A Biblia szerint a Föld lapos vagy gömbölyű?

Ez a Biblia tematikáját tekintve kétszázadrangú kérdés. Az volt akkor is, amikor írták, és ma is az.

Egyébként igen, a Bibliában a Földet laposnak írják le, de ez csak akkor jön elő, amikor az egész világra vonatkozó korabeli szófordulatokat használják.

Rendkívül primitív érvelésnek tartom azt, hogyha valaki az alapján tekinti hiteltelennek a Bibliát, hogy a szövegezésében tükröződik az adott kor mára már elavultnak számító természetfilozófiai nézetei. Egy majdnem háromezer éves szövegről van szó, ami ráadásul vallásos témájú. Ennyi erővel a hippokratészi eskü is hiteltelen, mert Hippokratész az orvostudomány mai szemszögéből nézve rég meghaladott nézeteket tanított.

Nem értem, hogy mi relevanciája van Ézsaiás erkölcsi tanításában annak, hogy a próféta nem tudta, hogy a Föld gömbölyű. Ha azt írta volna, hogy Isten parancsolja a gravitációval légnemű anyagoknak, hogy burkolják be a Föld enyhén torzult forgási ellipszoidját, akkor máris több hitelt adnátok a morális állásfoglalásának? Ugyan már...

Ésaiás 40.22:" Ki ül a FÖLD KEREKSÉGE fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az eget kifeszíti mint egy kárpitot, és kifeszíti mint sátort lakásra".

de ha ezt a biblia leírja akkor az inkvizicióba miért ölték meg azokat a tudósokat, akik azt állították, hogy a föld kerek, mikor benne vana abibliában is, hogy az???!!!

Miért ölette meg?

Hát ennél egyszerűbb válasz nincs is.

Már akkor sem Isten irányítása vagy szelleme alatt álltak, hiszen a tetteikből jól lehetett látni azoknak akik ha volt merszük a bibliát elolvasni, mert az is halállal járt,hogy ki az Ő atyjuk

A sötét középkort nem véletlen nevezték sötétnek.

Nem csak hogy nem Isten világosságában nem nem jártak ezek vallás vezetők, de a népet is igyekeztek abban tartani, hogy ne derüljön ki, hogy nem a szerint élnek amit Jézus tanított.

akinél még is bibliát találtak azt a bibliájával együtt máglyára vetették, az egyház vezetők.

Az egyház annyira féltette a hatalmát, hogy aki egy kicsit is belemert bármilyen témával szólni az ügyeikbe, azt azonnal eretneknek nyilvánították, és kivégezték.

Tették ezt elrettentő példa ként, hogy az egyházzal nem lehet újat húzni még csak meg se próbálják.

A vallás merev gondolkodásmódja azonban nem tudta elfojtani a távcső találmánya által keltett kíváncsiságot. Az a kihívás, amelyet a világegyetem titkainak feltárása jelentett, nagy hatást gyakorolt számos tudósra.

Sokan azt a következtetést vonják le, hogy Galilei esete bizonyítja, hogy a tudomány és a vallás reménytelenül összeegyeztethetetlen. Leszögezhetjük, hogy az évszázadok során a Galilei-ügy többeket elidegenített a vallástól. Jó néhányan biztosak benne, hogy a vallás a természetéből adódóan veszélyes a tudomány fejlődésére. De csakugyan így van ez?

VIII. Orbán pápa és a római inkvizíció teológusai igazából a kopernikuszi elméletet ítélték el, azt állítva, hogy nincs összhangban a Bibliával. Galilei ellenfelei Józsué szavait hozták fel vádként — „állj meg nap” —, melyeket ők szó szerint értelmeztek (Józsué 10:12). De valóban ellentmondás van a Biblia és a kopernikuszi elmélet között? Egyáltalán nincs.

Az ellentmondás a tudomány és a Szentírásnak egy nyilvánvalóan helytelen értelmezése között húzódik. Galilei is így vélekedett. Egy tanítványának ezt írta: „Bár a Szentírás tévedhetetlen, magyarázói és értelmezői nem azok, de mennyire nem. Egy súlyos és gyakori tévedésük, hogy mindig teljesen szó szerint vesznek mindent.” A Biblia komoly tanulmányozói ugyanígy gondolkodnak erről.

Galilei még messzebbre ment. Kijelentette, hogy a két könyvet, a Bibliát és a „természet könyvét” egyazon Szerző „írta”, és nem lehetnek ellentmondásban egymással. Hozzátette azonban, hogy senki sem „állíthatja teljes bizonyossággal, hogy a Szentírás minden magyarázója Istentől kap ihletést”. Az egyház hivatalos értelmezésének e burkolt bírálatát valószínűleg provokációnak tartották, és ez is hozzájárult, hogy a római inkvizíció elítélte a tudóst, hiszen honnan veszi a bátorságot egy laikus ahhoz, hogy kétségbe vonja az egyház előjogait.

1979 novemberében, egy évvel a pápává választása után, II. János Pál annak a reményének adott hangot, hogy felülvizsgálják Galilei helyzetét, és elismerte, hogy Galileinek „az egyház képviselőinek és szervezeteinek a kezétől . . . sokat kellett szenvednie”. Tizenhárom évvel később, 1992-ben egy bizottság, melyet a pápa állíttatott fel, elismerte: „Bizonyos teológusok, Galilei kortársai . . . nem ismerték fel, hogy a Szentírásnak milyen mély, jelképes értelme van, amikor a teremtett világegyetem felépítését taglalja.”

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a heliocentrikus elmélet nemcsak a teológusok nézeteivel volt ellentétben. VIII. Orbán pápa, akinek fontos szerep jutott a perben, foggal-körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy Galilei ne támadja azt a több évszázados egyházi tanítást, hogy a Föld a világegyetem központja. Ez a tanítás valójában nem a Bibliából, hanem a görög bölcselőtől, Arisztotelésztől származik.

Miután a közelmúltban ez a bizottság fáradságos munkával felülvizsgálta a pert, a pápa a Galileire kiszabott ítéletet „elhamarkodott és szerencsétlen döntésnek” nevezte. Felmentették a tudóst? „Némelyek Galilei felmentéséről beszélnek, s ez elképesztő — jelenti ki egy író —, mivel a történelem nem Galileit, hanem az egyházi bíróságot ítéli el.” Luigi Firpo történész ezt mondta: „Nem az üldözők dolga, hogy felmentsék az áldozataikat.”

A Biblia „egy sötét helyen . . . fénylő lámpa” (2Péter 1:19). Galilei megpróbálta megvédeni a félreértelmezéstől, az egyház viszont épp az ellenkezőjét tette, amikor a Biblia kárára az emberi hagyomány mellett kardoskodott.