A Biblia, a humor, a jókedv hogyan egyeztethető össze?

Inkább csak a műfaja miatt nincs benne. A Biblia nem vidám és humoros mesék gyűjteménye.

A humor nem szükségszerű kelléke egy történetnek, s ha hiányzik, az nem állásfoglalás az ellenkezője mellett, csak egyszerűen nem hangsúlyos. Ha mondjuk egy háborús filmben nincs szerelmi szál, nem jelenti azt, hogy a film alkotói szerint a szerelem nem fontos, csak a film nem arról szól.

Tökéletesen összeegyeztethető a kettő.

A jókedv, humor, vidámság abszolút helyes, az Úr nem egy rakás búval bélelt szerencsétlent szeretne látni, akik folyvást siránkoznak. Annyi a lényeg, hogy megfelelő kereteken belül kell tartani. A disznó viccek, ordenáré röhögés, nevetőgörcsben visítozás stb. kívül esnek ezeken a kereteken.

Hogy miért nincs a Bibliában humor? Azért, mert nem vicckönyv. Rejtő Jenő is írt pár kimondottan negatív hangvételű könyvet is, miközben pedig a valaha élt leghumorosabb emberek egyike volt.

Csatlakozom az előttem két válaszolóval.

egyébként ha megnézed a teremtés művet abból nagyon jól látszik Jehova humor érzéke.

a játszadozó állatok mosolyt csalnak az arcunkra,

jókedvre derül az ember, de vannak más vidám vicces dolgok

egyébként a biblia írja is , hogy Jehova a jó kedvű adakozót szereti.

Volt Jézusnak humorérzéke? Néhányan a Biblia olvasásakor némi humort vélnek felfedezni Jézusnak abban a kijelentésében, hogy könnyebb a tevének átjutni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni Isten Királyságába (Máté 19:23, 24). Hogy egy teve megpróbálja magát átpréselni egy szó szerinti varrótű fokán? Micsoda lehetetlen elképzelés! Ugyanilyen túlzás az a gondolat is, hogy meglátjuk a szálkát egy testvérünk szemében, de a saját szemünkben nem vesszük észre a gerendát (Lukács 6:41, 42). Nem, Jézusról semmi esetre sem lehet elmondani, hogy katonás fegyelmet követelt volna meg másoktól. Melegszívű volt, és barátságos. Napjainkban a keresztények enyhíthetik a próbateljes időszakok gyötrelmeit, ha megőrzik a humorérzéküket.

„IDEJE van . . . a nevetésnek.” Ezt figyelte meg a bölcs férfiú, Salamon majdnem háromezer évvel ezelőtt (Prédikátor 3:4). Nem kevésbé igaz ez napjainkban is. A nevetés képessége Istentől kapott sajátosság, ajándék attól a Személytől, akit a Biblia „boldog Istennek” ír le (1Timótheus 1:11).

„Nem szabad összekeverni a jó humort a komolytalansággal és az ízléstelenséggel.”

„ A humor segítségével az emberek elnézőbbekké válnak, jól meg tudnak küzdeni a bosszúsággal, és fizikailag meg elmebelileg jó egészségnek örvendenek” — jelenti ki Sueli Damergian, a São Pauló-i Egyetem professzor asszonya.

„ A tudósok kiszámolták, hogy csupán félpercnyi vidám nevetés 45 percnyi teljes nyugalomban töltött pihenésnek felel meg — jelenti a Przyjaciółka című lengyel hetilap. — Ha nevetésben tör ki valaki, az felér három perc aerobikkal, tíz barátságos mosoly pedig tízpercnyi intenzív evezéssel.” A nevetésnek más haszna is van, köztük az, hogy háromszor annyi levegő kerül a tüdőbe, mint egyébként, javul a vérkeringés, az emésztés, az anyagcsere és az agyműködés, és a szervezet hatékonyabban távolítja el a méreganyagokat. A folyóirat azt javasolja, hogy ha szeretnéd, hogy jó hangulatod legyen, kezdd azzal a napod, hogy rámosolyogsz magadra, a házastársadra és a gyermekeidre. Egy másik javaslat: „Tanuljunk meg nevetni magunkon. Próbáljuk még nehéz körülmények között is a dolgok jó oldalát nézni.”

