A katolikusok szoktak lottózni?

Erről nekem egy vicc jutott eszembe.

Megtaláltam az egyik hozzászólásnál, ezért bemásolom ide:

" Erről most egy vicc jutott eszembe:

Béla szeretne nyerni a lottón, ezért elmegy a templomba Istenhez fohászkodni:

– Ó, Uram, add, hogy ötösöm legyen!

Nem történik semmi. Következő héten megint megy:

– Ó, Uram, légy kegyes hozzám! Hadd legyen ötösöm a lottón!

Most se nyer semmit. Utána ismét nekiáll imádkozni:

– Ó, Uram...

Ekkor azonban Isten szól hozzá:

– Béla, legalább annyit tegyél meg, hogy egy szelvényt kitöltesz!"

Szerinted a katolikusok miért ne vehetnének lottót? Mi köze a hitnek ahhoz, hogy megpróbálj egy kicsit segíteni magadon?

Én nem is értem a kérdést.

Természetesen nem azért próbálkoznak, mert meg akarják nyerni a lottó ötöst. De ha valami kis pénzt nyernének, szerinted az bűn? Vagy mi?

Én egyébként nem lottózom, de nem azért, mert katolikus vagyok.

Lottó?

Hülyeség adóként is fut.

Valóban, aki rendszeresen lottózik, az csak az adóját növeli, és a játék rendszerszinten nagyon ráfizetéses a játékosok számára.

Ami komolyabb, az a vallási kapcsolat:

A lotttózás ugyanis egy vallási tevékenység. Aki lottóra ad ki pénzt, az gyakorlatilag áldozik a szerencse istennek. Az a vicc, hogy sokan öntudatlanul ezt még a szájukkal is kimondják, vagy reklámokból is látható, hogy az üzemeltetői nagyon is tudják ezt a tényt.

Azért vallási cselekedet, mert hit kell hozzá. Hit abban, hogy pont te vagy az a kegyelt, a sok millióból, aki sokmilliószoros hasznot fog realizálni a kis áldozatáért cserében.

Ez azért hit, mert nem egy kb. 100% valószínűséggel bekövetkező jövőbeli eseményről van szó (kivéve, ha jó helyen dolgozol).

Jól mondta egyik előző, hogy a Biblia Istene féltékenyen szerető Isten, aki nem díjazza, ha valaki máshová is sántikál. Akár el is lett pusztítva rövid úton, aki ilyeneket művelt. Szóval akinek köze van Jézushoz, és nem csecsemő hívő, az tudja, hogy a lottó nem játék. Katolikus berkekben persze nem csak erről nagyon hiányos az ismeret.

Még hozzáteszem azt, hogy hívőt is megáldhat (és volt is rá példa) Isten a lottón keresztül, de az nagyon nem úgy néz ki, mint amiről itt szó van: speciális körülmények, csoda, Isten megmutatja a számokat, stb. Ráadásul az Úr nagyon ritkán küld milliókat csak úgy. Inkább oda, ahol pont arra van nagy szükség, vagy ad hozzá spéci küldetést, bölcsességet, és nem 12 Ferrari lesz belőle a garázsban…

Én úgy szoktam áldozni a szerencse istenének, hogy ki szoktam lépni az utcára időnként. Hatalmas hit kell ehhez, hiszen 100 százalék bizonyosságom nem lehet afelől, hogy nem üt el egy autó, nem esik a fejemre egy tégla, vagy egy villám nem csap belém.

Érdekességként megemlítem, hogy a villámcsapásnak nagyobb az esélye, mint az ötös lottón a telitalálatnak.

Azért, mert kilépek az utcára, ugye még nem vagyok bálványimádó, kedves előttem szóló? Szerintem nem, és ugyanígy gondolkodva az a katolikus sem, aki lottózik. Amúgy Neked nyilván mindegy, hiszen az lehet a fixa ideád, hogy a katolikusok bálványimádók, a szenteket imádják - ne zavarjon, hogy nem imádják - és csak újabb adalékot keresel ehhez :)

Makacs Kunnak!

