Pesten a Zsidó Egyetemre, judaisztika vagy zsidó felekezeti szociális munkás szakra csak zsidó származásúak mehetnek?

Nem.

[link]

A jövőre nézve javaslom, hogy ha a felsőoktatással kapcsolatban bármilyen kérdésed van, ugyanezt a honlapot böngészd; mivel egyrészt ez alap lenne, másrészt ott - a GYK-val ellentétben - biztos, hogy korrekt információkat kapsz.

Hát akkor egy kis szövegértési gyakorlat következik; kiemelem a lényeget. :)

< A JELENTKEZÉS ÉS A FELVÉTEL SAJÁTOS FELTÉTELEI

A FELEKEZETI SZOCIÁLIS MUNKÁS alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a szociális munka ellátására, vagyis olyan szakmai tevékenységre, mely segíti, javítja, illetve helyreállítja az egyének, csoportok, és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul a szükséges komplex feltételek megvalósításához. A szak képesítési követelményei tartalmazzák az általános szociális munkás alapképzési szak követelményeit is.

A JUDAISZTIKA alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a judaisztikának, mint a zsidó műveltséggel, gondolkodásmóddal, vallással, történelemmel, irodalommal és nyelvekkel foglalkozó tudományágnak avatott művelőivé válnak; valamint a zsidó vallásról, filozófiáról, történelemről, irodalomról átfogó ás alapos ismeretekkel rendelkeznek; továbbá megfelelő jártassággal és készséggel bírnak a bibliai- és a modern héber nyelvben. A judaisztika alapképzési szakon sikerrel végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre és kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek zsidó kultúratörténet, hebraisztika, vallástörténet, vallástudomány területén, azt követően pedig a doktori képzésben (PhD) való részvételhez. Tanulmányaik sikeres befejezése és a záróvizsga után a hallgatók judaisztika alapszakos judaista (basic degree in Judaic Studies) oklevelet kapnak.

A RABBIHELYETTES alapképzési szak célja olyan rabbihelyettesek (rabbi asszisztensek) képzése, akik tanulmányaik során megismerik a zsidó vallás hitbéli és tudományos rendszerét, idegen nyelvi ismeretekkel rendelkeznek, azon kommunikálni képesek. Gyakorlati képzésük során felkészülnek a rabbihelyettesi (rabbi asszisztensi) praxisra, amely - egyedi helyzetéből adódóan - magában foglalja a hitszónoki, karitatív, vallásoktatói és a zsinagógai liturgiához köthető feladatokat, melyeket határon innen és határon túl egyaránt elláthatnak. A SZAKRA CSAK ZSIDÓ VALLÁSÚ FÉRFIAKAT VESZNEK FEL. Az oklevél sikeres megszerzése után a végzettek az Egyetem rabbi, illetve zsidó kultúratörténet mesterképzési szakán folytathatják tanulmányaikat.

A RABBI egységes, osztatlan képzésre CSAK ZSIDÓ VALLÁSÚ FÉRFIAKAT VESZNEK FEL. A szakra felvett hallgatók a zsidó vallás tudományainak elsajátítása mellett a humán és társadalomtudományok szinte minden ágában folytatnak tanulmányokat. Mesterszintű oklevelük kézhezvétele után közösségük vezetőjeként működhetnek.>

Ennyi elég is lesz a különbség érzékeltetésére. :)

Tehát:

1. A rabbi és a rabbihelyettes szakokra csak zsidó _vallású_ férfiakat vesznek fel. (--> nőket egyáltalán nem)

2. A felekezeti szociális munkás és a judaisztika szakok esetén nem jelölték meg ezt a sajátos feltételt, tehát nem csak zsidó vallásúakat képeznek.

3. Zsidó származásról egyik szaknál sincs szó, tehát ez nem feltétel.

Stimmt? :)