Milyen összefüggések vannak Egyiptom történelme és a Biblia között?

ha jól tudom, a zsidók Egyiptomba vándorlását alátámasztják az egyiptomi leletek. De érdekes, hogy a Tíz Csapásról nem maradtak fenn emlékek Egyiptomban, pedig a Biblia leírása szerint elég nagy jelentőségű eseménysorról van szó.

Többször hallottam, hogy az özönvíz történet tulajdonképpen egy nagy természeti katasztrófa volt, mezopotámiai nagy áradás, vagy egy merész elképzelés szerint a Fekete-tenger mai alakjának létrejött e áll a háttérben, amikor átszakadt a Földközi-tenger határán lévő keskeny gát, amit ma Márvány-tengernek nevezünk (a mai Isztambulnál). Ezt alátámasztani látszik, hogy a parttól befelé kilométerekre találtak a Fekete-tengerben épületromokat... Az özönvíz-mítosz szinte az összes ókori keleti kultúra mitológiájában fellelhető, szóval valószínűleg eegy valóban megtörtént esemény ihlette.

Dárius perzsa király szintén történelmi figura, valószínűleg megegyezik I. Dareiosszal. Akárcsak Nabukodonozor babiloni uralkodó, nem bibliai nevén Nabu-Kuduri-Uszur.

Kedves Kérdésfelvető!

Nagyon örültem kérdésednek mert a Biblia nagyon sok szállal kapcsolódik az egyiptomi történelemhez. A Bibliában összesen 652-szer szerepel Egyiptom mint kifejezés!

Először Ábrahámnál találkozunk vele:

1Móz 12,10 "Azonban éhség lőn az országban, és Ábrahám aláment Egyiptomba, hogy ott tartózkodjék, mert nagy volt az éhség az országban." Ez körülbelül i.e. 1875 körül lehetett!

Az elkövetkezendő 430 évben Jákob és József élete is kapcsolódott Egyiptomhoz kb. ie. 1682-ben amikor József 17 esztendős volt elhurcolták Egyiptomba, ahol haláláig ie. 1589-ig élt. József tehát a hükszosz uralom alatt került a Fáraó mellé I. Jahmesz, vagy Amszoszis ideje alatt, majd jött I. Thotmesz az elnyomatás fáraója (Hatsepszut apja), aki Mózes nevelőanyja volt. Izrael Egyiptomból való kivonulásának fáraója II. Amenhotep volt, aki ie. 1447-1425-ig élt a kivonulást ie. 1445-re tehetjük.

Az egyiptomi kivonulás jelképét használja a Biblia a bűntől való szabadulás jelképének. A próféták nagyon sokszor hivatkoztak az Egyiptomból való szabadulásra...

Az Újszövetségben pedig Jézus tartózkodott rövid ideig Egyiptomban, amikor a szülei Heródes elől menekültek, és ott maradtak Heródes haláláig.

Végül Jelenések könyve is említi Egyiptomot jelképes beszédben...

Remélem tudtam segíteni!

Üdvözlettel: Péter

Bibliaház Gödöllő

[link]

Egy nép a héberek jelenléte nem csak kimutatható a megszokott módszerekkel, de befolyásuk is tagadhatatlan.

-Hogyan befolyásolta a héber népet az egyiptomi kultúra, illetve a héberek milyen hatást gyakoroltak az egyiptomi kultúrára?

Miután 400 év rabszolgaság után a zsidók kivonultak Egyiptomból, megérkeztek a Sínai-hegyhez. Mózes felment a hegyre, hogy Istennel beszélgessen, s lehozza Isten rendelkezéseit népének.

"Amikor azt látta a nép, hogy Mózes késlekedik, és nem jön le a hegyről, összegyülekezett a nép Áron köré, és azt mondták neki: Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon, mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki felhozott bennünket Egyiptomból. Áron ezt mondta nekik: Szedjétek ki az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és leányaitok füléből, és hozzátok ide hozzám! És kiszedte az egész nép az aranyfüggőket a füléből, és odavitte Áronhoz. Ő átvette tőlük, vésővel mintát készített, és borjúszobrot öntött. Ekkor azt mondták: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről."

E bibliai beszámoló szerint, a zsidók nem értették Isten szándékát. A Tízparancsolatban ugyanis egy másik szabadító Istenről olvashattak. Egy névtelen és láthatatlan Istenről, az egyedüliről

"Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül! Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak."

