerete eltorzul.