Mi lehet az oka ennek? Csak vallásos emberek válaszoljanak!

Ne ezoterikus tanokkal keverd az imát!

Elaludtál ima közben, ennyi. Nem te vagy az első! Majd ha minél jobban elfáradsz a mindennapoktól lehet, hogy sűrűbben fog előfordulni.

lehet olyasmi, hogy "lementél alfába" ezt a hit teljesen elfogadja ezt a tudatállapotot viszont nem szabad oda menni, mert igaz hogy pl könnyebben tanulsz stb, de megnyit egy ajtót a rosszabbik világból, most nem akarom azt írni hogy a démonokhoz, mert az hülyén hangzik.. az egyik hittan órán mondta a tanárom, hogy az ő egyik csoporttársa, amikor teológiára járt, koleszosak voltak, akkor lement alfába hogy tanuljon és ott látta a sátánt, vagy valami démont, de azután soha többé nem ment le annyira félt tőle. ez olyan kapukat nyit ki amin keresztül nem csak a jók jöhetnek be, hanem a rosszak is. próbálj meg mindig a tudatodnál lenni imádkozás közben, és ne nyújtsd el annyira. inkább imádkozz többet egy nap, de ha érzed hogy fáradsz akkor már ne nagyon kísérletezz ezzel.

mindenkinek üzenem hogy ez egy teljesen szubjecktív válasz volt, nem én akarom megváltani a világot és nem is vagyok biztos benne, hogy igazam van. szóval légyszi ne pontozzatok le :) köszi

Nem kell megijedni, semmilyen kapu nem fog megnyílni az alvilágba:D Módosult tudatállapotban az elméd bizonyos elnyomott részei nyílnak meg amik éber tudatállapotban nem befolyásolhatóak számodra. Tudatalatti. Ez eredményezheti, hogy az elnyomott emlékek, félelmek, vagy bármi ami a tudatalattidban feldolgozatlanul állt az felszínre jön. Meg se lepődök, hogy a teológia szakos emberke, démonokat, meg Sátánt látott:D Valószínűleg sok gondolata járt ezen, talán rettegett is a dologtól...

Na de ez mellékes. Az imának is nagyjából olyan hatása van, mint a meditációnak. Ha nagyon elmélyülsz benne, módosult tudatállapotba kerülhetsz, ami normális nem kell megijedni tőle. Ezt így nehéz megállapítani,de könnyen lehet, hogy mély transzba estél. Nem nagy a határ aközött és az alvás közbeni tudatállapot között, ezért nem nehéz elaludni ilyenkor.

Hasonló történt velem is egyszer. Éppen támadt egy jó ötletem elalvás előtt, és azon fantáziáltam, fekve. Égett a lámpa, még nem akartam aludni, csak elmélyedtem a gondolataimban, erősen fantáziáltam, beleéltem magam a dologba. Aztán egyik pillanatról a másikra megszűnt a tudatosan irányított fantáziakép, és egy magas épület ablakpárkányáról kiestem. Ez egy pillanatig tartott, amikor szintén tudatosan felismertem, hogy ennek már semmi köze nincs ahhoz, amin előtte filozofáltam, kinyitottam a szemem és megszűnt.

Hát én vallásos vagyok, de én ezt csak annyira vettem vallásos dolognak, hogy révülésnek neveztem :D