Hogyan szeressem ellenségeimet és bocsássak meg nekik?

Milyen vallású vagy kedves kérdező?

Miért utál téged az a 4 ember?

Mit beszéltél velük ezzel kapcsolatban és hogyan?

Miket szoktak csinálni vagy mondani, amiből kiderül, hogy utálnak? (példára gondolok)

Hány évesek vagytok?

Józan állapoan ilyenek?

Szia!

Szerinted miért van két füled!

Az egyiken be a másikon ki!

"II. Az ellenség szeretete

1. Mi az a magasabb dimenzió, ahová Jézus szeretne felemelni bennünket?

Jézus a törvényről vallott szemléletükben egy magasabb dimenzióba szerette volna felemelni a hallgatóit és szeretne elvezetni bennünket is.

“Én pedig azt mondom néktek; Szeressétek ellenségeiteket!”

2. Mi a jelentősége a Bibliában annak a szónak, hogy “ellenség”?

Legelőször Sátánra alkalmazza Isten ezt a megnevezést, indokaként pedig azt lehet megemlíteni, mivel “nem maradt meg az igazságban” (Jn 8:44).

Mivel a Biblia tanításából azt ismerhetjük meg, hogy maga Isten az igazság, ezért ez azt jelenti, hogy az Istennel való szeretet közösségben nem maradt meg (Jn 14:6).

Ugyanakkor az Isten uralkodását, vagyis a teremtett világ békéjét szabályozó és védő törvényeket is igazságnak kell tekinteni, és ez az angyalfejedelem nem akart ezeknek a törvényeknek a felügyelete és irányítása alatt élni (Zsolt 89:15, Jn 17:17).

Az emberek vonatkozásában ugyanilyen alapon lehet alkalmazni az ellenség megjelölést.

3. Mit jelent a köznapi szóhasználatunkban az, hogy ellenség?

Ellenségnek szoktuk nevezni azokat, akik velünk szembe állnak, akik rosszindulatú, ártó szándékkal vannak irántunk.

Annak megítélésében azonban már megoszlanak a vélemények, hogy ki van ellenem, ki akar rosszindulatúan ártani nekem.

A mai ember nagyon sok esetben ellenségnek tekinti már azokat is, akik az önző szándékú törekvéseiben nem őmellette állanak.

Jézus is mond olyat, hogy "aki velem nincsen, az ellenem van" (Mt 12:30).

Ezt a kijelentést azonban nem szabad az emberek közötti kapcsolat megítélésére alkalmazni, hiszen mi emberek, nem vagyunk az abszolút igazság birtokosai.

Mi tehát nem tekinthetünk ellenségnek egy embert csupán azért, mert nem áll mellénk egy bizonyos dologban.

4. Mi a jelentősége annak, amit Jézus vár tőlünk az ellenségünkkel szemben?

Ez a törvény először is arra akar megtanítani, hogy ne te legyél a másik ellensége..

Mert ebben az esetben az érzéseid és az indítékaid is a másik ellen irányulnak.

Jézus viszont éppen az érzések és az indítékok szintjén akarja szabályozni az emberi kapcsolatainkat, amikor azt mondja; “szeressétek ellenségeiteket”.

Lehet, hogy a másik az ellenségeddé vált, mert nem jött be neki az, amire számított.

Az ilyen helyzetet nem mindig tudjuk kikerülni, de ez ne jelentse azt, hogy ettől kezdve Te is ellensége leszel.

Jézus tehát arra szeretne megtanítani, hogy az ellenséges helyzet nem szükségszerűen kétoldalú megnyilatkozás.

Tanuld meg, hogy sohase te legyél az ellenség!

Lehetsz az ellenség céltáblája, de te ne légy ellenség!

Mivel egy ellenség ellene van a másiknak, ártani akar a másiknak, ezért ez ellentétes a szeretettel.

Mivel te szereted őt, ezért az ellenségeskedés csupán az ő részéről való sajnálatos állapot.

A szeretet olyan állapot, ami kizárja az ellenséges érzéseket.

5. Hogyan lehet szeretni az ellenségünket?

“Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak”.