Jób könyve 8:21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.

Zsoltárok könyve 126:2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!

Mózes V. könyve:26:11 És örömet találj mindabban a jóban, amelyet ád néked az Úr, a te Istened, és a te házadnépének; te és a lévita, és a jövevény, aki te közötted van.

Mózes V. könyve:28:47 Amiatt, hogy nem szolgáltad az Urat, a te Istenedet örömmel és jó szívvel, mindennel bővölködvén:

Mózes V. könyve:30:9 És bővölködővé tesz téged az Úr, a te Istened kezeidnek minden munkájában, a te méhednek gyümölcsében, a te barmodnak gyümölcsében és a te földednek gyümölcsében, a te jódra. Mert hozzád fordul az Úr és öröme lesz benned a te jódra, amiképpen öröme volt a te atyáidban.

Krónikák I. könyve:15:16 És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az ő atyjokfiai közül éneklőket, éneklőszerszámokkal, lantokkal, citerákkal és cimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel.

Krónikák I. könyve:15:25 Dávid pedig s az Izráel vénei és az ezredek vezérei, akik elmenének, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját az Obed-Edom házából, nagy örömben valának.

Krónikák I. könyve:15:28 És az egész Izráel vivé az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtökkel, trombitákkal, cimbalmokkal, zengedezvén lantokkal és citerákkal.

Krónikák I. könyve:29:9 És örvendeze a sokaság, hogy szabad akaratjokból adának; mert tiszta szívökből adakozának az Úrnak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett.

János Evangéliuma:15:11 Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék.

János Evangéliuma:16:24 Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.

János Evangéliuma:17:13 Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magokban.

Apostolok Cselekedetei:2:28 Megjelentetted nékem az életnek útait; betöltesz engem örömmel a te orcád előtt.

Róma levél:14:17 Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.

Apostolok Cselekedetei:13:52 A tanítványok pedig betelnek vala örömmel és Szent Lélekkel.

Galátzia levél:5:22 De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

Zsidó levél:1:9 Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.

Nehémiás könyve:8:10 És ő mondá nékik: Menjetek, egyetek kövért és igyatok édest és küldjetek belőle részt annak, akinek semmi nem készíttetett, mert szent e nap a mi Urunknak, és ne bánkódjatok, mert az Úrnak öröme a ti erősségtek.

Ézsaiás könyve:61:2 Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját; megvígasztaljak minden gyászolót;

Én nem nagyon tudok ezekhez mit hozzátenni. Viszont felhívnám a figyelmedet "az Úr örömére", "Isten országa igazság, békesség, és Szent Szellemtől való öröm"-re, és hogy a Szent Szellem vétele mellett az örömöt is említi.

Előre szólok, kicsit "megihletett" a kérdésed, úgyhogy hosszút fogok írni. :)

Egy kicsit csodálkozom a kérdéseden, nem tudom, ugyanazt a Bibliát olvastuk-e. "Hiányzik belőlük mindenféle humor, vagy jókedv"???

Szerintem nagyon jól összeegyeztethető Isten és a jókedv. Istennek kiváló humorérzéke van, és ez amúgy az életben is sokszor megmutatkozik. Nem tudom, mennyit olvastad a Bibliát, de szerintem a Bibliában is van néhány hely, ahol ízelítőt kapunk Isten humorából. :) Ha nem találtad, segítek egy kicsit ;)

Csak nagyon kevés példát hadd hozzak fel a Bibliából először az örömről és a jókedvről, mert amúgy számtalan ilyen van benne:

1. Isten fő célja az emberiséggel, hogy az emberek örömben éljenek. Az Isten országának három fő jellemzője van, és ezek között ott van: igazság, békesség és öröm!

