A bűn kérdésében vannak fokozatok, kisebb, nagyobb bűnök, melyik a legnagyobb és legkisebb bűn, és van rá bibliai példa?

Szia.

Református felfogásban nincsenek, szerintünk minden bűn egyforma Isten előtt.

Katolikusoknál meg vannak a halálos, bocsánatos bűnök. Halálos bűn, mikor tudatos beleegyezéssel követsz el bűnt, bocsánatos meg mikor nem tudsz róla, hogy az adott dolog bűn-e, vagy sem. Jómagam református vagyok, ezért ha rosszat írtam volna, bocsánat, javítsatok ki.

A biblia , vagy is Jézus és a teremtő tanításában nem tett különbséget kis és nagy bűn között.

a következő versek egy mondatban vannak felsorolva, a következményivel együtt, tehát nem tesz kis, vagy nagy közötti utalást.

(1Korintusz 6:9, 10) 9 Micsoda?! Nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem fogják örökölni Isten királyságát? Ne vezessenek félre titeket. Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem természetellenes célokra tartott férfiak, sem férfiakkal háló férfiak, 10 sem tolvajok, sem kapzsik, sem részegesek, sem szidalmazók, sem zsarolók nem fogják örökölni Isten királyságát.

(Galácia 5:19-21) 19 A test cselekedetei pedig nyilvánvalók, és ezek azok: paráznaság, tisztátalanság, gátlástalan viselkedés, 20 bálványimádás, spiritizmus gyakorlása, ellenségeskedések, viszálykodás, féltékenység, haragkitörések, perlekedések, meghasonlások, szekták, 21 irigykedések, italozós tivornyázások, dorbézolások és effélék. Ami ezeket illeti, előre figyelmeztetlek titeket, mint ahogy figyelmeztettelek is előre, hogy akik ilyeneket gyakorolnak, nem öröklik Isten királyságát.

Hogy mi a halálos bűn és mi nem azt abból tudhatjuk meg hogy az elkövető, hogyan tekinti azt, mit tesz arra nézve, kitart e benne, vagy megbánja és elhagyja vagy sem.

De hogy mi a halálos bűn ezen kívül, arra nem vagyunk felhatalmazva, hogy mi emberek döntsük el.

"Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.

Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik."

- Szerintem így választható ketté.

Nincs kisebb, vagy nagyobb bűn, csak bűn van.

Jakab 2.

10

Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.

11

Mert aki ezt mondotta: Ne paráználkodjál, ezt is mondotta: Ne ölj. És ha nem paráználkodol, de ölsz, törvényszegővé lettél.

Ha teológiailag szeretnénk kiokoskodni hogy melyik a legsúlyosabb bűn, akkor logikusan azt kellene mondjuk hogy a Törvény legnagyobb parancsának az áthágása, ami Isten szeretetének a parancsa az Ószövetségben. Ezzel párhuzamosan az Újszövetségben egy nagy bűn van Jézus szerint, mégpedig a testben megjelent Isten, a Krisztusról szóló evangélium elutasítása:

Ján 16:9 Bűn tekintetében, hogy nem hisznek énbennem;

Mely bűn magába foglalja azt, hogy aki elutasítja Jézus Krisztus evangéliumát, az elutasítja Isten szeretetét és igazságát, és előnyben részesíti helyette a hazugságot, azaz abban leli kedvét. Isten a történelem befejezésekor fogja bebizonyítani hogy az emberek hitetlenségének oka Isten helyett a bűn szeretete, hiszen a törvénytaposót istenként fogják tisztelni.(Lucifer ősbűne is az volt hogy istenné tette magát, és az antikrisztus is istenként fogja imádtatni magát) Az ember nem ura a maga életének és nem isten, hanem teremtmény, akinek szűksége van Istenre és megváltóra hogy élete legyen és ne kárhozzon el örökre. Az evangélium elutasítása mögött, Isten megvetése, lenézése, tagadása van. Mert aki azokat veti meg akiket Isten elküldött, az az elküldőt is megveti. Jézus pedig elküldte a tanítványokat hogy hírdessék az evangéliumot. Aki hisz és megkeresztelkedik üdvözül, aki nem hisz az elkárhozik.

