Pszichés szorongással, illetve enyhébb pánikbetegséggel küzdök évek óta. Mi lenne a hatásos segítség, gyógymód keresztény szemmel?
Több módszert kipróbáltam, egyelőre sajnos eredménytelenül vagy nagyon kis eredménnyel. Még a kezdetekkor voltam pszichiátrián is, ahol megvizsgáltak, de további kezeléseket nem tartottak szükségesnek. Az évek során voltak jobb és rosszabb periódusaim, de a problémám nem oldódott meg teljesen. Sajnos ez egy olyan állapot, ami megnehezíti a mindennapjaimat, és nem tudok teljes értékű életet élni.
Azért írtam a kérdést ebbe a témába, mert keresztények segítségét kérem, nem szeretnék mindenféle "hókuszpókuszhoz" folyamodni, mert azokban úgysem hiszek.
A normális válaszokat előre is köszönöm!
Nem tudom, sajnos:(
Jobban mondva nem valószínű, hogy meg fogod tenni.
De talán az lenne a legjobb, ha elmennél valami közösségbe, ahol normális barátokat találhatnál magadnak.
Én azt javaslom, hogy meditálj. Nem szoktam ilyesmit ajánlani, de szerintem neked mély lélgezetre van szükséged. Meg arra, hogy valaki kiálljon veled egy magas helyre és ordítsatok egy nagyot.
Esetleg valami sport vagy életmód változás segíthetne.
Meg le kell szokni azokról a dolgokról, amik függsőéget váltanak ki benne. Természetesen fokozatosan.
Ez csak az én véleményem, várj meg másokat.
Egyébként mitől szorongol? Ki kelle deríteni.
Ezt meg főleg nem szoktam mondani és nem akarom ajánlani, úgy hogy nem is fogom:D
De lehet egy olyan helyre kellene elmenned, ahol direkt szembe állítanak azzal amitől szorongsz. Vagy ahol megaláznak téged (úgy hogy te tudod, hogy nem szándékosan teszik veled) Csak hogy szokjad azt a fajta környezetet.
A gondolkodási módodon kell változtatni főleg.
Próbálj meg pozitívan gondolkodni és ne mindig az járjon a fejedben, hogy mások mit gondolnak rólad.
Vagy próbálj meg arra gondolni, hogy te mit gondolnál abban a helyzetben egy másik emberről. Mondjuk aki szimpatikus neked. Ha olyan helyzetbe kerülsz, amit "megalázónak" érzel, ne az járjon a fejdben, hogy mások most jól elbántanak veled, vagy hülyének néznek. Hanem más.
Egy nagyon okos paptól pedig azt hallottam,hogy a rossz szokás úgy szűntethető meg, hogy szép lassan kiütöd valami jó szokással.
Nem tudom, hogy most mennyit segítettem. De vagy el kell menned a stresszes helyektől vagy szembe kell vele nézned.
Ha nagyon ki vagy, akkor is szembe kell inkább nézni vele, mint feladni. Mit veszíthetsz?
Amin még lehet változtatnod kellene, az emberekhez való hozzáálásod és a véleményük hasznosságának értékelés.
A legfontosabb, hogy pihend ki magad.
Szia
Van egy ismerősöm, nő, anya, elvált. Meg lett már csalva, verve alázva. A saját anyja is satuként szorította az életét, munkája nem volt, segélyből élt, így tönkre ment.
Nagyon sok öngyilkossági kísérlete volt, nagyon sokszor feküdt kórházban a pszichiátrián.
Egyszer eltűnt nagyon hosszú időre, ami rá nem volt jellemző, mert mindig kereste más társaságát. Azt hittük, hogy sikerült az öngyilkossága. Egy szép nap megjelent és annyit mesélt, hogy megtért.
Elkezdett templomba járni, elkezdett értékes emberekkel beszélgetni, olyanokkal, akik pozitívan látják a világot, érje őket bármekkora tragédia.
Így lassan, nagyon lassan talpra állt. Ma ott tart a folyamat, hogy van munkája, anyjától sikerült annyira elszakadnia, hogy az ne lihegjen folyton a nyakába, újra él.
Azt tudom, hogy rengeteget imádkozott.
Sajnálom, hogy nem tudok neked nagyon konkrét tanáccsal szolgálni, de azt hiszem egy napi imát megér a gondod, problémád, én legalábbis nem hagynám ki.