"Róm 14:17 Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm."

"Zsolt 16:11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké."

2. Az egész teremtés is örülni fog, amikor Isten igazságot tesz a földön:

"Zsolt 96:11 Örüljenek az egek és örvendezzen a föld; harsogjon a tenger és minden benne való!

Zsolt 96:12 Viduljon a mező és minden, ami rajta van; örvend akkor az erdő minden fája is,

Zsolt 96:13 Az Úrnak orcája előtt, mert eljön, mert eljön, hogy megítélje e földet. Megítéli majd a világot igazsággal, és a népeket az ő hűségével."

3. Jézus

Szerinted amikor Jézus a földön járt, hiányzott belőle mindenféle humor, vagy jókedv? Egy savanyúpofát követtek volna az emberek tízezrével?! Kizárt! :) Én még azt is el tudom képzelni, hogy a komoly tanítások mellett voltak neki jó kis farizeus-viccei is! :) Két farizeus bemegy egy bárba… stb. :D

Neki már az első mondatában, amivel elkezdte a földi szolgálatát, benne volt a jókedv!!!

"Luk 4:18 Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat,

Luk 4:19 Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét."

Evangélium = jó hír, örömhír!

az Úrnak kedves esztendeje = az Úr jókedvének esztendeje! (Ézs. 61:2)

Egy fárasztó nap után is Jézus mindig nagyon örült, ha az emberek megkeresték az igényeikkel:

"Luk 9:10 ...És [Jézus] azokat maga mellé vévén, elvonula magányosan a Bethsaida nevű városnak puszta helyére.

Luk 9:11 A sokaság pedig ezt megtudván, követé őt: és ő örömmel fogadván őket, szóla nekik az Isten országáról, és akiknek gyógyulásra volt szükségük, azokat meggyógyítá."

De nemcsak Ő örült, hanem egy egész népet is boldoggá tett:

"Luk 13:17 És mikor ezeket mondta, megszégyenülének mindnyájan, kik magukat neki ellenébe veték; és az egész nép örül vala mind azokon a dicsőséges dolgokon, amelyek ő általa lettek."

4. Az apostolok annyira jókedvűek voltak, hogy még akkor is örültek, amikor a hatóságok alaposan eltángálták őket a hitük miatt:

"Apcs 5:40 … és miután előszólították az apostolokat, megveretvén, megparancsolák, hogy a Jézus nevében ne szóljanak, és elbocsáták őket.

Apcs 5:41 Ők annak okáért örömmel menének el a tanács elől, hogy méltókká tétettek arra, hogy az ő nevéért gyalázattal illettessenek.

Apcs 5:42 És mindennap a templomban és házanként nem szűnnek vala meg tanítani és hirdetni Jézust, a Krisztust.”

Figyeljük meg, hogy ebben van egy jó poén is: a 40. és 42. vers ellentétbe állítása jól példázza, hogy mennyit „használt” nekik a verés :) kb. mint mikor a kutyádat leszidod, ha elveszi a kolbászt az asztalról, „meg ne próbáld még egyszer!”, de szinte azonnal megy vissza egy újabb falatért :)

Pál is jókedvre buzdít minden hívőt:

"Fil 4:4 Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!"

5. Isten és rajta kívül a Menny teremtményei is felettébb nagy örömmel örülnek nekünk:

"Ézs 62:5 ...amint örül a vőlegény a menyasszonynak, akként fog neked Istened örülni."

"Luk 15:4 Melyik ember az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?

Luk 15:5 És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.

Luk 15:6 És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nekik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, amely elveszett vala.

Luk 15:7 Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre.

Luk 15:8 Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-e gyertyát, és nem sepri-e ki a házat, és nem keresi-e gondosan, mígnem megtalálja?

Luk 15:9 És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!

Luk 15:10 Ezenképpen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén."

Isten örömében még énekel (!) is:

"Sof 3:17 Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez neked."

