Keresztelő János ismerte Jézust?

János anyai ágon rokona volt Jézusnak .Ismerték egymást.

Akire pedig János látja a Szent Lelket leszállni az a Messiás.Isten felkentje.János csak azt nem tudta ki lesz a Messiás ,az eljövendő.

János a tanítványoktól megkérdezte :

Lukács"János küldött és kérdezteti: te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?"

(K.Gy)

Elméletileg mindkettő igaz (lehet) Azt a "nem ismertem"-et felfoghatod "nem ismertem fel (benne, hogy ki is ő valójában) Mária, mikor terhes volt, nem hinném, hogy elmondta volna Erzsébetnek, hogy Jézus a messiás. Ha belegondolsz, évekkel később Jézust éppen ezért feszítették keresztre, legalábbis a legfőbb érv ez volt a főpapok előtt, ha megnézed a dialógust.

Mária már tudta: "És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának. "És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának". Most képzeld el, ha ezzel áll elő ott terhesen, hogy megjelent neki egy angyal és ezt mondta, amúgy meg nem is József a gyerek apja stb. Szerintem ott helyben megkövezik.

"A főpapok pedig és a vének és az egész tanács hamis bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt; És nem találának. És noha sok hamis tanú jött vala elő, még sem találának. Utoljára pedig előjövén két hamis tanú, monda: Ez azt mondta: Leronthatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt. És fölkelvén a főpap, monda néki: Semmit sem felelsz-é? Micsoda tanúbizonyságot tesznek ezek ellened? Jézus pedig hallgat vala. És felelvén a főpap, monda néki: Az élő Istenre kényszerítelek téged, hogy mondd meg nékünk, ha te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia? Monda néki Jézus: Te mondád. Sőt mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az égnek felhőiben. Ekkor a főpap megszaggatá a maga ruháit, és monda: Káromlást szólott. Mi szükségünk van még bizonyságokra? Ímé most hallottátok az ő káromlását. Mit gondoltok? Azok pedig felelvén mondának: Méltó a halálra"

Zakariás, Erzsébet a Gábrieltől és Szent Szellemtől tudták meg, hogy ki is fogant Máriában és kitől: "És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet. És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel; És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse. És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám, mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben. És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott"

Nem vagyok történész, aki esetleg az, nézzen utána, de ha jól emlékszem, Jézust születése után Egyiptomba vitték és ott is maradtak nagy heródes haláláig (ami nem tudom hány év lehetett) Amikor vissza mentek, akkor meg József inkább Galileában telepedett le, mert Judeában Arkhelaosz uralkodott, míg a császár le nem váltotta prokurátorokra a kegyetlenkedései miatt. János meg hol volt? "A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek". Ahová Jézust vitte a Szent Szellem ezután: a pusztában. Szerintem olyan nagyon sokat nem találkozhattak egymással, bár nem kizárt azért. Jánoson viszont, már születése előttől fogva a Szent Szellem volt ("Illés Lelke és ereje") úgyhogy, ha más nem, Ő megmondta neki, mikor előtte állt, hogy Jézus Mária fia, aki ELŐTT jár ő, vagyis János tulajdonképpen. De mint Messiást, mint Isten fiát nem ismerte addig, míg be nem teljesedett, amit előzőleg mondott neki az Úr, vagyis ez: "És leszálla ő reá a Szent Lélek testi ábrázatban mint egy galamb, és szózat lőn mennyből, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes Fiam, te benned gyönyörködöm!"

Tulajdonképpen EZ a metódus minden megtérés kezdete, ez a kijelentés az ember szívében.

"Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám"

"Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust"

Ami túl azon, hogy leírja egy mondtatban az örökkévalóság legcsodálatosabb tényét és az örök élet célját, jelenti azt is, hogy

"Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted. Mindent nékem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni"

mert:

"Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, a melyet reám bíztál, hogy végezzem azt. És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele előtt. Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották. Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál: Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem"

Amit most már a Szent Szellem, vagy ahogy a zsidók hívták "Szentség Szelleme" jelent meg az embereknek legbelül, a szívükben, vagyis a szellemükben, hogy Jézus a Messiás, az ÚR az Atyaisten dicsőségére.

