Amikor áldozunk, amikor bekaptuk az ostyát miért bűn jobbra-balra nézelődni amikor visszamegyek a padba?

Minek kell ez a hókusz-pókusz? Corpus Christi és társai?

Ha gondot okoz a gyászos képpel közlekedés, mnek mész oda?

2013-at írunk, nem 1013-at.

Nézelődhet, nem bűn, semmi nem tiltja.

De azért nem szoktak, mert közben imádkoznak, meg miért kéne nézelődni? Semmi közöm ahhoz, hogy kik mennek áldozni...

A bűn az amikor részt veszel egy ilyen misén és eszed az ostyát.

A mise a katolikus vallásgyakorlat központi része. Mai formáját a hivatalos egyházi tanítás apostoli szent hagyománynak minősíti. Ezzel szemben a mise három fő jellemzőjének mindegyike (a mise áldozati jellege, a bor megvonása a hívektől és az átlényegülés tanítása) évszázadokkal az apostolok kora után a bibliai kijelentésekkel szemben álló újításként jelent meg a katolikus egyházban.

A Zsidókhoz írt levél egyértelműen kijelenti, hogy Jézus Krisztus keresztáldozata egyszeri, tökéletes és megismételhetetlen. E bibliai igazsággal szakítva Aranyszájú Szent János már a 4. század végén azt hirdette, hogy a misében Jézus Krisztus keresztáldozatának megismétlése, megjelenítése történik. Ettől kezdve e tanítás a katolikus teológia szerves részévé vált. Ezért beszélnek ma miseáldozatról, áldozópapról, elsőáldozásról.

Újabb fontos változás történt a 8. századtól az úgynevezett egy szín alatti mise bevezetésével, amikor a szertartásban a bort megvonták a hívőktől, annak ellenére, hogy Jézus Krisztus az evangéliumban határozottan kijelentette önmagáról, hogy ha nem isszuk az ő vérét, nincs élet bennünk. Az újítás bevezetésének oka nem ismert. Nemcsak a Szentírás, hanem az addigi egyházi tradíció is ellene szólt. Az 5. század közepén I. Nagy Szent Leó pápa még eretnekségnek minősítette, és határozottan elítélte az egy szín alatti áldozás ekkor megjelenő gyakorlatát, és elrendelte, hogy a híveknek mindenütt adják a bort is. Hasonlóképpen tett Gelasius pápa is az 5. század végén, amikor Dél-Itáliában ismét feltűnt a bor nélküli mise szertartása. 1415-ben azonban Konstanzban már ezzel éles ellentétben álló egyetemes zsinati határozat született, a laikusokat eltiltották a bor vételétől, és számukra az egy szín alatti áldozást tették kötelezővé. A papság továbbra is két szín alatt áldozott.

A mise harmadik fő pillére az átlényegülés (transsubstantiatio) tana, amely szerint az ostyát és a bort a pap a misében Jézus Krisztus valóságos testévé és vérévé változtatja át. Ezért kell a felszentelt ostyát még ma is – katolikus szóhasználattal – imádó hódolatban részesíteni (például térdhajtás előtte stb.). Az átlényegülés tana egészen a 9. századig nem tudott gyökeret verni a katolikus egyházban. Az 5. században Gelasius pápa ugyanolyan határozottan utasította el e tanítást, mint a 9. század elején Hrabanus Maurus mainzi püspök. A tan kidolgozója a 9. században élt Paschasius Radbertus német bencés apát és iskolamester volt. Az 1215-ös IV. lateráni egyetemes zsinaton már dogmaként hirdették ki e tanítást. Az átlényegülés tanának legsúlyosabb problémája az, hogy az ostyának Jézus tényleges testévé változtatása bibliai alapon csak varázslásnak minősíthető.

forrás:újexodus

"A Zsidókhoz írt levél egyértelműen kijelenti, hogy Jézus Krisztus keresztáldozata egyszeri, tökéletes és megismételhetetlen."

A misén megújul az áldozat, nem ismétlődik, vagy javul. Ugyanabban az áldozatban részesül aki a misén részt vesz.

"Újabb fontos változás történt a 8. századtól az úgynevezett egy szín alatti mise bevezetésével, amikor a szertartásban a bort megvonták a hívőktől, annak ellenére, hogy Jézus Krisztus az evangéliumban határozottan kijelentette önmagáról, hogy ha nem isszuk az ő vérét, nincs élet bennünk. Az újítás bevezetésének oka nem ismert."

Azért vezették be mert így próbálták csökkenteni a járványok terjedését. De ez szerintem se volt jó lépés. Mindenesetre sok helyen azért lehet két szín alatt áldozni.

"Az átlényegülés tanának legsúlyosabb problémája az, hogy az ostyának Jézus tényleges testévé változtatása bibliai alapon csak varázslásnak minősíthető."

Jn 6,56 - Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne.

Számomra a legerősebb Bibliai alátámasztása annak hogy Jézus valóságosan jelen van az ostyában és a borban a Korintusiaknak írt levélben van:

[link]

Itt ír arról hogy akik nem tartanak bűnbánatot úrvacsora előtt azok megbetegednek és meghalnak. Egy egyszerű megemlékezésnek nyilván nem lennének ilyen következményei.

És egy közeli ismerősömmel történt is olyan csoda ami ezt megerősíti. (Áldozáskor úgymond "megízlelte" a mennyet vagyis valamiféle természetfeletti élményben volt része)

"Amikor áldozunk, amikor bekaptuk az ostyát miért bűn jobbra-balra nézelődni amikor visszamegyek a padba?"

Azt nem tudom hogy ez bűn-e de szerintem ahhoz hasonlítható mintha kérnél egy időpontot Obama elnöktől, ő fogadna téged és átnyújtana kb. 100.000.000 Ft ajándékot, amit te úgy fogadnál hogy szó nélkül elsétálsz és közben a dekorációt nézegeted.