Mit jelent elfogadni Krisztust a szívünkben?
Azt , hogy az értelmed csakis egy irányba használod.Vakon hiszel.És ha csak lehet soha nem gondolkozol, de amikor véletlenül kicsúszik néhány gondolat az elmédből akkor is csak úgy és csak olyat amit szabad neked . Amit megengednek hú báránykájuknak a papok. És imádod Krisztust és hiszel!Mindent amit mondanak neked a papok és segítőik. Fennen hangoztatod mennyire szükséged van rájuk ,hogy jó sok pénzzel támogassa őket az állambácsi. És adakozol! Adakozol reggel adakozol nappal... este nem, olyankor hagyd aludni őket:). Azért vagy , azért dolgozol , hogy adakozz .Fogadd be a sok dumát és hidd el ,soha ne merd megkérdőjelezni. Törődj bele sorsodba és törődj bele mindenbe. Vakon kövesd papodat MERT Ő CSAKIS Ő rajta múlik , hogy majdan a túlvilágban azt mondod e hogy hakúna matátá ,vagy az ördög fogja a lelkedet dobálgatni a nagy forró üstjébe.
Mert a keresztény élet licenszét levédték maguknak. Aki nem áll be közzéjük báránykának az meg van tévesztve és pogány bűnös lélek. Mert állítják , hogy ők és csakis ők találták fel a humanitást és az emberi harmonikus együttélés szabályait...
Amit a nép úgy követ , hogy egész héten lop csal hazudik de vasárnap elmegy a templomba és szépen forgatja a szemét , már amikor nem süti le illedelmesen ,alázattal. És ettől megtisztul a lelke neki , mert adakozik. És felsóhajt és hétfőtől ismét folytatja gyarló emberi életét. De jövő vasárnap ismét eljön mert hiszi, hogy akkor ha nem is díszpáholy de legalább egy állóhely neki is jut majd a Menyországban.
Krisztus elfogadása a szívünkben nem azt jelenti kizárólag, hogy onnantól kezdve minden szép és csupa boldogság, öröm, ujjongás. Akkor is őt fogadjuk el Megváltóként, Isten Fiaként, amikor lehangoltak vagyunk, amikor gondjaink vannak, iszonyú terheket raknak a vállunkra mások, amikor fájdalmunkban sírunk, amikor semmi nem jön össze abból, amit elterveztünk, amikor nem tudjuk leküzdeni a hibáinkat, amikor borzasztóan megbánt egy ember...Szóval akkor is, amikor szembesülünk ezzel a világgal.
Az nagyon jó, ha a szívünkig ér Jézus üzenete, mert az azt jelenti, hogy megértettük, miért jött a földre, mi volt a célja, és a szívünk arra fog indítani, hogy meg is tegyük mindazt, amit kért tőlünk. Ha nem tesszük meg mindazt, akkor nem ért el a szívünkig, csak érzelmeskedtünk.
Azt jelenti, hogy alaposan végig gondoljuk a tanítását, a tettei indítékát, amit megtudtunk rajta keresztül Istenről, és megtesszük, amit tőle tanultunk. Tehát tetteket jelent.
De ilyenkor nem azt kell elfogadjam, hogy egyetlen nagy Egész(Isten) része vagyok, és a szabály az egészért élés? Nem ezt kell belássam eszemből és szívemből ekkor, azt, hogy a jót azért kell tenni, mert az a helyes? Vagy csak azt kell elfogadni hogy jött valaki és meghalt értem? És akkor minden oké? Ezzel mi változik? Szerintem itt inkább megértésről van szó, és belátásról, nem pedig vak elfogadásról, de aztán lehet, hogy én tévedek. Ez a két dolog az elfogadást meg kell, hogy előzze, nem?
köszi egyébként a válaszokat.
Minden kérdésedre választ találsz a heidelbergi kátéban :)
sok sikert Neked
A megtérésnek meg kell előznie Jézus követését. Enélkül követheted Jézus céljait, de csak egy nagyszerű ember, jó tanító lesz számodra.
Az újjászületés, ahogy az ige használja egy változást hoz a bensődben, ami által képessé válsz Krisztust követni. Egy fordulat az életedben, ami által az értékrended megváltozik. Enélkül sosem fogod tudni Őt követni, csak a képmutatók táborát sokasítod.
A jó cselekedetek gyümölcsei az újjászületésnek, nem pedig gyökerei. Ha megismerted Istent és újjá születtél, akkor majd tudsz jót tenni, mert lesz benned egy erő, ami visz. Szabaddá válsz jót tenni, minden rossz motiváció nélkül is.
Jézus meghalt érted, de meg kell értened, mi volt az oka a halálának, hogy mi volt a motivációja erre, és elfogadnod azt.
Ismerek egy fiút, aki meg volt győződve arról, hogy ő alapjában jó, és példamutató életet él. Büszke volt erre, és nagyon megsértődött, mikor a barátom azt mondta neki, hogy ez nem így van. Az igazság az, hogy bűnösök vagyunk, gonoszak. Két nap múlva, egy prédikáció úgy eltalálta, hogy könnyezve kérte Isten bocsánatát, és uralmát az életére. Mi törte meg ennyire? Nem egy agymosás, sem érzelmi ráhatás. Egy szellemi változás, amit újjászületésnek hívunk. Megnyílt a szíve és elméje arra, amit addig csak érteni próbált.
Innentől kezdve sok régi dolgot már nem élvezett annyira, ezért abbahagyta. Senki sem mondta neki pl, hogy ne zenéljen rockbandában, egyszerűen nem akart már. Nem savanyú pofával mondott le erről, hanem a megváltozott szíve erre húzta. Az újjászületés egyszeri változás, Krisztus követése innen kezdődik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!