Római Kelemen levele a korintusiakhoz miért nem része a Bibliának?
Azért kérdezem, mert amikor olvastam ezt a levelet, ugyanazt az Istent imádó, Isten Szelleme által ihletett írását véltem felfedezni, mint amilyenek az apostolokéi voltak, és semmi téttanívást nem láttam benne, hanem az Isten Szellemének ihletését, mint bármelyik olyan levélnél, ami része a Bibliának. Ki döntött úgy, hogy, márpedig ne legyen része az ihletett írásoknak? Ha magamból indulok ki, - és úgy vélem bennem is Isten Szelleme van -, beletenném, mivel bizonyság éled amellett, amit olvasok, ráismerek Isten szavára.
De ugyanez a gondolatom Polikarp levelével kapcsoltban is:
Hitetlen nemzedék!
Mondaná Jézus.
A teremtőnek meg van a hatalma, hogy az eredeti írásokat teljesen ne lehessen elsumákolni.
ezek az iratok nem isten ihletésűek, és bízzátok már rá a teremtőre, ő tudja.
Ha a hitetek mustár mag volna, megértenétek.:)
Második: "ezek az iratok nem isten ihletésűek, és bízzátok már rá a teremtőre, ő tudja. " - Rábíztam. Nem emberekre (akik kiválogatták, melyik Istentől, és melyik nem), pont ezért szólok, mert a bennem levő Szelleme az Istennek ami bizonyságot tett, ami ebben a két levélben van, rá tud bólintani ugyanúgy mintha mondjuk Pál vagy Jakab levelét olvasnám.
"A teremtőnek meg van a hatalma, hogy az eredeti írásokat teljesen ne lehessen elsumákolni. " - Igen erről van szó, ezek az írások pedig megmaradtak, és így már nem lehet elsumákolni.
Egy kis olvasnivaló az Újszövetség kánonjáról:
"The epistle was publicly read from time to time at Corinth, and by the 4th century this usage had spread to other churches. It was included in the 5th century Codex Alexandrinus, which contained the entire Old and New Testaments. It was included with the Gospel of John in the fragmentary early Greek and Akhmimic Coptic papyrus designated Papyrus 6. First Clement is listed as canonical in "Canon 85" of the Canons of the Apostles, suggesting that First Clement had canonical rank in at least some regions of early Christendom."
A levelet Korintusban időről időre nyilvánosan felolvasták, a 4. századra pedig ez a szokás más egyházakra is átterjedt. Belekerült az 5. századi Codex Alexandrinusba, amely tartalmazta a teljes Ó- és Újszövetséget. [...] Az első Kelemen-levél az Apostoli Kánonban is fel van sorolva kanonikusként a "85-ös kánonban", amelyből arra következtethetünk, hogy kanonikus rangja lehetett a korai kereszténység bizonyos régióiban.
Üdv!
Írod: ’’ …és semmi tévtanítást nem láttam benne, hanem az Isten Szellemének ihletését…”
Nekem pedig úgy tűnik, hogy a Főnix madár legendáját a 25.részben elfogadja. Vagy ezt nem gondolod tévesnek?
„25. 1. Figyeljünk fel arra a csodálatos jelre, amely a keleti vidékeken, Arábia tájain történik. 2. Van ott egy bizonyos madár, amelyet Főnixnek neveznek. Egyetlen példány és az ötszáz esztendeig él. Amikor a halál fölbomlásához közel érzi magát, tömjénből, mirhából, meg más illatszerekből fészket rak, ebben érkezik el idejének betelése, és akkor meghal. 3. Rothadó húsából egy féreg születik, ez a döglött állat levével táplálkozva lesz tollassá, mikor már megerősödött, felemeli fészkét, melyben szülőjének csak a csontjai maradtak, mindezt Arábia vidékéről elviszi Egyiptomba, mégpedig abba a városba, melyet Héliopolisznak neveznek. 4. Egy napon mindenki szeme láttára az oltárra rakja le azokat, majd visszatér oda, ahonnét jött. 5. Akkor a papok megvizsgálják feljegyzéseiket, és megállapítják, hogy ötszáz esztendő elteltével tért oda vissza.” (Kelemen levél 25.)
Azért nem tartom, mivel ezt a legendát csak felhasználja, hogy általa rámutasson a feltámadás tényére, ahogy pl.: Pál is felhasználja egy pogány költőnek a mondását (Apcs. 17:28-29), vagy azt, amikor az atéhéniaknak hirdeti Krisztust, hogy az athéniak egy ismeretlen istennek állítottak oltárt. Pál ugye nem fogdadta el a bálványkultuszt (amikor belépett a városba felháborodott rajta), mégis egy idegen istennek állított oltárt használ fel szemléltetésként, hogy kit jött hirdetni, akit ők nem ismernek. Ezzel nem hitelesítette a bálványimádatot, mint ahogy Kelemen se a főnix papjainak tevékenységét(vagy magát az egyiptomi legendát), amit gondolom hallomásból ismert.
