Van okom szégyenkezni ha nem vagyok megkeresztelve? Nem kérek rosszindulatú megjegyzéseket, ha lehet. Ez nekem tényleg fontos.

Anyukàm keresztèny, èdesapàm nincs megkeresztelve, de nèmely keresztèny ember elbùjhatna mögötte a viselkedèsèvel, èletvitelèvel..

Mikor megszülettem engem nem kereszteltek meg, azt szerettèk volna, hogy èn döntsek majd ez ügyben, ha nagy leszek.

23 èves vagyok ès hiszek Istenben ès nagyon sokat olvasom (főleg az ùtòbbi időkben) a Bibliàt.. szeretnèk nagyon sok mindent megtanulni Istenről, Jèzusròl, a Bibliàròl.

Szeretnèk keresztènnyè vàlni, megkeresztelkedni, aminek tudom nincs akadàlya, ezèrt màr gondolkodom is rajta nagyon, mikor, hogyan legyen.

A gondom viszont, màr ha lehet gondnak nevezni, ami miatt feltettem a kèrdèsem, az tulajdonkèppen az èlettàrsam.. az èletem szerelme..

Mikor megismerkedtünk emlèkszem szò esett arròl, ki milyen vallàsù, s èn mondtam is neki, hogy nem vagyok megkeresztelkedve, de szeretnèk, s minèl többet szeretnèk tanulni Istenről. De ezutàn többet nem lett ez tèma, ùgyhogy szerintem nem is emlèkszik rà, ahogy ismerem, hisz mindent elfelejt :)tehàt nem lett többet tèma... egèszen mostanàig... mert sokszor van szò esküvőről mostanàban, mert az unokatestvère hamarosan megnősül (templomi esküvő lesz)... na meg nem egyszer cèlozgattak màr a szülei is rà, hogyha majd a mi esküvőnk lesz, milyen lesz stb... Tudni kell nàluk az egèsz csalàd ìzig-vèrig katolikus neveltetèsben nőtt fel.

Meg egyszer egy baràtjuk megkèrdezte èn milyen vallàsù vagyok, s anyukàja egyből ràvàgta, hogy katolikus..

Tehàt a lènyeg, hogy meg sem kèrdeztek engem, mert teljesen abban a hitben vannak, hogy èn is meg vagyok keresztelve.

Egyszer viccelődtek is azon, hogy ki mikor lett megkersztelkedve ès valaki ràvàgta poènbòl, hogy 16 èvesen, ès mindenki nevetett, hogy milyen màr ha valaki 16 èvesen keresztelkedne meg pèldàul.. mert a csalàdjukban az a szokàs, hogy mindenki pàr hònapos koràban màr meg van keresztelve.

Na ezekben a szituàciòkban èn nem mondtam be hangosan mindenki előtt, hogy nem vagyok megkeresztelve, mert tudom, hogy megdöbbennènek.. lehet èn hibàztam...

ès most aggòdok, hogy ez ki fog derülni..

Viszont èn tènyleg szeretnèk keresztènnyè vàlni, megkeresztelkedni ès minèl több mindent megtanulni, ezèrt is fogok elmenni hamarosan a helyi templomba ès mindent megtudni ennek a menetèről..

Ezidàig sosem szègyelltem ezt, hisz Istenben mindig is hittem ès a Bibliàt sokat olvastam, de sajnos nem kaptam teljes mèrtèkben keresztèny neveltetèst, ìgy 23 èvesen èrtem ide, hogy felelősèggel, nem pusztàn divatbòl, szeretnèk keresztèny lenni... s fel tudom fogni, hogy mindehhez ismernem kell a Bibliàt ès annak megfelelően kell èlnem.

De ezek utàn nem merem elmondani nekik, hogy nem vagyok megkeresztelve.. fèlek, hogy màskèpp nèznènek ràm... ès lehet sokan felteszik a kèrdèst, akkor milyen a kapcsolatom a pàrommal, ha ez ilyen nagy titok.. de nem kell semmmi rosszra gondolni.. jobb nem is lehetne..

Csak nem tudom... keresztelkedjek meg a tudtuk nèlkül?

De egy napon ha lesz esküvonk pèldàul, lehet kiderülne, hisz a keresztelò lapon rajta van a dàtum..

S akkor magamnak is felteszem a kèrdèst milyen màr, hogy ilyen dolgot titkolok èletem szerelme előtt??.. de egyszerùen fèlek elmondani, főleg a csalàdjànak... màr teljesen hozzànőttem a csalàdjàhoz.. mintha ők is rokonaim lennènek..

Aki tud, adjon tanàcsot nekem, mit tegyek.. ès rosszalò megjegyzèseket tènyleg nem kèrek.. illetve bàrmi hasznos informàciòt egy 23 èvesnek, aki keresztelès előtt àll...