"És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek"

"De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok. És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok. De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek. Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek"

Így már érted, mimódon közölte Jánossal először azt, hogy ő test szerint az, akiről az anyja, Erzsébet és apja Zakariás prófétált, akinek annyira megörült, mikor még az anyja méhében volt, hogy táncikálni kezdett és akkor töltötte be őt először a Isten Szelleme? Mikor pedig leszállt rá a Szent Szellem és megnyugodott rajta, hallotta Isten hangját, egyértelmű kijelentését Jézusról, Isten fiáról (János) aztán elragadta a pusztába, akkor meg, mint Isten fiát, messiást ismerte FEL.

Remélem, így érthetőbb.

Nem értelek kedves Kérdező. Szerintem döntsd először el, hogy mit is akarsz kérdezni, mielőtt felteszed a kérdést. Már leírtuk, hogy János ismerte Jézust, mert rokonok voltak. De azt nem tudta, hogy Jézus a Messiás, csak azután, miután a Szentlélek bizonyságot tett Róla.

Az pedig nincs benne a Bibliában, hogy Erzsébet azt mondta volna Jánosnak, hogy Jézus a Messiás. És már azt is írtam, hogy János nem az anyja szavaira alapozta a szolgálatát, hanem Istenére. Szerintem, ha értenéd, hogy Jánosnak milyen fontos szerepe volt és ehhez mennyire Istennel kellett járnia, megértenéd, hogy miért nincs jelentősége annak, hogy neki mit mondott az anyja Jézusról.

Szia!

Jézus és Keresztelő János unokatestvérek voltak, és születésük körülményeiben is volt rokon vonás, de nem ismerték egymást személyesen. Jézus életét a galileai Názáretben töltötte, János pedig a júdeai pusztában. Igen különböző környezetben éltek,

visszavonultságban, nem volt kapcsolatuk egymással.

Azért is fontos volt ez, hogy ne adhassanak alapot a vádnak: azért szövetkeztek, hogy egymás igényeit támogassák. Valószínű, hogy Keresztelő János ismerte a Jézus születését jelző eseményeket, és hallott a gyermekkorában Jeruzsálemben tett látogatásról, a rabbik

iskolájában történtekről is. Biztos vagyok benne, hogy tudott bűntelen életéről, és hihette, hogy Jézus a Messiás, bár erről nem volt közvetlen bizonyítéka. Az, hogy Jézus annyi éven át ismeretlenségben élt, és nem nyújtott különös bizonyítékot küldetéséről, alkalmat adott a kételkedésre: vajon Jézus-e a megígért Megváltó. Keresztelő János mégis hittel várt. Nem kételkedett abban, hogy az Isten által rendelt időben minden tisztázódik.

Arról a Szentírásban is olvashatunk, hogy kinyilatkoztatást kapott, hogy a Messiást Ő fogja alámeríteni, és jelt fog kapni isteni mivoltáról, ms így lesz képes arra, hogy a Megváltót

bemutassa a népnek. Amikor Jézus eljött, hogy megkeresztelkedjen, János olyan jellemtisztaságot ismerhetett fel benne, amilyennel még sohasem találkozott. Az alapján amilyen képet alkothatunk az evangéliumokból Jézus jelenlétének még a légköre is áhítatot keltő lehetett. Gondolj bele, hogy Keresztelő János előtte a Jordánnál a köréje gyűlő sokaságtól sötét bűnök történetét halhatta, találkozott a bűnök tengerének terhétől roskadozó emberekkel, de sohasem kerülhetett kapcsolatba olyan emberi lénnyel, akiből ilyen isteni befolyás áradt volna. Mindez összhangban volt azzal a kinyilatkoztatással, amit

János a Messiásról kapott. Ezért vonakodhatott Jézus kérését teljesíteni: hogyan keresztelhetné meg ő, a bűnös azt aki bűntelen, és miért kellene annak - akinek nincs szüksége bűnbánatra - alávetnie magát egy olyan szertartásnak, amely a bűnök bevallását

és eltörlését jelenti.

Amikor Jézus kérte a keresztséget, János visszahúzódott és így kiáltott: "Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jössz énhozzám?" (Mt 3:14) Jézus határozottan, mégis szelíd hatalommal válaszolt. "Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk" (Mt 3:15). Ezért engedett János, elvezette Jordánhoz, és alámerítette. Jézus "azonnal kijőve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni

mintegy galambot és őreá szállani" (Mt 3:16). Ebből tudta meg János, hogy Jézus a Krisztus. Nagyon érdekes, hogy ő is másmilyen Messiást várt, ugyanis később, amikor fogoly volt egyszer üzent még Jézusnak: "Te vagy-é az, a ki eljövendő, vagy mást várjunk" (Mt. 11:3).

Üdv. Péter