Isten megparancsolta (!) a zsidóknak a Törvényben, hogy minden évben tartsanak egy olyan 7 napos ünnepet, amikor minden mást félre kell tenni, és mindenkinek kötelező örülni!

"5Móz 16:13 A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtöd a termést a te szérűdről és sajtódról.

5Móz 16:14 És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, akik belül vannak a te kapuidon.

5Móz 16:15 Hét napig ünnepelj az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr; mert megáld téged az Úr, a te Istened minden termésedben, és kezeidnek minden munkájában; azért örvendezz igen!"

Isten kineveti azokat a politikai vezetőket, akik megtagadják Őt:

"Zsolt 2:2 A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:

Zsolt 2:3 Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!

Zsolt 2:4 Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket."

Neki az például vicces, amikor a gonosz terveket sző az igaz ellen.

"Zsolt 37:12 Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:

Zsolt 37:13 Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja."

Ha elsőre nem világos, miért: képzelj el egy hangyát, amelyik túl akar járni az eszeden, és azt látod, próbálkozik mindenfélével, hogy keresztbe tegyen neked! Vicces, nem? :) Kábé ilyen az Úrnak, amikor a gonosz meg akar akadályozni valamit, amit Ő eltervezett, hogy véghezvisz!

És akkor hozzunk fel egy pár példát a konkrét viccesebb sztorikból is, amik vannak azért a Bibliában! Ehhez elöljáróban annyit mondanék, hogy mivel a Biblia nem mesekönyv, hanem szinte mindig csak a leglényegesebb információk rögzítése a célja, ezért nincs odaírva mindenhova, mint egy regényben, hogy pl. „ekkor Pista jót derült magában”, „amikor ezt mondta, nagyokat hahotáztak, lefordultak még a székről is” stb.! Ezeket hozzá kell képzelni, mert azok, akikről a történetek szólnak, ugyanolyan hús-vér emberek voltak, mint te vagy én!

1. Ábrahám és Sára

„1Móz 18:10 És monda: Esztendőre ilyenkor bizonnyal megtérek hozzád és íme akkor a te feleségednek Sárának fia lesz. Sára pedig hallgatózik vala a sátor ajtajában, mely annak háta mögött vala.

1Móz 18:11 Ábrahám pedig és Sára élemedett korú öregek valának; megszűnt vala Sáránál az asszonyi természet.

1Móz 18:12 Nevete azért Sára ő magában, mondván: Vénségemre lenne-e gyönyörűségem? meg az én uram is öreg!

1Móz 18:13 És monda az Úr Ábrahámnak: Miért nevetett Sára, ezt mondván: Vajon csakugyan szülhetek-e, holott én megvénhedtem?

1Móz 18:14 Avagy az Úrnak lehetetlen-e valami? Annak idején, esztendőre ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.

1Móz 18:15 Sára pedig megtagadá, mondván: Nem nevettem én; mivelhogy fél vala. De monda az Úr: Nem úgy van, mert bizony nevettél!”

:)

Szerintem ez is az Úr humorérzékéhez tartozik, hiszen megtehette volna, hogy Ábrahámnak és Sárának úgy alakuljanak a dolgai, hogy már 50 évvel korábban megszületik Izsák, de Ő megvárta, míg olyan öregek lesznek, hogy nagyot tudjanak nevetni még az ötleten is, hogy nekik még gyerekük lesz!

De nézzük a sztori folytatását is:

"1Móz 21:1 Az Úr pedig meglátogatá Sárát, amint mondotta vala, és akképpen cselekedék az Úr Sárával, amiképpen szólott vala.

1Móz 21:2 Mert fogada Sára az ő méhében, és szüle fiat Ábrahámnak az ő vénségében, abban az időben, melyet mondott vala neki az Isten.

1Móz 21:3 És nevezé Ábrahám az ő fiának nevét, aki neki született vala, akit szült vala neki Sára, Izsáknak:

1Móz 21:4 És körülmetélé Ábrahám az ő fiát Izsákot, nyolcnapos korában, amint parancsolta vala neki az Isten.