Mert minden, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.
Róma levél:10:13
A Biblia a megoldás, olvasd minden nap!
Itt egy videó, az Úr szabadítását mutatja ebben az esetben a pornográfiától
Kedves Kérdező.
Magam is küszködöm Pánikkal, amihez sajnos enyhe epilepszia is társul
Nem elvetendő, hogy orvoshoz fordulj a problémáddal, magam is rendszeresen járok, és ennek megfelelő gyógyszereket szedek, és e mellett teljes keresztény életet élek nem vagyok begyógyszerezve.
Nekem sokat segített ezek mellett a rendszeres ima, a gyülekezet, valamint olyan folyóiratok olvasása, ami ezen betegségekkel foglalkozik és Tanácsot is tartalmaz ami nem hókusz-pókusz
„ A pánikbetegség bármikor támadhat. Akár éjjel is arra ébredhet az ember, hogy szúr a szíve, légszomja van, retteg, fuldoklik, izzad és menekülhetnékje van
Az egyik ilyen cikk a pánik rohammal kapcsolatban ezt írja, ami nekem is és még nagyon sokunknak segített:
Megbirkózva a pánikrohamokkal
A pánik a test normális reagálása a veszélyre. Képzeld el, amint keresztülsétálsz egy országúton. Hirtelen észreveszed, hogy egy autó gyorsan közeledik feléd. A testedben azonnal fizikai és kémiai változások játszódnak le, melyek lehetővé teszik számodra, hogy gyorsan biztonságos helyre rohanj.
De most képzeld el ugyanezt a pánikérzetet úgy, hogy nincs látható oka. Dr. R. Reid Wilson ezt mondja: „ A pánikrohamok akkor alakulnak ki, amikor a pánik félrevezeti az agyat, hogy az gondoljon a közelgő veszedelemre. Például a közértben a polcoknál állsz, és senki sem zavar. Katt. Bekapcsolt a riasztóberendezésed. »Vészjelzés! Minden testrészed felkészül a harcra!«”
Csak azok tudják teljesen megérteni, milyen hevesek ezek a rohamok, akik már tapasztaltak ilyeneket. Az American Health folyóirat „adrenalinfelerősödésnek” nevezi ezt a folyamatot, „mely öt percig, egy óráig vagy egy napig riasztja a testedet, utána pedig olyan gyorsan és titokzatosan eltávozik, ahogyan jött, téged pedig erőtlenül, kimerülten hagy, és rettegsz a következő rohamtól”.
A pánikrohamok általában fiatal felnőttkorban kezdődnek, és több nőt érintenek, mint férfit.
Természetesen nem mindegyik pánikrohamot okozza lelki megrázkódtatás. Ám amikor ez az eset áll fenn, dr. Wayne Kritsberg elővigyázatosságra int, hogy „a roham másodlagos következményeinek a kezelése — az eredeti lelki megrázkódtatás orvoslása helyett — nem fogja tartósan megoldani a problémát. Ez olyan volna, mintha köhögés elleni kanalas orvosságot vennénk be a tüdőgyulladás gyógyítására.”
Lazítási módszereket is lehet alkalmazni a kialakuló szorongás enyhítésére. Ezek közül néhányat a „Nyugtató gyakorlatok” című bekeretezett részben tárgyalunk meg. De ne várd meg, hogy rád törjön a pánik. Ezeket a gyakorlatokat a kevésbé szorongásos időszakokban a legjobb végezni. Amikor elsajátítod e gyakorlatokat, akkor ezek mérsékelhetik, vagy még meg is szüntethetik a jövőbeni rohamokat.
Nagyon értékes, ha bizalmasan elmondod szorongásaidat egy megbízható barátnak. Az ezekről való beszélgetés segíthet a betegnek megkülönböztetni azokat a problémákat, melyeket el kell szenvednie, azoktól a problémáktól, melyeket meg lehet oldani. Nem szabad elfelejtkezni az imáról sem. A Zsoltárok 55:23 ezt mondja: „Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.”
