Igaz hogy Jézus saját maga előtt született?

*** w94 7/15 Mennyire pontos a zsidó naptár? ***

Hagyományok és értelmezések

A rabbinikus hagyománnyal összhangban Yose ben Halafta kiszámolta, hogy a második jeruzsálemi templom összesen 420 évig maradt fenn. Ezt Dániel „hetven hétről”, vagyis 490 évről szóló próféciájának rabbinikus értelmezésére alapozta (Dániel 9:24). Ezt az időszakot az első templom lerombolása és a második elpusztítása közötti időtartamra vonatkoztatta. Yose ben Halafta a babiloni fogság idejére hetven évet számolt, és így arra a következtetésre jutott, hogy a második templom 420 évig állt fenn.

Ez az értelmezés azonban komoly nehézségeket vet fel. Mind Babilon bukásának éve (i. e. 539), mind a második templom elpusztítása (i. sz. 70) közismert történelmi dátum. Így a második templom fennállása idejének 606 évig kellett tartani, nem pedig 420 évig. Mivel a zsidó kronológia ezt az időszakot csak 420 évnek tartja, kihagy 186 évet.

Dániel próféciája nem arra vonatkozik, hogy mennyi ideig fog a jeruzsálemi templom fennmaradni. A prófécia inkább azt a időt jövendölte meg, amikor a Messiás megjelenik. A prófécia világosan jelzi, hogy „a Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van” (Dániel 9:25, 26). Habár a templom alapját már a zsidók fogságból való visszatérésének második évében (i. e. 536) lerakták, a Jeruzsálem városának újraépítéséről való „szózat” nem hangzott el „Artaxerxes királynak huszadik esztendejéig” (Nehémiás 2:1–8). Pontos világi történelem kimutatja, hogy i. e. 455 volt ez az év. Ha 69 „hetet” vagy 483 évet előreszámolunk, i. sz. 29-hez érkezünk. Ez volt a Messiás megjelenésének ideje Jézus megkeresztelkedésekor.

A rabbinikus értelmezés egy másik olyan pontja, amely jelentős eltérést eredményezett a zsidó kronológiában, Ábrahám születési dátumával kapcsolatos. A rabbik összeadták az 1Mózes 11:10–26-ban feljegyzett egymást követő nemzedékek életidejét, és 292 évet határoztak meg az Özönvíz és Ábrahám (Ábrám) megszületése közti időszakként. A gond azonban a 26. vers rabbinikus értelmezésében rejlik, amely ezt mondja: „Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.” Ebből kiindulva a zsidó hagyomány feltételezi, hogy Táré hetvenéves volt, amikor Ábrám megszületett. De a vers nem kifejezetten azt mondja, hogy Táré hetvenéves korában lett Ábrahám atyja. Hanem egyszerűen csak arról beszél, hogy három fiú apjává lett, miután betöltötte a hetven évet.

Ahhoz, hogy rájöjjünk, mennyi idős volt pontosan Táré, amikor Ábrahám született, csak tovább kell olvasnunk a Biblia beszámolóját. Az 1Mózes 11:32—12:4-ből megtudhatjuk, hogy miután Tháré 205 éves korában meghalt, Ábrahám és családja Jehova parancsára elhagyta Háránt. Ábrahám ekkor 75 éves volt. Így Ábrahámnak akkor kellett születnie, amikor Tháré 130 éves volt, nem pedig hetven. Ily módon az Özönvíztől Ábrahám születéséig 352 év telt el, nem pedig 292. Ezen a ponton a zsidó kronológia 60 évet téved.

Vallásos ereklye

Az ilyen tévedések és eltérések a Seder ‘Olam Rabbah-ban és egyéb talmudi kronológiai művekben nagy zavart és jelentős vitákat váltottak ki a zsidó tudósok között. Noha számos kísérlet történt, hogy ezt a kronológiát összeegyeztessék a közismert történelmi tényekkel, ezek nem jártak teljes sikerrel. Miért nem? „Az érdekeltségük inkább vallási volt, mintsem tudományos — hangzik a Encyclopaedia Judaica megfigyelése. — A hagyományokat mindenáron fenn kell tartani, különösen a más véleményen lévő szektariánusok előtt.” Néhány zsidó tudós ahelyett, hogy kiküszöbölte volna a hagyományaik által okozott zűrzavart, megpróbálta kétségbe vonni a Biblia beszámolóit. Mások a babiloni, egyiptomi és hindu legendákban és hagyományokban igyekeztek alátámasztást találni.

Következésképpen a történészek a „teremtés korszakát” már nem tekintik a kronológiai művek megbízható darabjának. Csak kevés zsidó tudós igyekszik védelmére kelni, és még olyan tekintélyes referenciamunkáknak is mint a The Jewish Encyclopedia és az Encyclopaedia Judaica általánosságban negatív véleménye van róla. Ezért a világ teremtésétől számolt, hagyományos zsidó időszámítási módszert Jehova Isten feltáruló prófétai menetrendjének, a bibliai kronológiának szempontjából nem tekinthetjük pontosnak.

[Lábjegyzetek]

Mind a bibliai, mind a történelmi bizonyítékok rámutatnak, hogy Jézus Krisztus i. e. 2-ben született. Ezért a pontosság kedvéért sokan előnyben részesítik az i. sz. (időszámításunk szerint) és i. e. (időszámításunk előtt) jelöléseket, és a Watch Tower Society kiadványaiban is így jelölik a dátumokat.

