Jehova tanúi miért jönnek olyan sokszor indulatba ha valaki nem akarja elfogadni a tanításaikat?

Azt nem tudom, miért jönnek indulatba. De itt van egy-egy téma vagy vita, ami kapcsán sok más résztvevő is indulatba jön.

Nemcsak itt, hanem más kategóriákban feltett kérdéseknél is.

Ez egy nagy tévedés.

Hát eléggé összefirkáltatok itt hülyeségeket. amelyik tanú indulatba jön attól, hogy egy ember nem akar élni az nagyon buta, ezt Én mondom, aki magam is Tanú vagyok több mint 21. éve.

Ugyan is a biblia szerint, Ill. Jézus tanítása szerint akit az atya nem vonz, az tótágast is állhat, akkor sem lesz Jehova tanúja.

A tanúkat Jehova választja ki és az egyén eldönti az ismeret szerzés után, hogy megértette e és akarja e. Hanem akkor ennyi.

A teremtő önkénteseket keres, nem kényszerítetteket, az ilyen áldozatokat nem is fogadja el.

Jaj jaj....

A 3-s válaszolónak pedig :

Nem követel meg senkitől senki semmit.

Van egy keresztényi elrendezés a szolgálat terén, és ezt lehet önként vállalni, vagy nem vállalni.

Vannak testvérek, akiknek az élet körülményeik nem engedik meg hogy az idejüket a szolgálattal töltsék, mert gyermeket nevelnek dolgoznak, ugyan úgy élnek mint más, csak a hitben nem egyeznek.

A rágalmazást pedig felesleges folytatni.

Jézus a szegény asszony két fillérjével szemléltette, hogy nem a mennyiség számít, hanem az önként, tiszta szívből való áldozat felajánlás amennyit tudunk adni, ajkunk tulkaiból.

(Héberek 13:15) 15 Őáltala ajánljunk fel mindenkor az Istennek dicséretáldozatot, vagyis az ajkak gyümölcsét, amelyek nyilvános kijelentést tesznek az Ő neve mellett.

Van egy hasonló kérdés, oda írtam egy hosszabb - és teljesen objektív, ebből következőleg elvileg cseppet sem sértő - választ. Bemásolom a linket:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..

Ha végigolvasod, láthatod, hogy tényleg nem mocskolódtam vagy sértegettem őket (nem szokásom); és semmi különöset nem írtam. De egy turbóJT (jelenleg 30 %-os) mégis "nekemesett"; gondolom, már csak megszokásból is... (A napokban jött vissza néhány hónap kihagyás után; idén már másodszor volt "szabin" :D ; de legalább 2 éve fenn van a GYK-n, és nyomja a személyeskedő, sértő, kötözködő válaszokat.)

Persze a kérdező kérdésére ő sem válaszolt rendesen...

Én úgy látom, hogy sokuk viselkedése tényleg botrányos; kiváltképp a beszélgető- vagy vitapartnereik tiszteletével van gond. Erre itt találsz jónéhány példát:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..

Üdítő kivételek (ott is felsoroltam) novis, Kata, Imre és Gusev. A többiek tényleg gyakran iszonyatos stílusban nyilvánulnak meg; jobb esetben "csak" kitérnek a válasz elől vagy mellébeszélnek; meg hát kopiznak ezerrel...

És hogy miért teszik ezt? Részben a másik kérdésnél leírtak miatt. A másik részét viszont nem írom le, mert akkor megint néhányan vérig fognak sértődni... Tudod, az igazság sokszor fáj...

-------

"Ugyan is a biblia szerint, Ill. Jézus tanítása szerint akit az atya nem vonz, az tótágast is állhat, akkor sem lesz Jehova tanúja."

Kíváncsi lennék, hol van ez pontosan a Bibliában szó szerint. Nem a tótágasra gondolok, az humornak jó. :D

Tehát: Hol írja a Biblia, hogy "Akit az Atya nem vonz, az nem lesz Jehova Tanúja"?