1Móz 21:5 Ábrahám pedig száz esztendős vala, mikor születék neki az ő fia Izsák.

1Móz 21:6 És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnekem; aki csak hallja, nevet rajtam."

Ez a magyar olvasónak nem jön le egyből, de itt arra utal a Biblia, hogy Izsák neve (jicəḥáq) azt jelenti: nevetés v. "ő nevet".

2. Bábel tornyának építésénél: nézd, Isten szavaiból milyen gúnyos mosoly sejlik ki, ahogy ezt mondja:

"1Móz 11:6 És monda az Úr: Íme e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak magukban.

1Móz 11:7 Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét."

Kb. ilyen trollface-szel képzelem el, ahogy mondja az angyaloknak: LOL, ezt figyeljétek, mit építenek! Ezek égig érő tornyot akarnak építeni! Na majd mindjárt csinálunk egy kis Bábelt! ;) [=zűrzavar] Mit szólnak majd, ha egyszer csak mindenki összevissza beszél? LOL :-P (bocsi ezt egy kicsit elkomolytalankodtam…)

3. Amikor Saul és Dávid macska-egér harcot vívnak, és Saul pont abba a barlangba megy be vécézni (és bizony nem kicsi, hanem nagydologra :D – ld. 8. vers), amelyikben Dávid elbújt - szerintem ennek a helyzetnek, bár elég komoly maga a szituáció, pont az az egyik fő tanulsága, hogy Dávid még ilyenkor sem veszítette el a humorát. :)

Az 1Sámuel 24-ben hosszabban olvasható, de mivel sokan úgysem lapoznának oda, inkább idemásolok egy pár részletet:

"1Sám 24:3 Maga mellé vőn azért Saul az egész Izrael közül háromezer válogatott embert, és elment, hogy megkeresse Dávidot és az ő embereit a vadkecskék kőszikláin.

1Sám 24:4 És eljutott a juhaklokhoz, amelyek az útfélen vannak, hol egy barlang volt; és beméne Saul, hogy ott szükségét végezze; Dávid pedig és az ő emberei a barlang rejtekeiben valának.

1Sám 24:5 Akkor mondák Dávidnak az ő emberei: Íme ez az a nap, amelyről azt mondotta az Úr neked: Íme kezedbe adom ellenségedet, hogy úgy cselekedjél vele, amint neked tetszik. Felkele azért Dávid, és elmetszé orozva Saul ruhájának szárnyát.

1Sám 24:6 Lőn pedig ezután, hogy megesett a Dávid szíve rajta, hogy elmetszé Saul ruhájának szárnyát;

1Sám 24:7 És monda az ő embereinek: Oltalmazzon meg engem az Úr attól, hogy ily dolgot cselekedjem az én urammal, az Úrnak felkentjével, hogy kezemet felemeljem ellene, mert az Úrnak felkentje ő.

1Sám 24:8 És megfeddé Dávid kemény szókkal embereit, és nem engedte meg nekik, hogy Saul ellen támadjanak. Mikor pedig Saul felkelt a barlangból, és elment az úton:

1Sám 24:9 Dávid is felkelt ezután, és kiment a barlangból, és Saul után kiálta, mondván: Uram király! Mikor pedig Saul hátratekinte, Dávid arccal a földre hajolt, és tisztességet tőn neki.

1Sám 24:10 És monda Dávid Saulnak: Miért hallgatsz az olyan ember szavaira, aki azt mondja: Íme Dávid romlásodra tör?!

1Sám 24:11 Íme a mai napon látták a te szemeid, hogy az Úr téged kezembe adott ma a barlangban, és azt mondották, hogy öljelek meg téged, de én kedvezék neked, és azt mondám: Nem emelem fel kezemet az én uram ellen, mert az Úrnak felkentje ő. (...)

1Sám 24:17 És lőn, hogy amikor elmondotta Dávid e szókat Saul előtt, monda Saul: A te szavad-e ez, fiam, Dávid? És felkiálta Saul, és síra.

