Mi az eredendő bűn?

EREDENDŐ BŰN = az emberi természet romlottsága, mely az első bűn következménye az emberi természetben.

Az eredendő bűn nem az első bűn volt, hanem a bűneset, vagyis az első bűn következménye. Ez a következmény pedig Ádám és Éva természetének megromlása lett (ld. 1Mózes 3:7-19).

Az emberi természet teljes megromlása és elfajultsága olyan mélyreható volt, hogy Ádámnak teste – lelke, gondolkodása, akarata, érzelemvilága totálisan megromlott. Ez a romlott természet aztán minden bűnnek szülőanyja lett.

1Mózes 6:5

…megsokasult az ember gonoszsága földön és szíve gondolatának minden alkotása csak gonosz. (Károli ford.)

Máté 15:19

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások.

Az eredendő bűn az emberben a jó hiányát és a jóra való képtelenségét is magába foglalja. Ebből az állapotából az ember a maga erejéből és “szabad akaratából” soha nem tud kimászni.

Róma 8:7

… test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten törvényének nem veti alá magát, és nem is tudja magát alávetni.

A Biblia egyértelművé teszi tehát, hogy az Ádám romlott természete és a miénk között szoros kapcsolat van. De hogy jött létre ez a kapcsolat?

Hogy kerül belénk a romlott természet?

Az eredendő bűn átöröklése két “úton” történik. Az egyik a genetikai vonal, amiről Dávid is vall a Zsoltárok 51:7-ben, vagy János is szól a János 1:13-ban, s ami miatt Jézus szerint, szükséges az újjászületés is, János 3:3. Ezért tartotta a Szentlélek fontosnak kijelenteni Jézus Szentlélektől fogantatásának és szűztől születésének titkát is. (Ez is igazolja, hogy Jézus mentes volt az eredendő bűntől!)

Az átöröklés másik útja pedig, hogy “beszámíttatás” (imputáció). Egy “isteni ítélet folytán nekünk is beszámíttatik (tulajdoníttatik) Ádám bűne”. [2]

Róma 5:12

Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett.

Róma 5:19

Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lettek igazakká.

Ádámra a Biblia ebben az esetben azért hivatkozik, mert ő az Isten és az ember között kötött szövetség feje, s így az emberiség reprezentánsa. Amiből az következik, hogy a felette kimondott ítélet az általa képviseltekre is átszáll. Azaz, minden ember olyan állapotba születik, amilyenben Ádám került a bűneset után.

Ugyanez az isteni rend érvényesül a második Ádámon, Jézus Krisztuson keresztül is, amikor azt olvassuk : “úgy az egynek engedelmessége által is sokan lettek igazakká.” Azaz: ahogy Ádám romlott természete tulajdoníttatás (imputatio) útján lett a miénk, úgy a megigazulás is tulajdoníttatás által tesz bennünket Isten előtt igazakká.

A hívők ostobasága, akik még mindig beveszik ezt a maszlagot.

Akik inkább olvasnak több kötetnyi filozofálgató szerecsenmosdatást (ízelítőt lásd 2. válaszolónál) ahelyett, hogy használnák az eszüket.

Mert a képlet pedig igazán egyszerű:

"Isten" mindentudó és mindenható. Értsd, tudja _előre_ azt is, hogy ebben vagy abban az esetben mi fog történni és mi mit fog eredményezni - és ezt végig az összes elképzelhető lehetőség összes elagázásán egészen a végtelenségig. Ezért _MINDEN_tudó, ezt jelenti a _MINDEN_tudás. Tudja tehát azt is, hogy te mikor, milyen helyzetben mit fogsz dönteni, és mit fogsz cselekedni. (Szóval a "szabad akarat" csak egy hangzatos, de amúgy tök üres kifejezés.)

Emellett pedig mindenható is, tehát _módjában áll_ a fent vázolt összes, végtelen számú lehetőség miriádnyi irányba szétfutó fraktálfája közül kiválasztani azt az egy ágbog-vonalat, amelyet a legkívánatosabbnak tart. Ezért _MINDEN_ható, mert ezt is megteheti. Főleg, hogy még az időn is kívül áll.

Mi következik ebből?

Egy mindentudó és mindenható Isten teremthet tökéletes világot. Ahol soha nem megy tönkre semmi, és minden mindig szép és tökéletes, ahol nincs szenvedés, csak öröm, boldogság és szeretet. Márpedig ha még _SZERETŐ_ isten is mindezek felett, akkor nyilván nem is teremt olyan világot, ahol szenvedés van, nyomor, betegség, háborúk, bűn, és még ki tudja, mi.