Szia!

Jézus születésének időpontjára vonatkozóan két támpontot találunk az evangéliumi leírásokban. Az első támpont Lukács evangéliuma 2:1-6. verseiben olvasható. Arról értesülünk itt, hogy akkor született Jézus, amikor anyja és férje József Betlehembe mentek adóösszeírásra, amelyet Augusztus császár rendeletére Cirénius (Quirinus) szíriai helytartó valósított meg. Valószínűleg arról a vagyonösszeírásról van szó, amelyet ie. 8-ban rendelt el Augusztus. Mivel Júdea római provincia volt, így pontosan nem tudható mikor érte el a rendelet végrehajtása Palesztinát.

A másik támpont Máté evangéliumának leírása a Heródes-féle gyermekgyilkosságról, amelyből megtudhatjuk, hogy Nagy Heródes még élt, amikor Jézus született, de nem sokkal azután meghalt. Josephus Flavius részletesen leírja Heródes halálának körülményeit A zsidók története című művében. Többek közt azt is említi, hogy a király egyik utolsó rémtette idején holdfogyatkozás volt Jeruzsálemben. Nem sokkal ezután húsvét ünnepe előtt meghalt Heródes. A csillagászok pontosan meghatározták, hogy Jeruzsálemben ie. 4. március 12-én volt holdfogyatkozás a húsvéti ünnephez közel eső időben, Heródes valószínűleg április legelején halt meg. Az evangéliumi leírások alapján számításba kell vennünk, hogy Jézus születése után mintegy 40 nappal történt az elsőszülöttként való bemutatás a templomban, éppen ez idő tájt lehetett a napkeleti bölcsek látogatása, mindezek után menekült József a családjával Egyiptomba, és miután bizonyos időt töltött ott, szerzett tudomást Heródes haláláról.

A felsorolt eseményeknek mind ie. 4 április eleje előtt kellett történnie. Ezek az adatok vezetnek el Jézus születése időpontjának megközelítő pontosságú meghatározásához, amely ie. 5 ősze lehetett.

Szeretném pontosítani Kata (15) hozzászólását is.

Először is nem Artaxerxes király huszadik esztendeje volt a szózat keletkezése, ugyanis Artaxerxes ie. 465-ben lépett trónra (lásd: [link] ). A trónralépési év nem számít az uralkodási évek közé, így ie. 455 Artaxerxes 9. éve lenne. Ezsdrás könyve 7:7 szerint a rendelet Artaxerxes uralkodásának 7. évének 1 hónapjában jött ki. Ez a dátum egyértelműen ie. 457 ősze. Innen kezdődött a 490 éves prófécia, vagyis Krisztus fellépése isz. 27 ősze. Lukács evangélista "mintegy harminc esztendősnek" jelöli meg Jézust.

A mai időszámításunk egy számítási hibából adódik, mely egy római apát Dionysius Exiguus nevéhez fűződik. Nem álltak rendelkezésére pontos adatok, ezért nem tudta jól meghatározni Krisztus születésének esztendejét.

Üdv. Péter

Szia!

Idézet jön:

"Bizonyos, hogy teljesen megbízhatóan soha nem tudjuk megállapítani Jézus tényleges születési dátumát, de annyi elfogadható, hogy i.e. 7-ben vagy 8-ban született."

[link]

— Események meghatározása az idő sodrában ***

Idő Hely Esemény

Jézus szolgálatának kezdetéig

i. e. 3 Jeruzsálem, Alámerítő János születésének

templom bejelentése Zakariásnak

1:5–25

i. e. Názáret; Jézus születésének bejelentése

kb. 2 Júdea Máriának, aki meglátogatja

Erzsébetet 1:26–56

i. e. 2 Júdeai Alámerítő János születése;

hegyvidék későbbi pusztai élete

1:57–80

i. e. 2, Betlehem Jézus születése (a Szó, aki által

kb. minden más létrejött) Ábrahám

okt. 1. és Dávid leszármazottjaként

1:1–25 2:1–7

1:1–5, 9–14

Közel Egy angyal bejelenti a jó hírt;

Betlehemhez pásztorok látogatják meg a

csecsemőt 2:8–20

Betlehem; Jézus körülmetélése (8. nap),

Jeruzsálem bemutatása a templomban (40. nap)

2:21–38

i. e. 1 Jeruzsálem; Csillagjósok; menekülés Egyiptomba;

vagy Betlehem; csecsemők meggyilkolása; Jézus

i. sz. 1 Názáret visszatérése 2:1–23

2:39, 40

i. sz. 12 Jeruzsálem A tizenkét éves Jézus a

Pászkaünnepen; hazatérése

2:41–52

29, Puszta, Alámerítő János szolgálata

tavasz Jordán 3:1–12 1:1–8 3:1–18

1:6–8, 15–28

Jézus szolgálatának kezdete

29, ősz Jordán folyó Jézus alámerítkezése és felkenetése;

emberként született Dávid vonalán,

Az előírásnak megfelelően Jézus i.sz 29, ben volt 30 éves

Ugyan is egy férfi 30 éves korában kezdhette meg a templomi szolgálatát.

nulladik év nincs