1Sám 24:18 És monda Dávidnak: Te igazságosabb vagy énnálamnál, mert te jót cselekedtél velem, én pedig rosszal fizettem neked.

1Sám 24:19 És te megmondottad nekem a mai napon, minémű jót cselekedtél velem, hogy az Úr kezedbe adott engem, és te még sem öltél meg engem."

4. Jónás sztorija:

Az egészet tekinthetnénk humorosnak, de a legviccesebb rész szerintem a vége, amikor Isten "megleckézteti" a tökkel:

"Jón 4:5 Majd kiméne Jónás a városból, és üle a város keleti része felől, és csinála ott magának hajlékot, és üle az alatt az árnyékban, amíg megláthatná, mi lészen a városból?

Jón 4:6 Az Úr Isten pedig egy tököt rendele, és felnöve az Jónás fölé, hogy árnyékot tartson feje fölött és megoltalmazza őt a hévség bántásától. És nagy örömmel örvendezék Jónás a tök miatt.

Jón 4:7 De másnapra férget rendele az Isten hajnal-keltekor, és megszúrá az a tököt, és elszárada.

Jón 4:8 És lőn napkeltekor, hogy tikkasztó keleti szelet rendele Isten, és a nap rátűzött a Jónás fejére, és ő elbágyada. Kíváná azért magának a halált, és monda: Jobb halnom, mint élnem!

Jón 4:9 És monda az Isten Jónásnak: Avagy méltán haragszol-e a tök miatt? És monda: Méltán haragszom, mind halálig!

Jón 4:10 Az Úr pedig monda: Te szánod a tököt, amelyért nem fáradtál és amelyet nem neveltél, amely egy éjjel támadt és más éjjel elveszett:

Jón 4:11 Én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, amelyben több van tizenkétszer tízezer embernél, akik nem tudnak különbséget tenni jobb- és bal kezük között, és barom is sok van?!"

Ezen mindig röhögök, amikor belegondolok, hogy Jónás nagy duzzogva úgy válaszol a mindenható Istennek, mint egy agresszív kismalac: "Méltán haragszol-e rám, Jónás? - Méltán haragszom, MINDHALÁLIG!!!" Szerintem ezen Isten is jót nevetett. :D

5. Az is jó poén, amikor a filiszteusok megszerzik Izraeltől a frigyládát, és beviszik egy bálványtemplomba, és másnapra arcra borul a Dágon nevű istenük szobra a frigyláda előtt:

"1Sám 5:2 És megfogták a filiszteusok az Isten ládáját, és bevivén azt a Dágon templomába, Dágon mellé helyezték el.

1Sám 5:3 És mikor az asdódbeliek másnap korán felkelének, íme Dágon leesett arccal a földre az Úr ládája előtt. És felvevék Dágont, és ismét helyreállíták.

1Sám 5:4 Mikor pedig másnap korán reggel felkelének, íme Dágon ismét leesett arccal a földre az Úr ládája előtt; és Dágonnak feje és két kezefeje letörve a küszöbön valának, csak Dágon dereka maradt meg."

Itt abban van a vicc, hogy Isten megtehette volna simán, hogy a filiszteusok hozzá se tudjanak nyúlni a frigyládához, vagy egyből csapásokat mérhetett volna rájuk, de Ő inkább a poénosabb megoldást választotta, és leborította arccal maga elé a mélyen tisztelt bálványuknak a szobrát! (Amiről azt hitték, hogy természetfölötti erővel rendelkező isten, de Isten tudta jól, hogy csak egy darab kő)

6. Aztán itt egy másik poéngyáros, Rabsaké, akinek csak addig nagy az arca, amíg Isten szét nem veri a hadseregét:

"2Kir 18:19 És monda nekik Rabsaké: Mondjátok meg Ezékiásnak [a zsidók királyának]: Ezt mondja a király, Asszíria nagy királya: Micsoda bizodalom ez, amelyben te bizakodtál?