A legkissebb bűnök szerintem azok amelyek nem jutottak teljességre, hanem még csak gondolati szinten jelennek meg illetve a szívben születnek, de cselekedetekben nem kivitelezett gonosz tervek, gondolatok, romlott kívánságok (a 2. kőtábla utolsó parancsa: 'Ne kívánd...!), érzések, tekintet, stb. Ezeket is gyűlölni kell és foglyul kell ejteni hogy engedelmeskedjenek Krisztusnak

pl.:

2Tim 2:22 Az ifjúkori kívánságokat pedig kerüld; hanem kövessed az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal egyetembe, akik segítségül hívják az Urat tiszta szívből.

A BŰNÖK KÜLÖNBÖZŐSÉGE

1852 A bűnöknek sok fajtája van. A Szentírás több bűnkatalógust is ad. A Galatákhoz írt levél szembeállítja a Lélek gyümölcseivel a test cselekedeteit: "A test cselekedetei nyilvánvalóak: paráznaság, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát" (5,19--21). [Vö. Róm 1,28--32; 1Kor 6,9--10; Ef 5,3--5; Kol 3,5--9; 1Tim 1,9--10; 2Tim 3,2--5.]

1853 A bűnöket meg lehet különböztetni tárgyuk szerint, ahogy ez minden emberi cselekedet esetében történik; vagy az erények alapján, amelyekkel túlzás vagy hiányosság miatt ellenkeznek, vagy a parancsok szerint, melyeket áthágnak. A megkülönböztetés alapja lehet az is, hogy Istenre, a felebarátra vagy magára az elkövetőre irányulnak-e; föl lehet osztani őket testi és lelki bűnökre, továbbá gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövetett bűnökre. A bűn gyökere az ember szívében, szabad akaratában van az Úr tanítása szerint: "A szívből jönnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a paráznaság, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás. Ezek szennyezik be az embert" (Mt 15,19--20). Az emberi szív székhelye a szeretetnek, a jó és tiszta cselekedetek elvének is, amit a bűn megsebez.

A BŰN SÚLYOSSÁGA: HALÁLOS ÉS BOCSÁNATOS BŰN

1854 A bűnöket súlyosságuk szerint kell mérlegelni. A halálos és bocsánatos bűnök közötti különbségtétel, mely már a Szentírásban megfigyelhető, [Vö. 1Jn 5,16--17.] az Egyház hagyományában általánossá vált. Az emberi tapasztalat e különbségtételt megerősíti.

1855 A halálos bűn Isten törvényének súlyos megsértésével lerombolja az ember szívében a szeretetet; az embert elfordítja Istentől, végső céljától és boldogságától azzal, hogy valami kisebb jót helyez Isten elé.

A bocsánatos bűn, bár sérti és sebzi a szeretetet, nem oltja ki.

1856 Mivel a halálos bűn az élet elvét, a szeretetet öli meg, Isten irgalmasságának új kezdeményezésére és a szív megtérésére van szükség, ami rendes körülmények között a kiengesztelődés szentségében valósul meg.

"Amikor az akarat olyan dologra irányul, ami önmagában ellentmond a bennünket a végső célhoz kapcsoló szeretetnek, a bűn tárgya miatt halálos (...), akár Isten szeretete ellen van, mint a káromkodás, hamis eskü stb., akár a felebarát szeretete ellen, mint az emberölés, házasságtörés stb. (...). Ha viszont a bűnös ember akarata néhányszor olyan dologra irányul, ami önmagában rendetlen, de nem ellenkezik Isten és a felebarát szeretetével, mint például a fölösleges beszéd, az alkalmatlan nevetés stb., az ilyen bűnök bocsánatosak." [Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae I--II, 88, 2.]

1857 Ahhoz, hogy egy bűn halálos legyen három dolog együttes megléte szükséges: halálos mindaz a bűn",melynek tárgya súlyos anyag, és teljes tudatossággal és megfontolt beleegyezéssel követik el." [II. János Pál pápa: Reconciliatio et poenitentia apostoli buzdítás, 17.]

1858 A súlyos anyagot Isten parancsolatai határozzák meg Jézus válasza szerint, amit a gazdag ifjúnak adott: "Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne szólj hamis tanúságot! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!" (Mk 10,19) A bűnök súlyossága között is van különbség: a gyilkosság súlyosabb, mint a lopás. A sértett személyek minőségét is mérlegelni kell: a szülők elleni erőszakos cselekmény súlyosabb, mint ha idegen ellen követik el.