Egyfajta megoldás lehet, ha minden egyes problémát leírsz egy kártyára, és a legegyszerűbbtől a legnehezebbig sorba rendezed azokat. Egyszerre csak egyhez fogj hozzá. Ha leírod szorongásaidat, ezzel megváltozik azoknak a dolgoknak a jelentősége, amiktől félsz és amiket kerülsz, így reálisan fogod látni ezeket, és megoldhatod őket.
És most néhány javasolt alkalmazás melyek segíthetnek:
Nyugodt lélegzés. A pánikrohammal gyakran együtt jár a légszomj. Légzésed lazításához próbáld ki ezt a gyakorlatot: Feküdj hasra. A belégzés alatt számolj el hatig, és a kilégzés alatt is számolj el hatig. Következőnek próbálj meg ugyanilyen mély lélegzetet venni, amint leülsz. Majd próbáld meg felálláskor. A rekeszizomból lélegezz mélyen, és naponta gyakorold ezt, míg csak természetessé nem válik. Néhány ember hasznosnak találja, ha egy gyönyörű környezetet képzel el, mialatt ezt a gyakorlatot végzi.
Nyugodt gondolkozás. „Mi történik, ha hirtelen elhagy az erőm? Mi van akkor, ha senki sincs a közelemben, aki segíthetne? Mi a helyzet, ha leáll a szívem?” A végzetes gondolatok táplálják a pánikot. Mivel ezek a gondolatok általában a jövőben bekövetkező szerencsétlenségektől való félelmek, vagy a már múltban megtörtént rohamok hatásai, próbálj meg a jelenlegi állapotra koncentrálni. „ A jelenlegi állapotra való összpontosításnak azonnal érezni lehet a nyugtató hatását” — mondja dr. Alan Goldstein. Néhányan azt javasolják, hogy viselj egy gumiszalagot a csuklódon. Amikor előjönnek a végzetes gondolatok, húzd ki a gumit, majd engedd, hogy visszacsapódjon, és mondd ezt magadnak: „ Állj!” Akadályozd meg a szorongást, mielőtt lehetősége volna pánikká fokozódnia.
Nyugodt reagálás. Ha bekövetkezik a pánik, ne küzdj ellene. Ez csupán egy érzés, és az érzések nem szükségszerűen okoznak neked kárt. Képzeld el, hogy az óceán partján vagy, és nézed a hullámokat. Felemelkednek, feltornyosulnak, majd pedig elülnek. A pánik ugyanilyen folyamat. Ahelyett hogy harcolnál a hullámmal, várd meg míg lecsendesedik. El fog múlni. Amikor elmúlik, ne reagálj rá túlzott mértékben, vagy ne boncolgasd túlzottan. Elmúlt, mint egy tüsszentés vagy egy fejfájás.
A pánik olyan, mint egy zsarnok. Provokáld, és támadni fog; ha nem provokálod, talán el fog menni. Dr. R. Reid Wilson elmagyarázza, hogy a nyugtató gyakorlatokat „nem arra tervezték, hogy így jobban tudj küzdeni a pánik ellen, vagy hogy az adott pillanatban elűzd a pánikot. Ehelyett olyan módszereknek tekintsd ezeket, melyekkel átvészeled azt az időszakot, amíg a pánik megpróbál küzdelemre provokálni.”
Sokaknál, akik pánikrohamoktól szenvednek, agorafóbia alakul ki. Jóllehet a nyilvános helyektől való félelemként határozzák meg, az agorafóbiát pontosabban félelem a félelemtől esetnek lehetne nevezni. Az agorafóbiában szenvedők annyira félnek a pániktól, hogy minden helyet elkerülnek, ahol korábban már rájuk tört a roham. Hamarosan csak egyetlen „biztonságos” hely marad a számukra — általában az otthonuk.
Remélem tudtam segíteni
Szia!
Ne érezd magad egyedül, mert az emberiség nagy része mentális problémákkal küzd. Még az is, aki magáról azt gondolja, hogy neki az ég világon semmi baja nincs és teljesen egészséges.
Ma az emberek zöme a kényszeres, akaratlan elmeműködés állapotában van és azt gondolják, hogy ez a normális, mert mindenki így működik. Pedig ez nincs így, mert az elmének csak akkor kellene működnie, amikor a tudatos ember azt működteti, tehát az akaratnak alárendelve működik, majd feladata elvégeztével elcsitul.
