Hogy kell ezeket értelmezni?

Nincs más ott víz, hisz az özönvízkor alázúdult, mikor megnyílt az ég csatornája.

A nap az élet miatt kellett. Meleg nélkül megfagyunk.

Nem azt írja, hogy a hold önmagától világít, de mégis ad éjszaka némi világosságot.

A hold is, nap is tudtommal az égen van, de javíts ki, ha tévedek.

Az elmétek véges, a gúnyotok végtelen.

Teljesen minden milyen választ kaptok, nem érdekel benneteket. Akkor minek a kérdés?

Ahogy válaszom írta, az a víz már lezúdult onnan az özönvízkor. Nem véletlenül nem voltak akkor évszakok sem, hiszen egy ilyen "vízburok" speciális klímát biztosíthatott az egész Földnek.

Világosság lehet forrás nélkül, mert Isten képes így teremteni. Én, te, meg az emberiség többi része nem, ezért nem vagyunk mindenhatók.

Mert neki úgy tetszett, hogy a Hold úgy "világítson", hogy visszaveri a Nap fényét. Kb. mintha azt kérdeznéd, miért írtam ma kék tollal, nem feketével. Mert jobban tetszett :)

Ég mennyezete: egyrészt nem tudom, eredetiben mi áll, ezt érdemes lenne megnézni, másrészt ezért szerintem kitalálható. Isten odahelyezte őket, ahol most is vannak, az emberek pedig a Földről egy mennyezetnek látják.

A világosságot mit létező dolgot teremtette meg a Földön. Utána teremtette meg a világító égitesteket. Előtte például isten dicsősége áraszthatott fényt.

A Hold, ha világítana, kisütné a szemed. Így pont jó, ahogy van, nem véletlenül lett így teremtve.

A zsidók az eget mint egy félgömböt képzelték el a Föld felett, ezért lehet a mennyezet kifejezés. De innen úgy is tűnik :)

A mennyezet fölötti vizekre több magyarázat van, abba most nem mennék bele.

Amúgy érdekes, hogyha megnézed, hogy a teremtés napjai párba állíthatók.

1. nap, világosság 4. nap, világító testek

2. nap, vizek 5. nap, vízi és égiállatok

3. nap, szárazföld 6. nap, szárazföldi állatok és az ember

Szia! A teremtástörténetet nem kell szó szerint venni. Isten "sugalmazta", de emberek írták, az őnyelvükön, az ő akkori világképük szerint. Vagyis csak a mondanivaló lényege van Istentől: az, hogy MINDEN, mi van, azért létezik,mert Istentől kapja a létét. A föld, az ég, a világító testek, az élő és élettelen környezet, a csúszómászók, a madarak, a halak, s az ember is.

Mivel az akkori ember úgy gondolta el a világot, hogy pl. az égbolt felett víz van, saz Isten néha kinyitja, ekkor esik az eső, ezért így írta le a teremtés történetét.

Nyilván nemtudjuk, hogyan történt/történik teremtés, hogyan keletkezik az anyag, s hogyan jön létre az élet... ez az Isten misztériuma. De hitünk szerint akárhogyan is történt/történik pontosan, Isten szándékából és teremtő erejéből vagyunk mi is és minden egyéb is.

:)

Szia kérdező... Talán ezt a magyarázatot megérted...

„ ’Legyen világosság! ’ És lett világosság. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig elnevezte éjszakának. És lett este és lett reggel; első nap” (1Mózes 1:3, 5).

A nap és a hold természetesen már régen az első „napot” megelőzően létezett a világegyetemben, de a világosságuk nem hatolt keresztül a föld felszínéig, úgyhogy azok a földi megfigyelő számára láthatatlanok lettek volna. Most, ezen az első „napon”, nyilvánvalóan láthatóvá lett a fény a földön, és a forgó bolygón ettől kezdve nappalok és éjszakák felváltva követték egymást.