Merthogy tudomásom szerint ez sem az ÚVF-ben, sem más fordításokban nem így szerepel. Tehát egy kis ferdítés JT-módra...

Ez meg a másik:

"Nem követel meg senkitől senki semmit. Van egy keresztényi elrendezés a szolgálat terén, és ezt lehet önként vállalni, vagy nem vállalni."

Ja. Csak éppen akik nem teljesítik a havi minimum 10 óra "prédikálást" (utcai szolgálat, házról házra mászkálás, egyebek), azokat külön megkülönböztető megnevezéssel illetik: ők a "tétlenek". Hivatalosan "bátorítják" őket a szolgálatra; gyakorlatilag meg ezen felül kapják a szemrehányó / lenéző pillantásokat és / vagy beszólásokat. Tehát sértő megnevezés + szebben vagy csúnyábban nyaggatják ezeket a személyeket; azaz lelki erőszakot, manipulációt alkalmaznak velük szemben. Ennek hatására (vagy ennek megelőzése, elkerülése céljából) sokan a hátuk közepére nem kívánják ezt az egészet, mégis csinálják. És persze ott van az örökös motiváció is: Armageddonkor CSAK a _hűséges_ Jehova Tanúi maradnak életben, senki más...

Ilyen körülmények között mondható egyáltalán, hogy senkitől semmit nem követelnek? Költői kérdés volt...

Üdv. :)

Ez nem a társulattól való követelés, ezt Jézus kérte a követőitől.

egyébként nem minimum 10 óra, mert van aki csak havonta 2 órát tud menni, de megteszi, mert minden kereszténynek kötelessége, ez az egyik akarata a teremtőnek.

Hogy az ige hirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket,

(1Korintusz 1:21) 21 Mivel ugyanis — az Isten bölcsességének megfelelően — a világ a maga bölcsessége útján nem ismerte meg az Istent, az Isten jónak látta, hogy a prédikált dolgok bolondsága által mentse meg a hívőket.

Az embereknek bolondság sok minden amit a teremtő kér a Bibliában, több helyen is utal rá. A teremtőnek, meg a világban levő dolgok bolondság, és nevet ezeken.

(1Korintusz 1:18-20) 18 A kínoszlopról való beszéd ugyanis bolondság azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik megmentésben részesülünk, Isten ereje. 19 Mert meg van írva: „El fogom veszteni a bölcsek bölcsességét, és félretolom a műveltek intelligenciáját.” 20 Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol ennek a világrendszernek a vitázója? Nem tette-e bolondsággá az Isten a világ bölcsességét?

A prédikáló munka, mindig is része volt a keresztény életnek, és addig kell is amíg Jézus azt nem mondja hogy elég.Mert ezt a munkát a dolgok rendszerének végéig azokkal van akik ezt a munkát végzik, és irányítja ezt.

(Máté 28:19, 20) 19 Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében, 20 és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek. És íme, én veletek vagyok minden napon a világrendszer befejezéséig.”

Már nem kell sokáig hirdetni....

Jézus egészen pontosan azt mondta, amit te is idéztél, kedves Tanú:

Menjetek, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atya, a Fiú és a Szent Szellem nevében...

Azt nem mondta, hogy ez legalább havi x óra hosszat kötelező, és azt sem, hogy ennek az a módja, ahogyan a JT-k csinálják.

Persze ilyenkor szoktatok arra hivatkozni, hogy Jézus kettesével küldte ki a tanítványokat. --> Egy alkalommal ez valóban így történt. De hogy sorban minden házba bekopogtak volna a tanítványok, arról nem olvasunk.

Az óraszámoknak majd utánanézek pontosan, ezt a 10 órát régebben olvastam valahol. És tudok olyan személyről is, aki konkrétan bestresszel időnként, hogy meglegyen az elvárt óraszám. Tehát valamilyen módon csak kötelező akkor...