Miért készített szobrot a láthatatlan Isten ábrázolására népe, míg Mózes kinyilatkoztatásaira várt?400 év alatt, akarva akaratlanul is keveredett a zsidóság és az egyiptomiak vallási kultúrája.

A Biblia magyarázói nem értettek egyet abban, hogy az aranyborjú egy külön istenszobor, vagy JAHWE kiábrázolása, aki a Tízparancsolatot adta.

Csak sejteni lehetett, hogy köze van az egyiptomi kultúrához.

Mivel Egyiptomban ez volt a közvetítő szentállat, istenük és a papság között, innen vették át a gondolatát, hogy a láthatatlan Istent láthatóvá tegyék.

Egyiptomban az animizmus annyira jellemző volt, hogy később a bibliai próféták Egyiptomot szimbolikusan krokodilnak nevezi.

"Embernek fia! Vesd tekintetedet a Fáraóra, Egyiptom királyára, és prófétálj ellene és egész Egyiptom ellen. Szólj és mondjad: Így szól az Úr Isten: Íme, én ellened megyek, Fáraó, Egyiptom királya, te nagy krokodil, a ki fekszik folyói közepette, a ki ezt mondja: Enyém az én folyóm, és én teremtettem magamnak. És horgokat vetek szádba, és azt cselekszem, hogy folyóid halai odaragadjanak pikkelyeidhez, és kivonzlak folyóid közepéből, és folyóid minden halait, melyek odaragadnak pikkelyeidhez."

Ez az igazságtalan társadalom nem szolgálta az emberiség javát. Ezért Isten felemelte szavát a prófétáin keresztül, megjövendölve, hogy Egyiptom uralma leáldozott!

Isten megelégelte a fáraók önigazult istenkirályságát, öntelt hatalomvágyát, s nem csak egy fáraót büntetett, mint a kivonulás idején, hanem előre megjövendölte prófétáin keresztül az egész birodalom pusztulását, ami évszázadok alatt be is következett. A prófécia Memphis pusztulását írja le, mivel ez volt a királyi város, de mindenki tudta, ha elpusztul a stratégiai központ, az egész birodalomnak vége, mert a papok hatalma a fáraók létezésétől függ! A jövendölés Ezékiel prófétánál található:

„Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Elpusztítom a bálványokat, kiirtom a bálványszobrokat Nófból, (Nóf Memphis héber neve az Ószövetségben) Egyiptomban nem lesz többé fejedelem. Félelmet keltek majd Egyiptomban.”

Az sem véletlen, hogy Izrael aranyborjút öntött magának adoptálva az egyiptomi gondolkodást. Mi is pontosan ezt tesszük, legföljebb isteneinket nem borjú szoborban ábrázoljuk, de a siker a pénz és a hatalom „szentháromsága” ma is kísért, éppen úgy, mint az ókorban!

Kezdeném Józsefnél. Jákob egyik fia volt. Testvérei irigyek voltak rá, ezért eladták egyiptomi kereskedőknek. Később rabszolga lett Potifár házában, ahol Potifár felesége kikezdett vele. József azonban ellenállt. Később börtönbe került, de Isten vele volt, és kegyet talált a börtönparancsnok szemében.

Azután a fáraó udvarába került, megfejtette az álmát, és miniszterévé tette. Ezután jött a történetben a 7 bő és a 7 szűk esztendő. József jól gazdálkodott.

Mózes története:

10 csapás

Vörös tenger - leleteket tártak fel amelyek bizonyítják, hogy valóban megtörtént.

És még sorolhatnánk.

Én azt olvastam,hogy a Gilgames eposzban is szó van egy nagy áradásról és valaki ottis hajót épít meg állatokat gyűjt össze.

Ráadásul Ábrahám is arról a területről vándorol Izrael felé. Ur vagy Urruk város környékéről.

Többször hallotam,hogy aBibliában szereplő történetek más korábbi kultúrákban is hasonlóan megvannak.

Ki tudja már mi asz igazság.

nézd a National geographi csatornát.

ott láttam,hogy amikor azsidók kivonultak egyiptpmból és a sínai félszigeten kóboroltak az ottaniak egy isten tiszteletk,kinek a neve írva JHW. A filmen arra következtettek,hogy esetleg innen eredhet a JAHWE szó.

Tehát,hogy innen vitték magukkal izraelbe.