Nyilvánvalóan ez a világossá válás fokozatos folyamat volt, amely hosszabb időszakot vett igénybe, tehát nem pillanatnyi esemény, mint egy villanylámpa felkapcsolása. Mózes első könyvének e szavai a J. W. Watts fordítás szerint így hangzanak: „És fokozatosan létrejött a világosság” (A Distinctive Translation of Genesis). A fény a naptól származott, de a nap maga nem volt látható a felhőtakaró miatt. A földet elérő fény ilyenformán „diffúz fény” volt, ahogy arra a Rotherham fordítása szerinti Emphasised Bible 3. versének megjegyzése utal. (Lásd a 14/b versre vonatkozó

11 „ ’Jöjjön létre kiterjedés a vizek között és legyenek elválasztva a vizek a vizektől! ’ Akkor Isten hozzáfogott, hogy létrehozza a kiterjedést és elválassza azokat a vizeket, amelyeknek a kiterjedés alatt kell lenniük azoktól a vizektől, amelyeknek a kiterjedés fölött kell lenniük. És úgy lett. És Isten elnevezte a kiterjedést égnek” (1Mózes 1:6–8).

12 A „kiterjedés” helyett néhány fordítás a „boltozat” szót használja. Innen származik egyesek érvelése, hogy a teremtési beszámoló a nevezett „boltozatot” fémes kupola formájában bemutató teremtési mitoszokon alapulna. De még a King James Version is, amelyik a „boltozat” szót használja, a lapszéli jegyzetben az „expansion” (kiterjedés) szót szerepelteti, éspedig azért, mert a „kiterjedés” formában lefordított héber raqía‘ szó jelentése: kiterjeszteni, kiszélesíteni vagy kinyújtani.

13 Bár a teremtési beszámoló kijelenti, hogy Isten ’hozta létre’ a kiterjedést, semmit sem közöl arról, hogyan. Bármi módon is következett be a szétválasztás, a ’kiterjedés fölött levő vizek’ észrevehetően eltávolodtak a földtől. Később, az 1Mózes 1:20 azt mondja, hogy ’madarak repüljenek az egek kiterjedésén’.

22 Kezdetben, a nagyobb szén-dioxid tartalmú légkör következtében, az egész föld éghajlata forró lehetett. De a növényzet buja növekedése folytán, a harmadik és a negyedik teremtési periódus során, a hővisszatartó szén-dioxid tartalom lecsökkent. A növényzet ezzel szemben gondoskodott oxigénről, az állati élet egyik előfeltételéről (Zsoltárok 136:7–9).

23 Földi szemlélő most már képes lett volna megkülönböztetni a napot, a holdat és a csillagokat, amelyek „jelekként” szolgáltak „és mint meghatározói az évszakoknak, napoknak és éveknek” (1Mózes 1:14). A hold mutatta a holdhónapok múlását, a nap a napévek elteltét. Az évszakok, amelyek a negyedik napon kialakultak, kétségtelenül sokkal enyhébbek lehettek, mint ma (1Mózes 1:15; 8:20–22).

17 Isten tehát az égboltra helyezte őket, hogy megvilágítsák a földet,

2 A teremtési beszámoló áttanulmányozásánál segítségül szolgál, ha meggondoljuk, hogy a dolgokat földi megfigyelő nézőpontja szerint közelíti meg. Az események úgy vannak leírva, mintha emberi megfigyelők lettek volna jelen s látták volna azokat. Ez megfigyelhető a negyedik teremtési „nap” leírásánál. A napot és a holdat a csillagokhoz képest nagy világító testeknek nevezi, jóllehet sok csillag sokkalta nagyobb a napunknál és a hold jelentéktelen hozzájuk képest. De nem a földi néző számára! A földről tekintve a nap mint ’nagy fényforrás uralkodik nappal’ és a hold mint ’kisebbik fényforrás uralkodik éjjel’ (1Mózes 1:14–18).

Nos a válaszok sorrendben:

1,Tengerek és a felhők(a felhő tárolja a vizet)

2, Gondolom voltál már kint felhős nappal az utcán. Nem lehet látni a napot mégis világos van.

3, A hold nem lehet egy izzó égitest különben napnak hívnák és nem lenne élet a földön.

4, Valóban csak metaforikusan tette a menyezetre a napot és holdat. Nem kell mindent szó szerint venni. Az akkori embereknek hogy magyaráztad volna meg hogy nem a menyezeten vannak hanem a világűrben?