Ha pedig beidézted azt az igeverset, amelyben az eredeti "kereszt" szó helyett "kínoszlop" szerepel, akkor tessék, egy kis olvasnivaló:

Kereszt vagy kínzócölöp?

Miután Joseph Franklin Rutherford Jehova Tanúit 1931-ben „az üdvösség új népének" kiáltotta ki, egyre fontosabb lett számukra, hogy minél több ponton megkülönböztessék magukat az egyházaktól, így távolították el a keresztyénség fő szimbólumát, a keresztet az Őrtorony-iratokból. Ez persze kb. fél évszázaddal azután történt, hogy Charles Taze Russell megalapította az Őrtorony Társulatot. Történeti művükben: „Jehova Tanúi - Isten Királyságának hirdetői" „Az elhagyott szokások" címmel a keresztet is említik:

„A bibliakutatók évekig keresztet és koronát ábrázoló jelvényt viseltek azonosításként, és ez a szimbólum volt az 'Őrtorony' címlapján 1891 és 1931 között... 1936-ban rámutattak, hogy a bizonyítékok azt igazolják, Krisztus oszlopon és nem egy két gerendából álló kereszten halt meg" (200. o.).

Mi az alapja ennek az „új felfedezésnek"? Az Őrtorony Társulat lényegében a következő érveket nevezi meg:

a) A görög „sztaurosz", amelyet szokás szerint „kereszt"-nek fordítanak, „pusztán egy függőlegesen álló törzset, cölöpöt, hegyes karót, pillért vagy támasztékot jelent", de nem keresztet, ezt az is igazolja, hogy az Újszövetségben „a xülon a sztaurosz szinonimájaként" használható lenne, amely egyszerűen „fát" vagy „fagerendát" jelent (Segítség a Biblia megértéséhez, 1.158. o.).

Ehhez el kell mondanunk, hogy az Őrtorony Társulat a maga fordításával bizonyosan visszaadja a „sztaurosz" és a „xülon" eredeti jelentését (vö. Bauer 1971, 1086. has kk; 1.515k). Amit viszont nem vesz észre, az az eredeti jelentés bővülése, amely az idők folyamán ezekhez a szavakhoz tapadt. így történetileg biztos tény, hogy a rómaiak mind egyszerű oszlopokon, mind pedig kereszteken (függőleges oszlop keresztgerendával) végrehajtottak kivégzéseket (vö. pld.: Seneca: De vita beata [= A boldog életről] 19,3; Epistola 101,12; Tacitus: Históriáé IV,3; Josephus: Antiquitates [=A zsidók története] 1 l,261kk). A Jézus korában szokásos kivégzést forma a keresztrefeszítés volt (vö. ThWNT [=Újszövetségi Teológiai Szótár] VÜ/1964, 573k). A „kereszt"-re használt latin fogalmat, a „crux"-ot az Újszövetség szerzői a görög „sztaurosz"'-szál (néha a „xülon"-nál adjákvissza).

b) Az Őrtorony Társulat részéről továbbá úgy érvelnek, hogy „a két gerendából álló kereszt kaldeai eredetű", ezért elvetendő (Segítség... 1.158. o.). - Erre ez a válaszom: Nyilvánvaló, hogy a keresztre feszítés halálbüntetése (de a „cölöpre szegezés" is) a pogány világból származik. Ezt azonban a rómaiak, a görögök, a perzsák és más népek is gyakorolták. A kereszt különböző változatokban több vallásban is megtalálható szimbólumként. A pogány gyökerek és párhuzamok azonban semmiképpen sem szólnak a keresztyénségben való használat ellen. Hiszen először is Jézus nem maga választotta meg a kivégzési módot, hanem a rómaiak (a pogányok) saját szokásaik szerint ölték meg. Másodszor a kereszt csakis és kizárólag azért lett a fő keresztyén szimbólum, mert Jézust így végezték ki -, tehát az antik népek és a pogány vallások mindenféle egyéb szokásától függetlenül.