Az emberi elme egy szerszám, amely arra való, hogy elemezzünk bizonyos feladatokat és számunkra hasznos információkat tároljunk benne. A feladathoz bekapcsolom, ha végeztem kikapcsolom.
A mentális betegségek nagy része is a kényszeres elmeműködésnek köszönhető, hiszen a gondolatok és a hozzá csatolt érzelmek nem állnak a megfigyelés fényében, ezért, tulajdonképpen tudattalanul mennek végbe!
Amikor egy gondolat megszületik és a figyelem hiányában elkezd önálló életet élni, gondolatok és a hozzá csatolt érzelmek halmazává válik és az ember tudattalanul azonosul ezekkel!
Ha a gondolatok tartósan fennmaradnak és napi szinten visszatérnek, különféle érzelmeket(félelem,fájdalom,csalódottság,düh,keserűség,stb..) generálnak és a megfigyelés hiányában képesek az ember alapállapotává változni.
A jó hír, hogy ezt az állapotot gyógyszer és mindenféle külső segítség nélkül meg lehet szüntetni és tulajdonképpen egy öt éves gyerek is képes rá! Ezzel együtt nem mindig könnyű, a módszer hatékonysága negyban függ attól, hogy az ember mennyire kitartó és képes éber, figyelő őreként ellenőrzése alatt tartani az elméje működését!
Először is meg kell figyelned a saját elméd működését, hogy önállóvá vált és akkor is darál, amikor te nem akarod.Ezek a gondolatok különféle érzelmeket generálnak benned, amelyek jó-rossz megnyilvánulásokkal járnak együtt!
El kell kezdened figyeli a gondolataiat, mintegy külső szemlélőként, lehetőleg akkor amikor megszületnek. Ne ítélkezz fölöttük, de ami még fontosabb ne azonosulj velük, legyenek ezek akármilyenek. Vedd észre, hogy "én itt vagyok, míg a gondolataim ott vannak".Ha azt veszed észre, hogy a gondolataidhoz érzelmek is társulnak, figyeld meg az érzelmek által kiváltott testi reakciókat:izzadás, ökölbe szoruló kéz, szemöldökráncolás, összeszoruló száj, lábdobolás, gyomorgörcs,...stb!
Észre fogod venni, hogy amint a figyelmedet ezekre a gondolatokra, érzelmekre és ezek megnyilvánulásaira irányítod, nagyon hamar inaktívvá válnak, mert már nem tudnak kibontakozni figyelmed fénye következtében!Tedd szokásoddá, hogy minél gyakrabban figyeled a belül zajló dolgokat és megkérdezed magadtól, hogy mi zajlik most bennem!
Ebben nincsen semmi csoda és hókuszpókusz, ez csupán a tudatosságod szintjének a normalizálása, helyreállítása .Ha kipróbáltad légy szíves írj!
Köszönöm szépen az eddigi tanácsokat, természetesen várok még, ha van valakinek.
Közösségbe járok, katolikus vagyok egyébként.
A 2. válaszoló által írt gondolat megtetszett, hogy egy rossz szokást jó szokással lehet "kiütni". :))
nem tudom mióta jársz keresztény közösségbe.nem lehet, hogy ha felhagynál az odajárással automatikusan megszűnne a pszichés szorongásod?
azt irod több módszert kipróbáltál.akkor most egyet ne csak próbálgass hanem CSINÁLD.
ha már úgyis keresztény vagy akkor gógyulj meg a hited álltal.tudod:"nem én gyógyítottalak meg , hanem a hited"
mostantól hidd azt minden reggel és este és napközben , hogy napról napra egyre jobban vagy és egyre halványabb a pszichés szorongásod.Emil Coué részletesen ír erről a témáról.egyébként a kiváltó oka lehet az ilyesfajta pánikbetegségnek nevezett dolognak egy régebben történt haláleset amit nem gyászoltál meg rendesen és most kijött rajtad.
"nem tudom mióta jársz keresztény közösségbe.nem lehet, hogy ha felhagynál az odajárással automatikusan megszűnne a pszichés szorongásod?"
Ovis korom óta járok ide, és nem voltam beteg mindig.
Haláleset sem történt (vagyis igen, de nem az váltotta ki). A szorongás kiváltó okát tudom, de ez egy olyan dolog, amit én nem tudok befolyásolni. Bár tudnám, sokkal könnyebb lenne..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!