Nem velem hadakozol, de nem is ismersz. Pedig amiket írtam, azok nem bonyolult dolgok. Mondjuk kell hozzá némi világosság, amit nem az iskolában osztogatnak, hanem Isten adja.

Belegondoltál, hogy miért húztad fel magad most ezen a témán, miért olyan fontos neked szerencse isten védelme, hogy nekimenj egy felebarátodnak? Nem lehet, hogy valami laikusok számára legalább érzelmi kötődésnek nevezető valami van közted és a téma között?

Az utcára kimenetellel való párhuzamod egyéb értelmetlen párhuzamokat tudna elindítani, vitaértéke kb. nulla  .

A lottózás azért jelentősen más biznisz, mint az általad említettek, mert ez egy egyértelmű, ráutaló tevékenység, kifejeződése a hitnek abban, amit a „szerencsének” hívnak. És ne hidd, hogy minden hit kóser. Van olyan hit, ami nem a mennybe viszi a hívőt. A Biblia is tele van nagyon fanatikus emberekkel, akikről Isten egyértelműen kijelentette, hogy nem az ő emberei, sőt még olyanokkal is előfordul ez, akik buzgón Uram-uramoznak, sőt magukat is igaznak tartották (Mt 7: 21-23, II Kor. 11:13-15, Mt 8:12). A jósorsban, Isten jó tervében bízni az teljesen más tészta, mint bedobni egy összeget és várni, hogy talán megáld az Úr. Ha valaki ezt Istentől eredő hittel teszi, az tényleg nyerni fog a lottón, de akkor utána Istent fogja ezzel dicsőíteni, nem pedig a pénzt, és palotát sem épít belőle. De ne mondd már, hogy mikor tömegek hetente megcsinálják ugyanezt monoton módon, az is a Teremtőbe vetett hiten alapszik! Ráadásul az is nonszensz, hogy az ő istenük a bizonyítékok szerint csak egy nagyon szűk rétegüket szereti, mivel a nagy többség az egész életében csak befizető. Az én Istenem viszont nem kamugép. További probléma, hogy a semmi munkával keresett sok pénz című álmot nem az Isten szokta használni, hanem a sátán. Gyanúra utaló tény még, hogy a lottó azt sugallja, hogy ez által egy csapásra megoldódik bármely ember minden gondja. A sátán az, aki emögött áll, mert pénzben mér mindent.

Így kerülnek befogásra a szerencsejátékok foglyai is, a hiszékenységük révén. Éva és Ádám is hitt, ha így nézzük. Hitt az első fifikás jöttmentnek, aki valami egyszerűbb, finomabb, tiltottabb felé csábította őket, és ettek a jó és rossz tudásának fájáról. De a korábbi parancsnak (a Főnöktől) kellett volna továbbra is hinniük, nem pedig az új ingernek!

Ha számít a Biblia, akkor idézem az Ézsaiás 65:11-et: „De nektek, akik elhagyjátok az URat, elfeledkeztek szent hegyemről, a szerencseistennek terítetek asztalt, a sorsistennőnek öntötök italáldozatot, fegyver lesz a sorsotok, valamennyien a vágóhídra kerültök. Mert szóltam, de nem feleltetek, beszéltem, de nem hallgattatok rám, hanem azt tettétek, amit rossznak látok, azt választottátok, ami nem tetszik nekem.”