A probléma nem a kereszt mint szimbólum miatt van, hanem csak ott, ahol ma keresztyén köntösben mágikus célokra (babona, szellem- idézés, fehér mágia) visszaélnek vele. Az ilyen visszaéléseket kell elutasítani (vö. 5Móz 18,9kk). De sok máshoz hasonlóan itt is igaz: „Abusus non tollit usum" -, azaz, a visszaélés nem szünteti meg a (józan, ésszerű) használatot.

c) Az Új Világ fordítás függelékében található egy „crux simplex" (felállított gerenda) rajza a római kivégzési mód „illusztrálására". Itt a következőket fejtegetik: „A gonosztevő rászögezésére szolgáló egyszerű törzset a latinban crux simplexnek nevezték. Egy ilyen kínzóeszközt ábrázol Justus Lipsius (1547-1606) De cruce libri trés című könyvében, Antwerpen, 1629, 19. o. A crux simplex itt látható fotográfiája [sic!] valódi reprodukció az ő könyvéből (ÚVF [német] 1.642. o.). - Az Őrtorony Társulat elhallgatja azt a tényt, hogy „könyvében" Lipsius (valójában három könyv - „libri trés") 15 további illusztrációt nyomtatott ki, amelyek legtöbbje kereszten való kivégzést {crux commissa és immissa formájában) ábrázol. Ez a kép tehát semmit sem bizonyít Jézus kivégzésének módjával kapcsolatban. Ha az Őrtorony Társulat Lipsiust akarja koronatanúnak a „cölöpözéshez", akkor becsületesen be kellene vallania, hogy maga Lipsius (például könyvének 661. oldalán) kifejezetten a keresztre feszítést (nem pedig az oszlopra szegezést) ábrázolja Jézus kivégzésének módjaként.

d) A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a Biblia tartalmaz-e valamiféle utalást Jézus kivégzésének módjára. Jehova Tanúi számára világos a helyzet:„A rómaiaknál az volt a szokás, mint Jézus esetében is, hogy az elítélt kezeit (és valószínűleg a lábait is) egy törzsre szegezték" (segítség a Biblia megértéséhez... 1.157. o.). A Lipsius könyvéből vett ábra megmutatja, hogyan képzeli el a Őrtorony Társulat ezt a felszegezést: Egy-egy szöggel fúrták át a kezeket és a lábakat. – Van azonban egy vers a Bibliában, amely félreérthetetlenül megmondja, hogy Jézus kezeit két szöggel ütötték át: Jn 20,25. Tamás itt mondja Jézus feltámadása után: „Ha nem látom a kezén a szegek (tón hélón, többes szám) helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek (szintén többes- szám!) helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem."

Kényszerítően adódik tehát az a következtetés, hogy Jézus kitárt karokkal egy igazi kereszten (crux commissa vagy immissa) halt meg, amit a Jézus környezetéből való kortárs tudósítások is megerősítenek, és amit - Jehova Tanúinak kivételével és náluk is csak 1931 óta - soha, semmikor sem vontak kétségbe az egyház története folyamán.

Bár nincs teológiai jelentősége, meg kell említeni, hogy Jézus nem „kínoszlopon" (NWT: torture stake) halt meg. A görög sztaurosz alapjelentése valóban cölöp vagy gerenda, de a rómaiak kivégző eszköze kereszt alakú volt. Ennek két Kr. u. 1. századi ábrázolása is fennmaradt Rómában, a Palatinus-dombi ásatások során került elő egy „graffiti", amelyen egy keresztre feszített szamárfejű alakra mutat rá egy Alexamenosz nevű férfi, s alatta a felirat: szebete theó, azaz „imádjátok Istent!" A Kr. u. 79-es lávakitöréskor elpusztult Pompejiben pedig az egyik kiásott ház oltára fölött falba süllyesztett latin fakeresztet találtak.

Üdv. :)