Tévtanítás az lenne, ha ezt a legendát nem felhasználná, hanem ez lenne a tanítás lényege, vagy ezzel akarna cáfolni egy bibliai tanítást. Márpedig ő nem cáfolni, hanem alátámasztani akarja, tehát ezt szerintem belefér egy Istentől való tanító tanítási repertoárjába, mint ahogy Pálnál is belefért az igegen (ismeretlen) istennek állítot oltár.
A folytatásból kiderül ez:
"Vajon nagy és csodálatos dolognak kell-e tartanunk azt, ha a mindenség Megalkotója feltámadást készít mindazok számára, akik neki méltó módon, hitük jócselekedeteiben szolgáltak, mikor ezen madáron keresztül is megmutatja minekünk ígéreteinek nagyszerűségét?....
A madár csak szemléltetés, ... mire? hát a feltámadásra.
A feltámadásra, hogy Isten ígérete beteljesül, a főnix ez esetben lényegtelen, mert csak eszköz a kezében (ahogy pálnál az ismeretlen istennek állított oltár), hogy ezt még jobban alátámassza- mint csodás jel. A folytatásban is a feltámadásról van szó, de már bibliai idézetekkel:
"Az egyik helyen ugyanis ezeket mondja: „Felkeltesz engemet, és én megvallak téged” (Zsolt. 3:6); továbbá: „Elaludtam és álmodtam, de felkeltem, mivel te velem vagy” (Zsolt. 27:7). 3. Másutt meg Jób mondja: „És feltámasztod ezt a testemet, mely mindezeket a szenvedéseket elviselte” (Jób. 19:26).
Szerintem nem megfelőek a párhuzamaid. Mert Pál az Apcs-ben csak az isteni természettel kapcsolatos helyes felismerést emeli ki a pogány költőktől, és azon írások többi részével nem foglalkozik,- de a mítoszt nem gondolja vagy mondja valóságosnak-,( a többi oltárról és az azokkal kapcsolatos istenségekről sem beszél) ezzel szemben Kelemennél úgy tűnik, hogy valóságosnak gondolja a történetet (…Arábia tájain történik. 2. Van ott egy bizonyos madár… ezen madáron keresztül is megmutatja minekünk ígéreteinek nagyszerűségét). Ha nem igaz a legenda, és ha ő tényként kezeli, akkor téved, attól függetlenül, hogy helyes dolgot (a feltámadást) akarja megérvelni, és hogy nem ez a fő mondanivalója.
Ef 6,13-18. az igazság fegyvereivel harcolunk .
Tévtanítás és tévedés nem egyenlő.
Ha egy írásban keresztényi lelkületet látnál, és abban nincs sem tévtanítás ,sem tévedés, az nem azt jelenti, hogy akkor ez Szentírás. Hisz ezek a kritériumok egy mai levélben is teljesülhetnek, mégsem lesz az Úsz része. Ez közvetlenül az apostolokhoz kapcsolódik, vagy az ő, vagy az egyetértésükkel, jóváhagyásukkal, velük szoros kapcsolatban állók egyes írásai az úsz-i Szentírás részei.Nem minden írásuk az, csak amelyeket különleges módon ihlette Isten szelleme (2 Tim 3,16). Ezek fennmaradásáról gondoskodik is.
2 Pét 3,2 „..megemlékezzetek a szent prófétáktól ezelõtt mondott beszédekrõl, és az Úrnak és Megtartónak általunk, az apostolok által közölt parancsolatjáról..”
Ők voltak hivatottak Isten parancsát közölni, ezekről kell megemlékezni, nem egyebekről.
Pál: Tit 1,3 „Megjelentette pedig a maga idejében az õ beszédét a prédikálás által, a mely reám bízatott a mi megtartó Istenünknek parancsolata szerint..”
A mérőzsinór megvan, nem változik, nem bővűl, nem kell azon bizonytalankodnunk, hogy milyen is pontosan a mérőzsinór.
Polikárp levelét 2.sz ra datálják egyébként is. 9,2.antiochiai Ignác(~110-115 körül hal meg) püspök (vsz) már halott a levél írásakor, 13,1-2. Ignác leveleinek gyűjteménye már megvan(utolsó útján írt többet).
Tehát az apostolok már nem éltek.
----------------
Antenor-hoz:
Nem teljesen érthető amit mondasz. A Szentírás az nem attól lesz Szentírás, hogy élő igévé lesz-e benned, hanem attól, hogy Isten ihlette.2Pét 1,20-21.
Ha egy király levelet küld, az akkor is a király levele, ha az alattvaló nem fogadja el, és nem is attól lesz egy irat azzá, hogy valamelyk alattvaló amnnak véli.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!