Akit én áldok, arról csak jót tudok mondani másoknak.

“Jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek”.

Jó tetteimmel a szeretetemről teszek bizonyságot az ellenségemnek.

“Imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.”

Ha már imádságaimban is hordozni tudom őt, akkor ez az én számomra is bizonyság lehet, hogy még titokban sem vagyok ellenséges szándékkal iránta.

Az ellenség szeretete tehát nem más, minthogy az ellenséges és rosszindulatú szándékból eredő cselekedetekre nem reagálok hasonló módon.

Éppen ellenkezőleg, igyekszem minden irányba pozitív jellegű bizonyítékát adni annak, hogy bennem nincs ellenséges szándék.

6. Miért várja tőlünk Jézus azt, hogy még az ellenségünket is szeressük?

Ha nem tudjuk szeretni az ellenségeinket, akkor alkalmatlanok vagyunk Istennel való együttmunkálkodásra.

Isten is szeretett bennünket, amikor mi még ellenségei voltunk (Róm 5:10).

Az ellenségem szeretete által az isteni szándékot képviselem az emberek felé.

Ezért az ellenség szeretete nem más, mint az Isten jellemének a bemutatása.

Az ellenség szeretete nem más, mint az Istenről való igaz és hű bizonyságtétel az emberek számára.

“Krisztusnak nincs hőbb vágya, mint olyan embereket bírni, akik a világnak az Ő jellemét és lelkületét mutatják be. A világnak pedig semmire sincs égetőbb szüksége, minthogy lássa a Megváltó szeretetét emberek által kinyilvánulni” (K.P 314,1).

7. Milyen pedagógiai szándék húzódik meg Jézusnak ebben a parancsában?

Jézusnak ez a parancsa értem is van, mert engem szeretne nevelni vele.

Ha ugyanis már tudom szeretni az ellenségemet:

Akkor már más nézőpontból tudom látni az ellenségem indítékait, és így a cselekedeteit is.

Akkor már nem foglalkozom az ellenségem hibáival, hanem a sajátommal.

Nagyon sok esetben Isten eszközeként a megjobbulásomat szolgálja az ellenség, az Istennel való bensőségesebb kapcsolatomat segíti elő.

Jézusnak ez a parancsa azonban másokért is van.

Elsősorban az ellenségemért, hiszen a szeretet az egyedüli eszköz, ami egy embert jó irányba tud befolyásolni.

Ahogy az Isten szeretete változtatott meg bennünket, úgy tudunk jó befolyással lenni mi is másokra, ha képesek vagyunk szeretni őket.

Ez a szeretet viszont csak akkor hat, ha nemcsak beszélünk róla, hanem a másik ember érzi meg azt a viszonyulásomból és a cselekedetemből.

Ha már így tudjuk látni az ellenség szerepét és jelentőségét életünkben, akkor tudjuk tiszta szívből gyakorolni azt, amit Jézus mondott az ellenségeinkkel kapcsolatban.

Csak akkor tudjuk áldani őket, akkor tudunk jót tenni velük, és tudunk értük imádkozni, esetenként még hálásak is vagyunk Istennek értük.

8. Minek a feltétele és bizonyítéka az, hogy tudjuk-e szeretni az ellenségünket vagy nem?

Jézus szavaiból nagyon fontos üzenet csendül ki; “Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai” (45/a vers).

Mivel ezt Jézus az előzőekben mondottak folytatásaként mondja, ezért ez azt is jelenti, hogy az ellenség szeretete:

Az Isten fiaivá válás eszköze.

Az Istenfiúság látható bizonyítéka.

“Egyedül Isten Lelke ad cserébe gyűlöletért szeretetet. A hálátlanokkal és gonoszokkal szemben tanúsított barátságos magatartás, és jóindulat azokkal szemben, akiktől semmit sem várhatunk; - ismertetőjele a Menny királyi családjának. Ez a leghatározottabb bizonyíték, amellyel a Magasságos gyermekei igazolhatják küldetésüket (GHB 78,f)."