(...)

2Kir 18:22 Vagy azt akarjátok nekem mondani: Mi az Úrban, a mi Istenünkben bízunk; hát nem ez-e az, akinek magaslatait és oltárait lerontotta Ezékiás, és mind Júdának, mind Jeruzsálemnek megparancsolta: Ez oltár előtt imádkozzatok Jeruzsálemben?

2Kir 18:23 Nosza, fogadj hát az én urammal, Asszíria királyával: Én neked kétezer lovat adok, ha tudsz reájuk adni annyi lovast.

2Kir 18:24 Hogy verhetnél hát vissza az én uram legkisebb hadnagyai közül csak egyet is, és hogyan bízhatol Egyiptomhoz a szekerek és a lovagok miatt?"

Nincs leírva, de érzékeled, mekkora röhögés lehetett az asszír seregben, amikor a vezérük azt mondja a pár száz főt számláló ellenségüknek, hogy "fogadjunk, én adok 2000 lovat, ha tudsz rájuk adni annyi lovast"? :D Ehhez háttérinfó: ők voltak legalább 200 ezren. Kb. mintha Usain Bolt mondaná nekem egy 100 ezer fős stadion közepén, hogy figyi má’, adok neked 100 garnitúra Puma cipőt, ha 50 m-ről előbb beérsz a célba, mint én 100-ról! :D

És még lehetne hasonlókat felhozni példának. Mindezzel csak arra akarok rávilágítani, hogy egyrészt a Biblia csurig van azzal, hogy Isten országa legfőbb jellemzője az öröm, és igazából ez a teremtésben is meglátszik, pedig az a világ, amit mi látunk, már nem is hasonlít arra, amit Ő "ímé igen jó"-nak megteremtett!

Másrészt a történetekben igenis sokszor örülnek, vígadnak, táncolnak, nevetnek és még humorizálnak is az emberek (a 6-os példa mutatja, hogy nem csak a pozitív szereplők), nem kizárólag "szigorú, komoly" emberek, akikre az lenne jellemző, hogy "hiányzik belőlük mindenféle humor, vagy jókedv." És maga Isten sem ilyen. Nagyon jó a humora, bár azt elismerem, hogy akkor lehet igazán érteni a humorát, ha az ember kicsit jobban megismeri a személyét. Mert pl. Jónásnál is nem attól lesz poén a "méltán haragszom, mindhalálig!", mert ez olyan vicces mondat lenne, hanem a szituációtól: attól, hogy Kinek mondja, és hogyan! Mert csak ha számításba veszed, hogy ki Isten, akkor jössz rá, hogy ez mekkora poén. :)

Na szóval így kéretik olvasni a Bibliát, ha azt akarod, hogy életszerű legyen számodra, remélem, segítettem! ;)

Jézus humora:

Mk 3,17 - Jakabot, Zebedeus fiát, Jánost, Jakab testvérét, ezeket elnevezte Boanergesznek, vagyis a mennydörgés fiainak,

Olvasd el ezt a részt, Jézus részéről ez egy vicc volt hogy a mennydörgés fiainak nevezte.

Egy másik vicce Jézusnak:

Mt 17,27 - De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amely ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját, találsz benne egy sztátért. Vedd ki és add nekik oda értem és érted!"

Ez szerintem elég jó vicc volt érdemes elolvasni az egész történetet.

Van itt egy link is Isten humoráról:

[link]

És még egy történetet hadd írjak le. Egyszer édesanyámmal együtt voltunk misén. A végén húzott nekem egy véletlen igerészt egy kosárból ami erre volt odakészítve. Megkérdezte tőlem hogy sietek-e haza?

Mondtam hogy igen sietek. Aztán elolvastam amit húztam. Ez volt ráírva:

Zsolt 119,60 - Sietek, nem késlekedem, hogy utasításodnak eleget tegyek.

Istennek nagyon jó humora van :)