A katolikus bálványimádás témát te hoztad fel, ezek szerint hallottál már róla, és sértve érzed magad. Ez mondjuk nem jó jel neked, mert az egó szokott csak sértődni, a hívőkben levő Krisztus az nem. Én speciel katolikus körökben is forogtam sok évet, és tudom, hogy a bálványimádás jelen van ott IS. Persze ezt sokan nem is tudják, de a megértéséhez két ige elég: senki sem szolgálhat két úrnak, vagy az egyiket gyűlöli, vagy a másikat szereti. Jézus meg azt mondta, hogy aki őt szereti, az engedelmeskedik neki. Utóbbi szempontjából pedig kb. nulla eredmény még, ha valaki eléri, hogy belistázzák egy egyházba, vagy anyakönyvbe. Mindenkinek maga ügye, hogy eldöntse neki vannak-e bálványai. Az istenes embereket én úgy ismerem, hogy egy ilyen vád után csendben maradnak, és Istenre bízzák az igazságuk felhozatalát, vagy a büntetésüket.

Kedves Saveme!

Én értem és szeretem a humort. Mivel Te ezt írtad: "A lottózás ugyanis egy vallási tevékenység. Aki lottóra ad ki pénzt, az gyakorlatilag áldozik a szerencse istennek. ... Ez azért hit, mert nem egy kb. 100% valószínűséggel bekövetkező jövőbeli eseményről van szó"

Erre hoztam három abszurd ellenpéldát, humoros formában. Szinte semminek sem 100 százalék a valószínűsége, ezért az hamis érv, hogy aki olyan dolgot művel, aminek nem száz százalék a valószínűsége, az hamis istent imád.

Biztos, hogy nem vagy katolikus. Ez nem baj. Csak fogalmad sincs a katolikusokról, arról, hogy miben hisznek, és az ő "bálványimádásukról".

A Bibliából én is tudok idézni, valamint minden felekezet idéz is, és mind másként értelmezi ugyanazt a szöveget - ezért aztán az egyház mára több ezer egymás ellen acsargó felekezetre hullott szét - szóval nem hat meg, hogy Te hogyan érted a szövegét. Egyébként is: még abban sincs megegyezés, hogy mi tartozik a Bibliába. A protestánsok kihagytak könyveket belőle, amelyeket a Jézus óta folyamatosan létező ortodox és katolikus egyházak a Biblia részeként kezelnek. És a Biblia szövegét értelmezve is, mire jutottak a felekezetek? Abban sem jutottak dűlőre, hogy Isten szentháromság-e (engem ez nem is érdekel), hogy melyik az Úr napja, amit meg kell szentelni, meg kell-e szentelni és hogyan az Úr napját, szabad-e véreshurkát enni, vért adni, bort inni, úrvacsorakor/misekor az Jézus teste és vére-e, vagy csak emlékvacsora, szabad-e elválni, szabad-e a nőknek megszólalniuk a gyülekezetben, szeressük vagy gyűlöljük a zsidókat, vagy ne is törődjünk velük, van-e pokol, van-e purgatórium, van-e értelme a halottak lelki üdvéért imádkozni... Nincs vége, csak elfáradtam :)

Minden felekezetben vannak, akik őszintén keresik az Urat, és becsülöm őket. Ezért a felekezetek közti acsargásokban nem veszek részt.

A kérdés ez volt: szoktak-e a katolikusok lottózni? Erre a helyes válasz pedig:

* van, aki nem; én például nem szoktam, csak néha (évente két-három alkalommal talán), és tudom, hogy nullánál csak kicsit nagyobb az esély akár csak néhány százezer forintot nyerni is,

* van, aki igen.

Egyetlen katolikus sem érzi vallásos cselekedetnek szerintem, mert nem is az. Semmi más, mint hogy sokan betesznek egy közös kasszába egy igen kis összeget, mely annyira kicsi, hogy nincs jelentősége a számukra, és az így összeadódott nagy összegeket kevés ember közt szétosztják véletlenszerűen, akik azzal már kezdeni tudnak valamit. Lényegét tekintve nem különbözik a biztosítástól.

Igazad van, általában nem értelmesen használják föl a nyereményt. De ez nem felekezet függő.