Jézus az agape szeretetre tanította első sorban az embereket,

Az a·ga′pe „nem érzelgősségre utal, mely csupán személyes kötődésen alapul, ahogy azt sokan gondolják, hanem erkölcsi érzék vagy társadalmi normák által vezérelt szeretet, melyet készakarva táplálunk valamilyen alapelv miatt, kötelességtudatból, vagy mert tudjuk, hogy így helyes. Akiben ilyen szeretet van, az őszintén a másik javát keresi, szem előtt tartva azt, hogy mi a helyes. Az a·ga′pe (szeretet) fölötte áll a személyes ellenségeskedésnek, és sohasem engedi, hogy a neheztelés miatt figyelmen kívül hagyjuk a helyes alapelveket, és rosszal viszonozzuk a rosszat.”

Az a·ga′pe mély érzéseket is takarhat. „Buzgó szeretettel [a·ga′pe] legyetek egymás iránt” — tanácsolta Péter apostol (1Péter 4:8). Leszögezhetjük tehát, hogy az a·ga′pe mind a szívet, mind pedig az elmét magában foglalja. Íme néhány hasznos bibliavers, mely rámutat, hogy milyen ereje van a szeretet e nemes formájának, és mi mindent foglal magában: Máté 5:43–47; János 15:12, 13; Róma 13:8–10; Efézus 5:2, 25, 28; 1János 3:15–18; 4:16–21.

Az ókori görögöknek négy alapszavuk volt a szeretetre, melyekből más szavakat is képeztek: sztor·gé′, e′rósz, phi·li′a és a·ga′pé. Ezek közül az a·ga′pé szót használták, amikor Istenről beszéltek, aki „szeretet”. William Barclay professzor ezt írja erről a szeretetről: „Az agapénak köze van az elméhez: ez nem egyszerűen a szívünkből magától feltámadó érzelem; alapelv ez, amellyel szándékosan élünk. Az agapé leginkább az akarattal kapcsolatos” (New Testament Words). Igen, az a·ga′pé egy alapelvekkel vezérelt szeretet, ugyanakkor gyakran erőteljes érzésekkel párosul. Mivel vannak jó és rossz alapelvek is, nyilvánvaló, hogy a keresztényeket a helyes alapelveknek kell vezetniük, vagyis azoknak, melyeket maga Jehova Isten állított fel a Bibliában. Ha összehasonlítjuk, hogy hogyan használja a Biblia az a·ga′pé-t és a többi szót, amelyek szintén szeretetet jelentenek, jobban megértjük, hogy milyenfajta szeretetet kell kimutatnunk mások iránt.

. A testvéri szeretetben gyöngéd vonzalommal legyetek egymás iránt” (Róma 12:9, 10). Igen, a keresztények szeretete (a·ga′pé) „képmutatástól mentes”.

Ez egy gazdagabb, tartósabb szeretet, melyet Isten alapelvei vezérelnek (Máté 22:37–39). Továbbá nem passzív, hanem aktív, vagyis akiben megvan ez a tulajdonság, nemcsak arra vágyik, hogy őt szeressék, hanem ő maga is kész kifejezni a szeretetet. Pál még azt is mondta, hogy ez a fajta szeretet türelmes és kedves. Nem féltékeny, nem kérkedő vagy büszke. Önzetlenül mások jólétét keresi, nem gerjed könnyen haragra, hanem megbocsát. Ez a fajta szeretet épít. Ezenkívül segít, hogy sikeresek legyenek a másokkal, különösen a családtagjainkkal ápolt kapcsolataink (1Korintusz 13:4–8).

Szia !

Ez munkahely, vagy a felsőoktatás valamelyike?

Esetleg származásod miatt nem vagy népszerű?

Nálunk a munkahelyen van klikkesedés és verseny kinek a személye és munkája fontosabb ?

Én keresztényként más szinten élem meg ezeket a szituációkat

mint többiek, az Úrral könnyebb átmenni ezeken a konfliktus helyzeteken.

Először is gyakorlom a megbocsájtást és szeretem az ellenségeimet valamint jót teszek velük.Hosszabb távon ez a leghatékonyabb a gonosszal szemben, ez a Biblia tanítása így tegyek a szeretetben van a legnagyobb erő.