De ehhez képest a hívők mindmáig hiszik, hogy egy ilyen tökéletes Isten, aki mindezt megtehetné, beéri egy ilyen szedett-vedett világgal, tökéletlen teremtményekkel, amelyek ráadásul még meg is tudják lepni őt (ennyit a mindentudásáról), bűnbeesnek és rendre csak bosszúságot és fejfájást okoznak neki...

Aham, hát persze. Abszolút logikus, tényleg.

Gratulálok, kedves hívők.

Az eredendő bűn, hogy az ember Istent akart játszani. Ő akarta eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz.

Ezt a mai napig tesszük, minden áldott nap. Ítélkezünk, "agyalunk", mindent meg akarunk oldani, mindent jobban akarunk tudni.

Pedig van lehetőségünk az édenkerti állapotra, most is, itt is: egyszerűen csak le kell mondani arról, hogy mi akarjuk eldönteni, mi a jó és mi a rossz. Mert ezt egyedül Isten tudja. Ha rá tudjuk bízni az életünket, akkor az tényleg olyan, mint az Édenkert (sajnos azonban ez egyáltalán nem könnyű).

Szia!

Ez a kifejezés egy teológiai fogalom, ami azt célozza meg, hogy magyarázatot adjon a bűnre, ami a Földön van.

Teológiailag nézve az erdendő bűn az, hogy Éva szakitott a tiltott fa

gyümölcséből, és evett abból, Isten kifejezett tiltása ellenére. Van egy ennél még messzebb mutató definíció azonban, amely azt mondja, hogy az eredendő bűn az önzés, az önmagunkért élés gondolkodásmódja és életformája.

Nagyon érdekes, hogy ennek az igazságnak a felfedezéséig természettudományos megfigyelés útján is el lehet jutni. A neves, külföldön élő magyar tudóstól, Selye Jánostól idézem a következőket: "Bizonyos tekintetben úgy is vehetjük, hogy az önzés az eredendő bűn, nemcsak az ember, hanem minden élőlény számára." (Életünk és a stressz, 1973, 310. l.) Ezután úgy szemlélteti állítását, hogy leírja, mi történik például az emberi testben, ha annak valamely része egyszer csak az "önzés törvénye" szerint kezd működni: "Ki-kitörhet egy forradalom valamely részlegben, amely elfeledkezik a kollektív önzetlenségről. Ez az, amit ráknak nevezünk. És ebbe nemcsak az egész szervezet pusztul bele, hanem vele együtt a lázadó rész is saját törekvésének áldozatává válik." (I. m., 295. l.) Majd hozzáteszi mindezekhez: "A racionális értelem korában szinte megörvendeztet, hogy az emberi magatartást nevelő vallási és bölcseleti tantételeknek tudományosan feltárható biológiai igazság az alapjuk." (I. m., 293. l.)

Van min elgondolkoznunk ezen a ponton: Lehetséges, hogy minden rossznak tényleg az önzés a gyökere? De hiszen nekünk az önérdek és önös vágyak, kívánságok követése tűnik az élet és a boldogság útjának! Nem bűnösnek, hanem természetesnek érezzük, hogy a magunk javát keressük mindenben. Ugyan mi mást tehetnénk, hiszen mindenkinek ez a kézenfekvő? – mondaná sok ember. Lehetséges, hogy valami megcsalja, megrontja tiszta látásunkat? És talán ez a ferde látás maga is a bűn következménye? "Van olyan út, amely igaz az ember szeme előtt, de a vége a halálnak útja" – mondja a Biblia(Példabeszédek 16:25).

Üdv. Péter

Az eredendő bűn, a bűnbeesés története a Bibliában egy jelképes tanmese, ami az ember öntudatra ébredését ábrázolja. Az emberi fejlődésnek azt a szakaszát mikor látni kezdte az összefüggést tettei és azok következménye között, és mikor különbséget kezdett tenni önmaga és a többiek között.

Bizonyos cselekedetek következményei jótékonyan, kellemesen hatottak rá, azok lettek a jó cselekedetek, más dolgok a cselekvőre hátrányos, káros, kellemetlen dolgokat vontak maguk után, azok a rossz kategóriába kerültek. Létre jött a jó és a rossz fogalma, - az ember evett a jó és a rossz fogalmak ismerete fájának gyümölcséből.

Az eredendő 'bűn' tehát nem bűn, hanem az öntudat kezdete 'jó' és a 'rossz'; az 'én' és a 'te', én és a 'többiek' fogalmak ismerete.

"A racionális értelem korában szinte megörvendeztet, hogy az emberi magatartást nevelő vallási és bölcseleti tantételeknek tudományosan feltárható biológiai igazság az alapjuk."

most sikerült EGYet többé kevésbé prezentálni, mondjuk, hogy elhittem

jöhet a többi (az összes)