Munka nélkül pedig szerintem nem a lottózók jutnak jövedelemhez, hanem a kapitalista kizsákmányolók, úgyhogy javaslom, ellenük lépjünk föl előbb. Abban támogatnálak is. :)

Ők sem értelmesen használják a pénzüket.

A hitről: az is annak számít, hogy mikor járás közben felemeled a lábad, és előrébb le akarod rakni, akkor azt várod, hogy a láthatónak és a korábbi tapasztalataidnak megfelelően az aszfalt ugyanolyan erős lesz, mint eddig, és nem szakad be alattad egy 100 méteres üreg.

Ebből kiindulva mertem felemlíteni, hogy egy ennél sokkal nyilvánvalóbban hitet igénylő cselekedet, a szerencsejáték is hitbeli cselekedet. A hitnek a templomhoz és valláshoz való rekesztése az egy képmutató és téves elképzelése a bukott emberiségnek.

Jézus és a követei a hitet nem ilyen leszűkített formában élték meg, hanem 100% valóságban, az élet minden percében, mindennel kapcsolatban. Már miért ne lenne fontos szívbeli állapotot jelző cselekedet, hogy valaki kitől-mitől várja a sorsa jobbra fordulását? Fortuna még ma is ismert istennő, olyan is van aki a szájával is tiszteli. A katolikus egyházban sajnos a széles rétegeknek fogalmuk sincs alap Bibliai fogalmakról, törvényszerűségekről, mert nekik ez csak egy kulturális kötődés, egy emberi hagyomány, amihez virtustól függően akár erősen is ragaszkodnak. Pedig ha egyszer végre beleolvasnának a Bibliába, és meg is értenék, akkor azonnal gyökeres változások lennének az életeikben. Látom, te már tovább képezted magad. Tudom, hogy vannak abban az akolban is hívők.

A felemlített kérdésekkel többségével kapcsolatban nekem elég egyszerűek a válaszaim, nem bonyolult kérdések és többségük nem csak úgy jött, hogy valahol hallottam, és azóta ezt hirdetem, hanem a Bibliaolvasmányaim is alátámasztják. Vannak ennél sokkal húzósabb kérdések, amiket még nagy biblia professzorok se tudnak megmondani. Már évek óta erős kritikával fogadok minden tanítást, véleményt, nem azt nézem, hogy ki mondja, hanem, hogy mit.

A belefáradásod az nem jó, mert Isten ad bölcsességet a létező! igazság megismerésére, és a Szentlelkét is azért küldte a benne hívőknek, hogy elvezesse őket minden igazságra. Az se jó, hogy csak legyintesz a Bibliára a sok félremagyarázás miatt. Ha valakinek nem axióma a Biblia, az ki is dobhatja az egészet, mert így valójában ő a maga istene, ő dönti el, hogy mi a jó és mi a nem jó, melyik törvény a kóser, és a vége az, hogy a nemszeretem részekből szép költeményeket, meg meséket csinálunk. Jézus maga a testé lett ige! Olvasd el, hogy viszonyult az ószövetségi iratokhoz, hogyan idézte őket.

Az általad említett biztosítás szerintem szintén nem jó példa. Aki így akarja BIZTOSÍTANI magát, az megint egy árulkodó jele annak, hogy hol van az ő szíve és a reménye.

A katikról meg igenis van fogalmam: abban éltem 28 évet, egy másfél évig egy katolikus apácarendben is laktam külföldön, illetve gyerekkoromban papnak készültem…

Az, pedig, hogy a katolikusok többsége mit érez vallásos cselekedetnek, az megint gyenge érv. Ez nem demokrácia, ahol a nép megszavazza, hogy mi legyen a törvény. Isten a Főnök, ő ajánl nekünk egy szövetséget. Ha elfogadjuk, akkor az ő szabályai szerint kell fociznunk. Ha mi belekontárkodunk, akkor kiestünk a szövetségből, és átok alá kerültünk.