1859 A halálos bűn elkövetéséhez teljes ismeret és teljes beleegyezés kell. Föltételezi a cselekedet bűnös jellegének ismeretét, annak Isten parancsával való ellenkezését. Az elegendően megfontolt beleegyezést is magában foglalja, hogy a döntés személyes legyen. A színlelt tudatlanság és a szív keménysége nem csökkenti, hanem növeli a bűn szándékosságát. [Vö. Mk 3,5--6; Lk 16,19--31.]

1860 A nem szándékos tudatlanság csökkentheti a súlyos bűn beszámíthatóságát, sőt fölmenthet alóla. De senkiről sem tételezzük föl, hogy nem ismeri az erkölcsi törvények minden ember lelkiismeretébe beleírt elveit. Az érzéki ösztönök, a szenvedélyek, a külső kényszer és a betegségek szintén csökkenthetik a bűn szabad és szándékos jellegét. A rosszakarattal, a rossz szándékos választásával elkövetett bűn a legsúlyosabb.

1861 A halálos bűn, miként maga a szeretet is, az emberi szabadság radikális lehetősége. Magával hozza a szeretet elvesztését és a megszentelő kegyelemtől, azaz a kegyelmi állapottól való megfosztottságot. Ha a bűnbánat és Isten bocsánata nem orvosolja, kizár Isten országából és a pokol örök halálát okozza, mivel szabadságunknak hatalmában áll végső, visszavonhatatlan döntéseket hozni. Mindazonáltal -- jóllehet meg tudjuk ítélni, hogy egy cselekedet önmagában nézve halálos bűn-e --, a személy fölötti ítélkezést rá kell bíznunk Isten igazságosságára és irgalmára.

1862 Bocsánatos bűnt akkor követünk el, amikor jelentéktelen anyagban nem tartjuk meg az erkölcsi törvény által előírt mértéket, vagy amikor súlyos anyagban nem engedelmeskedünk az erkölcsi törvénynek, de hiányzik a teljes ismeret vagy a teljes beleegyezés.

1863 A bocsánatos bűn gyöngíti a szeretetet; a teremtett javak iránti rendetlen szeretetet fejez ki; akadályozza a lélek fejlődését az erények és a jócselekedetek gyakorlásában; ideigtartó büntetést érdemel. A szándékosan elkövetett és megbánás nélkül maradt bocsánatos bűn lassanként előkészíti a halálos bűn elkövetését. Mindazonáltal a bocsánatos bűn nem szakítja meg a szövetséget Istennel. Isten kegyelmével emberi módon helyrehozható. "A bocsánatos bűn nem foszt meg a megszentelő kegyelemtől, Isten barátságától, a szeretettől, így az örök boldogságtól sem": [II. János Pál pápa: Reconciliatio et poenitentia apostoli buzdítás, 17.]

"Az ember, amíg a testet hordozza, nem lehet meg könnyebb bűnök nélkül. De ezeket a könnyebbeknek mondottakat ne vedd semmibe. Ha semmibe veszed, amikor mérlegeled, rettenj meg tőlük, amikor számlálod őket! Sok könnyű egy súlyosat alkot: sok csepp tölti meg a folyót, sok apró szem tömeget alkot. És mi a remény? Mindenekelőtt a gyónás..." [Szent Ágoston: In epistulam Iohannis ad Parthos tractatus 1, 6]

1864 "Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek, de a Szentlélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot soha, bűne örökre megmarad" (Mt 12,32). [Vö. Mk 3,29; Lk 12,10.] Isten irgalmasságának nincsenek határai, de aki szándékosan megtagadja, hogy a bűnbánatban elfogadja, az visszautasítja bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott üdvösséget. [II. János Pál pápa: Dominum et vivificantem enciklika, 46] Egy ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz és az örök kárhozathoz.

2072 Mind a tíz parancsolat, mivel az ember Isten és a felebarát iránti alapvető kötelezettségeit fejezi ki, lényegi tartalma szerint súlyosan kötelez. Alapvetően változhatatlanok, s kötelező erejük mindig és mindenütt érvényes. Senki föl nem menthet alóluk. A tíz parancsolatot Isten az ember szívébe írta.

2073 A parancsolatok iránti engedelmesség olyan kötelezettségekre is kiterjed, amelyeknek tárgya önmagában nem súlyos. Így például a szóbeli sértést az ötödik parancsolat tiltja, de súlyos bűn csak a körülmények vagy az elkövető személy szándéka miatt lesz.

[link]